Milyen mezőgazdasági pályázatok ill.  prioritások várhatók az EU Közös Agrárpolitikája a (KAP) 2023-2027 évekre vonatkozó stratégiája alapján? Hol áll az egész folyamat? Mire fókuszálhatunk az agrárpályázatok vonatkozásában még az idén?

A mezőgazdasági tárca az agrárium szakmai szervezeteinek bevonásával kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika / KAP / 2023-2027 évekre vonatkozó támogatási stratégiai tervét. Az elkészült dokumentumot – társadalmi vitát követően – nyújtotta be a kormány az Európai Bizottságnak. A hivatalos menetrend szerint 2022 közepén várható a terv jóváhagyása. Ezt követően 2023. január 1-vel lesz alkalmazható.

Mezőgazdasági pályázatok 2022, és a KAP alapdokumentum 

A stratégiai terv bevezetőjében kiemeli, hogy a hazai agrárium nemzetközi összevetésben is magas hányadot képvisel a gazdaság szerkezetében. Jelenleg 5 millió hektár termőföldön folyik művelés, 500 ezer munkavállaló van kapcsolatban a mezőgazdasággal, az élelmiszeriparral.

2020-ban kormányzati döntés született arról, hogy hazánk 2021-től a maximális 80%-os mértékű nemzeti kiegészítő forrást biztosít, a KAP európai uniós forrásai mellé. A támogatásoknak két pillére van: az I. pillér közvetlen támogatás, a II. vidékfejlesztési támogatás. Klasszikus értelemben vett mezőgazdasági pályázatok a vidékfejlesztési támogatások keretében értelmezhetőek.

A pillérek közötti átcsoportosítás is alkalmazható, melynek értelmében évente 25%-nyi uniós forrás, 36 milliárd forint átcsoportosítására kerül sor a KAP II. pillérből a KAP I. pillérbe. A közvetlen támogatásokra így éves szinten átlagosan 1327 millió €, a piaci intézkedésekre 38 millió €, a vidéki intézkedésekre 1732 millió € jut a 2021–2027 közötti időszakban. Mindez azt jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb forrás fordítható a magyar vidékre, a magyar mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra.

A vidékfejlesztés tervezésének folyamata, és az Uniós menetrend

A Közös Agrárpolitika /KAP/ 2021–2027 közötti időszakának szakpolitikai, jogi keretére irányuló uniós tárgyalások 2018 júniusa és 2021 júliusa között zajlottak, több vonatkozásban pedig még jelenleg is folynak.

Az új költségvetési időszak Közös Agrárpolitikáját szabályozó alaprendeleteknek – figyelembe véve, hogy az új költségvetési időszak 2021-től indult – legkésőbb 2020 közepéig meg kellett volna születniük. Mivel ez nem történt meg, a Bizottság javaslatára a tagállamok kétéves átmeneti időszak beiktatásáról döntöttek, amikor már az új források terhére, de még a régi szabályokkal lehet mezőgazdasági pályázatok-at megnyitni és kifizetni. A kétéves átmeneti időszak után a KAP következő költségvetési időszaka így a 2023–27 közötti 5 évre szűkül, ezután még két évig lehetnek kifizetések a KAP Stratégiai Terv terhére.

Mezőgazdasági pályázatok, KAP-hazai lépések

 Az Agrárminisztérium a KAP Stratégiai Terv dokumentum előkészítésére a 6/2019. /VII. 4./ AM utasítás alapján tervezési munkacsoportot, illetve tematikus  munkacsoportokat hoztak létre. A tervezést megalapozó, uniós előírás szerint készülő dokumentumok az Agrárgazdasági Intézet /AKI Nkft./ és egy szakértői csoport végezte.

 

Forrás: Az új KAP társadalmi egyeztetése, 2021.

A mezőgazdasági pályázatok tervezési folyamatának további fontos és kötelező eleme a társadalmasítás. Ennek érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2019 őszén a szakmai szereplők bevonásával széles körű konzultációt hajtott végre.

2022 első felében zajlanak majd a tárgyalások a Bizottsággal, ez a folyamat terveink szerint az első fél év végére lezárul. Ezzel lehetővé válhat, hogy 2022 második félévében elfogadásra kerüljön a KAP Stratégiai Terv. Ezzel párhuzamosan a szükséges hazai jogszabályok megjelenhetnek és az intézményrendszer felkészítése is befejeződhet a 2023. január 1-jei indulásig.

Egyes témákban pl. a vidékfejlesztési pályázatok-at is érintő kérdésekben a Kormány már döntött. A 1003/2021. /I. 11./ Korm. határozat „a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről”. A határozat szerint a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretéből 25%-os forrás kerül átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapba.

A KAP stratégiai terveket meghatározó uniós feltételek

 Az Európai Bizottság 2020. május 20-án tette közzé az Európai Zöld Megállapodás részét képező „Termőföldtől az asztalig” és a „Biológiai Sokféleség” Stratégiát. Míg a Termőföldtől az asztalig stratégia célja az uniós mezőgazdaság fenntartható élelmiszerrendszerré alakítása, a Biodiverzitás Stratégia fő törekvése a leromlott szárazföldi és tengeri ökoszisztémák jelentős részének helyreállítása, széndioxid-megkötő képességének növelése.

A kötött pályájú tervezés 9 specifikus célkitűzést és egy átfogó célt határoz meg, amelyet az alábbi ábra mutat be:

2. ábra: A KAP által meghatározott 9 specifikus cél

 

Forrás: Az új KAP társadalmi egyeztetése, 2021

Az új KAP 9 specifikus /3 gazdasági, 3 környezeti és 3 társadalmi/, valamint egy horizontális, átfogó célkitűzést határoz meg. A tagállamok ezen célkitűzések mentén alakítják ki a saját, nemzeti KAP Stratégiai Tervüket, mely szisztéma alapján épülnek majd  fel a mezőgazdasági pályázatok.

A HAZAI KAP STRATÉGIA TERV INTÉZKEDÉSEI

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA I. PILLÉRÉNEK INTÉZKEDÉSEI

A Közös Agrárpolitika I. pillére a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésére és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatására irányul.

A KAP I pillérének keretében 11 agrárpályázati cím kerül megfogalmazásra, ezek:

• A fenntarthatóságot elősegítő alap jövedelemtámogatás
• A fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás /CRISS/
• Termeléstől függő jövedelemtámogatás /CIS/
• Átmeneti nemzeti támogatás /ÁNT/
• Fiatal gazdatámogatás /YFS/
• Szőlő-bor ágazat agrárpályázat
• Méhészet agrárpályázat,
• Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatása
• Iskolaprogramok
• Állami intervenció, magántárolás, egyéb válságintézkedések
• Agrárökológiai Alapprogram /AÖP/

A 2022-ben kiírásra kerülő vidékfejlesztési pályázatok közül várhatóan a legnagyobb érdeklődésre a „Fiatal gazdák támogatása /YFS/” mezőgazdasági pályázat iránt várható. Ennek fontosabb aspektusát az alábbiakban emeljük ki:

A fiatal gazdák támogatására évi 15 milliárd forint fordítható. Az I. és II. pillér közötti megosztás tagállami döntés, a hazai javaslat 1,4% költés az I. pillérből. Így az első kérelem benyújtásakor 40 évnél nem idősebb gazdálkodók 170 €/ha /62 ezer forint/ha, ami két és félszerese jelenleginek/ kaphatna legfeljebb 300 hektáros birtokméretig.

A KAP II. PILLÉRÉNEK INTÉZKEDÉSEK-Mezőgazdasági pályázatok

A Közös Agrárpolitika II. pillére a vidékfejlesztés támogatását célozza. Ennek jegyében a Bizottság a vidékfejlesztési politika számára három alapvető prioritást állapított meg, ezek: a mezőgazdaság versenyképességének megerősítése, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A célok elérése érdekében az alábbi vidékfejlesztési, ill. mezőgazdasági  pályázatok meghirdetése várható:

• Mezőgazdasági üzemek fejlesztése
• Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése a mezőgazdasági termékek értéknövelésével
• Induló vidéki vállalkozások támogatása
• Mezőgazdasági kisüzemek támogatása
• Tevékenységdiverzifikáció mezőgazdasági üzemen belül és kívül
• Mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása
• Mezőgazdasági növénybiztosítási díjtámogatás
• Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer
• Országos mezőgazdasági jégkármérséklő rendszer digitális átállása
• Generációs megújulás támogatása
• Környezet- és éghajlatvédelmi, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások
• Ökológiai gazdálkodás támogatása
• Agroökológiai nem termelő beruházások
• Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése
• Mezőgazdasági génmegőrzés
• Állatjóléti intézkedések
• Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások
• Erdőgenetikai többéves kötelezettségvállalások
• Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének együttműködés-alapú támogatása
• Erdőtelepítési és fásítási beruházások és fenntartásuk támogatása
• Versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodás beruházásai /forprofit és nonprofit/
• Kistelepülések és tanyák infrastruktúra[1]fejlesztése
• Termelői csoportok és termelői integrációs szervezetek támogatása
• Minőségrendszerek létrehozása, a csatlakozás támogatása és promóciója
• Minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás
• Rövid Ellátási Lánc együttműködések támogatása
• Társadalmi agrárvállalkozások együttműködései
• Térségi aktív és ökoturisztikai együttműködések
• Biomassza-potenciál lokális közcélú felhasználásának támogatása
• Vadgazdálkodási együttműködések támogatása
• Vidékfejlesztési digitalizáció támogatása
• LEADER
• Képzések és bemutató üzemi programok
• Tájékoztatási szolgáltatások
• Tudásátadási szolgáltatások
• Innováció – Európai Innovációs Partnerség támogatása

Az agrárgazdaság szereplői 37 témában számíthatnak vidékfejlesztési pályázatok megjelenésére. A továbbiakban kiemelünk néhány olyan vidékfejlesztési témát, amelyek megjelenése, akár már az idei évtől is lehetséges.

⇒ Miben tudunk önnek segíteni?

KAP

A KAP II. pillér kiemelt mezőgazdasági pályázatok

Mezőgazdasági üzemek fejlesztése – Mezőgazdasági pályázatok

A   jelzett mezőgazdasági pályázatok célja a mezőgazdasági üzemek versenyképességének, hozzáadott érték-termelésének fokozása, új, innovatív és környezetbarát termesztési, tenyésztési és termelési technológiák elterjesztésének és fejlesztésének támogatása. A pályázat az energiahatékonyság javításán és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése révén is támogatni kívánja a mezőgazdasági üzemekben a szén-dioxid-kibocsátás, valamint az energiafelhasználás csökkenését.

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének erősítésében az energiaköltségek csökkentése, az energiahatékonyság fokozása mellett, komoly szerepe lesz a jövőben a digitális technológiák alkalmazásának. Az üzemek ezáltal racionalizálhatják a felhasznált alapanyagok mennyiségét, környezetkímélő gazdálkodást folytathatnak, hozzájárulva az üveghatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.  Továbbá racionalizálhatják a növényvédő szerek és az antibiotikumok alkalmazását. Az egyes mezőgazdasági ágazatok igényei – például a támogatandó tevékenységek vagy a támogatási összegek tekintetében – eltérőek lehetnek, ezért külön ágazati[1]pályázati felhívások megjelenése várható. A jelzett  támogatást igénylők körébe mezőgazdasági termelők, természetes személyek, jogi személyiségű vállalkozások, jogi személyiség nélküli vállalkozások, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, továbbá termelői csoportok és termelők együttműködései tartozhatnak.

Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése a mezőgazdasági termékek értéknövelésével-Mezőgazdasági pályázatok

A pályázat célja a mezőgazdasági termékek értéknövelését és piacra jutását elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszer feldolgozás terén. Ennek keretében a vidékfejlesztési pályázat támogatni kívánja a gazdaságok hatékonyságának és versenyképességének növelését, továbbá a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő, erőforrás és energia[1]hatékonyságot célzó fejlesztéseket. Az élelmiszeripari vállalatok hatékonysága és jövedelmezősége elmarad a feldolgozóipari átlagtól. Az ágazaton belül tapasztalható a technológiai homogenitás hiánya, a korszerűtlen, elöregedett géppark és épületállomány.  A támogatott fejlesztések és a kapacitásbővítések eredményeként lényegesen növelhető az ágazat versenyképessége.

A mezőgazdasági pályázatok támogatásai lehetővé teszik a hatékonyabb gépekkel és berendezésekkel, automatizálással, a mérethatékonyság fokozásával, a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A termelési folyamatok és rendszerek digitalizációja lehetővé teszi az erőforrások racionálisabb felhasználását, ami nemzetközi szinten is versenyelőnyt jelenthet. Az élelmiszer-biztonsági, higiéniai szempontok fokozott érvényesítése, a fogyasztók egészségének védelme alapvető követelmény. A higiéniai viszonyok javításával és a termékek nyomon követésének fejlesztésével csökkenthető az élelmiszer-fogyasztáshoz és a feldolgozáshoz kapcsolódó kockázat, megvalósítható a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerekkel történő folyamatos ellátása. A kiírásra kerülő vidékfejlesztési pályázat keretében nyújtott támogatások elősegítik a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását.

Támogatásigénylők köre: Mezőgazdasági termelők, természetes személyek, jogi személyiségű vállalkozások, jogi személyiség nélküli vállalkozások, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, továbbá termelői csoportok és termelők együttműködései

Mezőgazdasági kisüzemek támogatása-Mezőgazdasági pályázatok

 A pályázati kiírás célja a fejlődőképes mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése, a meglévő termékszerkezet piaci pozíciójának stabilizálása, a piaci igények alapján a termékszerkezet korszerűsítése és változatosabbá tétele, megtermelt alapanyagok feldolgozásával hagyományos, kézműves termékek előállítása, a termelési mód korszerűsítése, környezethatékonyság növelése, magasabb hozzáadott értékű termék előállítása, a digitalizáció előtérbe helyezése.

A támogatásigénylők köre: Jogosultsági kritériumoknak megfelelő természetes és jogi személyek.

Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer – Vidékfejlesztési pályázatok

Pályázati cél: Magyarországon a 2012. évben indult és azóta folyamatosan fejlődik a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR). 2021 óta, az MKR IV. pilléreként a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert működtet. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer Európában elsőként Magyarországon kezdte meg működését, amelyhez a mezőgazdasági termelők először 2021. február 1–28. között csatlakozhattak.

A rendszer finanszírozását egy pénzügyi alap, a krízisbiztosítási alap (a továbbiakban: Alap) biztosítja, működtetését pedig a krízisbiztosítási szerv (Magyar Államkincstár) látja el.

Az Alap két fő pénzügyi forrása:

• a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelők által megfizetett krízisbiztosítási hozzájárulások összege, és
• az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege.

A krízisbiztosítási rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők részére kifizethető kompenzáció összege legfeljebb az elszenvedett jövedelemcsökkenés 69,9%-a lehet. A kompenzáció összegének 30%-a a termelői befizetésekből, 70%-a a vidékfejlesztési támogatásból áll.

Generációs megújulás támogatása-Vidékfejlesztési pályázatok

A pályázati felhívás célja, hogy az agrárágazatban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről történő elvándorlásának csökkentése. A megfogalmazott cél érdekében szükséges a Közös Agrárpolitika eszközeivel is olyan támogatásokat biztosítani, amelyek a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását segítik elő.

A kiírandó mezőgazdasági pályázatok célja a generációváltás folyamatának támogatása. A már működő és versenyképes mezőgazdasági üzemek további működtetése és fejlesztése hozzájárul a mezőgazdaság versenyképességének fenntartásához és javításához. A generációváltást elősegíti, ha a nyugdíj korhatárhoz közel álló gazdálkodók mezőgazdasági üzemeit fiatalabb gazdálkodók veszik át. A generációváltás támogatása a mezőgazdasági termelők korszerkezetének javítását célozza, de a generációváltás mellett szintén fontos célkitűzés, hogy a működő mezőgazdasági üzemek ne kerüljenek bezárásra.

Támogatásigénylők köre: Természetes személyek, jogi személyiség nélküli vállalkozások, jogi személyiségű vállalkozások. Támogatásban részesülhetne a gazdaság átadója is, amennyiben már elérte az öregségi nyugdíj korhatárt, és együttműködés keretében segíti az átvevőt a gazdálkodás szervezésében.

Kistelepülések és tanyák infrastruktúra fejlesztése- Vidékfejlesztési pályázatok

A megújuló vidék program keretében a kistelepüléseken élők életminőségének javítását, a fenntarthatóság növelését célzó vidékfejlesztési pályázat a kis léptékű infrastruktúra-fejlesztéseket támogatja.

Ezzel hozzájárul a vidék lakosságmegtartó képességének erősítéséhez. Két kiírás várható az egyik a tanyák, a másik a kistelepülések fejlesztését szolgálja. Mindkét esetben cél, hogy hozzájáruljanak az energiahatékonyság növeléséhez, a helyi gazdaság fejlesztéséhez, a szennyvízkezesélhez és az alapvető infrastruktúrával való ellátottság növeléséhez. Háztartási léptékű fejlesztések villamos energia, megújuló energiahasználat és vízellátás, valamint szennyvízkezelés terén; háztartási léptékű internet vagy internethálózat lehetőségének megteremtése és kiépítése. A települések épített környezetének, illetve infrastruktúrájának fejlesztéshez. Támogatásigénylők köre: költségvetési szervek, valamint természetes személyek; vállalkozások; nonprofit szervezetek, mezőgazdasági üzemek.

Térségi aktív és ökoturisztikai együttműködések-Mezőgazdasági pályázatok

Az új pályázati kiírás célja a mezőgazdasági termelők, gazdák, tanyagazdák és egyéb helyi szereplők közötti agrár- és ökoturisztikai együttműködések ösztönzése. A helyi értékek, hagyományok és vonzerők turisztikai célú bemutatását célzó programok megvalósítása, a helyi, egyedi vonzerők és szolgáltatások versenyképes turisztikai termékké szervezése. Természeti és egyéb helyi értékek komplex bemutatását célzó tematikus tanösvények, fesztiválok és hagyományőrző programok kialakítása. Támogatásigénylők köre: gazdálkodók és helyi szervezetek.

Biomassza-potenciál lokális közcélú felhasználásának támogatása-Mezőgazdasági pályázatok

Az új pályázati felhívás célja olyan önkéntes együttműködések létrehozásának támogatása, amelyekben a helyi biomassza-alapanyagot előállító gazdálkodók és helyi közszolgáltatást nyújtók hosszú távú megoldást találnak a biomassza fenntartható hasznosítására. Ennek keretében lehetővé válik az import fosszilis tüzelőanyag kiváltása lokális biomassza-alapanyag felhasználásával a legjobb elérhető technológiák alkalmazásával. Támogatásigénylők köre: biomassza-alapanyagot előállítók és felhasználók együttműködései.

Vadgazdálkodási együttműködések támogatása- Vidékfejlesztési pályázatok

 Az új pályázati kiírás célja a mezőgazdasági termelők az erdőgazdálkodók és a területileg illetékes vadásztársaságok együttműködései. A vadon élő állatfajokkal történő együttélésből adódó konfliktusok megelőzése és az élőhelyek biodiverzitásának megőrzése. Az együttműködés keretében a mező- és erdőgazdálkodóknak lehetőségük nyílik a területileg illetékes vadásztársaságok a természetvédelmi szervezetekkel együtt olyan komplex beavatkozásokat kidolgozni és megvalósítani, amelyek hozzájárulnak a vadon élő állatfajokkal való együttéléshez. További lehetőség, többek között: a hazai vagy külföldi kutatásból eredő módszerek kipróbálása, vadállomány-monitoring fejlesztése és a vadállományban bekövetkező változások hatásának folyamatos vizsgálata. A támogatást igénylők köre: mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók, vadászatra jogosultak és tudományos tevékenységet végző szakemberek együttműködése. [1]

Vidékfejlesztési digitalizáció támogatása- Vidékfejlesztési pályázatok

Az új vidékfejlesztési pályázati kiírás célja aktív helyi közösségek létrehozása, a digitalizáció adta lehetőségek kihasználása a közösségi fejlesztésekre, a kommunikáció erősítésére, a vidéki közösségek együttműködésének és a térségi együttműködések fokozása. Ennek keretében vidékfejlesztést, településfejlesztést támogató rendszerek beszerzése a megfelelő adatbázisok feldolgozásán. A pályázat támogatási lehetőséget nyújt a vidékfejlesztés szereplőinek, hogy együttműködések keretében, korszerű technológiák alkalmazásával a települések kidolgozzák saját okos falu stratégiájukat, adatbázisokat hozzanak létre, adatbázisokat fejlesszenek.

A támogatást igénylők köre: magán- és jogi személyek, aktív helyi közösségek, nonprofit szervezetek, egyesületek, szövetkezetek, önkormányzatok.

Mezőgazdasági pályázatok-LEADER

A LEADER kezdeményezés célja a vidéken élők segítése és bátorítása annak érdekében, hogy térségük hosszabb távú fejlesztési igényeit közösen gondolják át. A LEADER program a kistelepüléseken lakó emberek kreativitására épül, s arra ösztönzi a helyi szervezeteket, intézményeket, vállalkozásokat, hogy együttműködve hozzanak döntéseket a térség hosszú távú fejlődéséről.

A helyi LEADER szervezetek, vagy Helyi Akció Csoportok  ( LEADER HACS-ok ) alapító tagjai- önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek – a térségek adottságaira építve és a helyi kihívásokat ismerve Helyi Fejlesztési Stratégiáikat ( HFS-t ) dolgoztak ki.

Az együttműködés szorgalmazza, hogy a LEADER projektgazdák ne egymástól elszigetelten valósítsák meg projektjüket, hanem a HFS (Helyi Fejlesztési Stratégia) elvárásainak megfelelően közösségben, hálózatban támogassák az innovatív fejlesztések létrejöttét.

A program legfőbb erénye, hogy a nyertes helyi közösségek az EU-tól lehívható pénzek felhasználásáról valós igényeken és saját fejlesztési elképzeléseiken nyugvó akcióterveik sikeres elbírálása után helyben, saját maguk döntenek.

 A LEADER nem egy ágazat fejlesztési programja: a helyi fejlesztési stratégiának több ágazatra ki kell terjednie, a tevékenységek számos formáját együtt kezelve. A helyi akciókat és projekteket úgy kell összekapcsolni és koordinálni, mint egy összetartozó egészet.

Ebben a mezőgazdasági pályázatok LEADER programban megtalálhatók a teljesség igénye nélkül a mindenkori helyi LEADER HACS-okhoz tartozó vállalkozásfejlesztési-, civil szférát támogató- kulturális- és szociális-, a turisztikával és a vendéglátással összefüggő- valamint a helyi örökségvédelemmel kapcsolatos pályázati támogatási lehetőségek is.

Ma Magyarországon összesen 103 db területi LEADER Helyi Akció Csoport működik. Mindegyik az adott térségre vonatkozó speciális piaci elvárásoknak-, igényeknek megfelelő pályázati kiírásokat jelentetett már meg az előző Európai uniós költségvetési ciklusnban. Közös jellemzője minden LEADER pályázatnak, hogy a kiírások, a pályázati struktúra, a mellékletek összetétele, a Megvalósíthatósági Terv, a pontozás, stb. mind a VP-s pályázatok formai- tartalmi követelményrendszerére támaszkodik. Támogatásigénylők köre: az elismert helyi akció csoportok /HACS/ körébe tartozó vállalkozások, szervezetek, önkormányzatok stb.

Képzések és bemutatóüzemi programok-vidékfejlesztési pályázat

A pályázati kiírás célja: az egész életen át tartó tanulás támogatása, az egész életen át tartó tanulásban való részvétel ösztönzése. A gazdálkodók tudásszintje, a tudásuk minősége, annak korszerűsége vagy gyakorlatiassága meghatározza a versenyképességüket, ezért kiemelten fontos az is, hogy az oktatók is naprakész ismerettel rendelkezzenek. További cél, hogy az aktuális kihívásokra reagáló, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, élelmiszeripar és a vidékfejlesztés területeit érintő, és a széles kör számára alkalmazható ismeretátadási lehetőségek személyes és online formában egyaránt elérhetőek legyenek.

A szükséges ismeretek eléréséhez a Széchenyi Agrártudás Központ rendszertámogató funkciója biztosítja a szükséges szakmai hátteret.

További Tudásközpontú és innovációs vidékfejlesztési pályázatok

Tudásátadási szolgáltatások-Mezőgazdasági  pályázatok

Célkijelölés: az aktuális kihívásokra reagáló tanácsadói hálózat és tudásátadási rendszer megerősítése, fejlesztése szolgáltatások biztosításával. Szakmai segítség nyújtása, amely elősegíti a hatékony gyakorlati alkalmazásokat és az innovációt, a gazdasági versenyképesség növelését. Mindezt oly módon, hogy maximálisan figyelembe veszik a fenntarthatóság, környezet- és klímavédelem, valamint az erőforrás-hatékonyság követelményeit. További cél a tudásátadási tevékenység felállításának támogatása.

A KAP hálózat keretében az AKIS támogató egység Széchenyi Agrártudás Központ támogató funkciója adja a hátteret. A támogatást igénylők köre: a Széchenyi Agrártudás Központ rendszerben akkreditált tudásátadási tevékenység folytatására jogosult szervezetek.

Innováció – Európai Innovációs Partnerség támogatása- Vidékfejlesztési pályázatok

 A pályázat kiírás célja: az agrárágazati innovatív együttműködések és innovációs megoldások támogatása. További cél a gyakorlat és a kutatás közötti partner kapcsolatok kialakítása és elmélyítése. A partnerségek feladata, hogy az innovációval, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, élelmiszer-feldolgozással, vidékfejlesztéssel, kutatással, szaktanácsadássál foglalkozó különféle szereplők a meglévő tudásukat olyan innovatív megoldásokra váltsák, amelyek a gyakorlatban is alkalmazhatók.

Az így létrejött együttműködéseket az Európai Innovációs Partnerség (EIP) keretében támogatják, annak érdekében, hogy az agrárgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak. Az innovációs együttműködésben a projektek tárgya lehet termék-, szolgáltatás-, eljárási vagy technológiai fejlesztés.

 

Amennyiben cikkünk felkeltette szíves érdeklődését, keressen bizalommal, forduljon irodánkhoz:
E-mail: annex@annexpalyazat.hu | Mobil: +36-20-9312-336