A Közösség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága a Kantar csoport közreműködésével 2020 őszén közvéleménykutatás keretében, 27 200 EU polgár véleményét kérte ki az Unió agrárpolitikájáról. A felmérés során 1058 magyar állampolgárt is megkerestek a piackutató cég kérdezőbiztosai. Az alábbiakban a felmérés legfontosabb megállapításait foglaljuk össze, bemutatva a teljes sokaság és ezen belül a magyar interjúalanyok állásfoglalását.
A mezőgazdaságot és a vidéki térséget a megkérdezettek 94%-a nagyon fontosnak és elég fontosnak vélte. A magyar vélemények – 95% – szinte megegyeznek az uniós átlaggal. Ugyanakkor a „nagyon fontos” és az „elég fontos” válaszok megoszlása ellentétes, a teljes sokaság nagyobb arányban – 56% – tekintette „nagyon fontos”-nak a kérdést, míg honfitársaink körében az „elég fontos” vélemény – 52% – volt a magasabb.
A mezőgazdasági gazdálkodók legfontosabb feladatait illetően 7 megadott válaszlehetőség közül választották ki a megkérdezettek az általuk legfontosabbnak tartott 2 állítást. A leggyakoribb válasz a teljes mintában 54%, a magyar körében 51%, egyaránt a „Biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerek előállítása” volt. A magyarok második helyre a „Minőségi termékek széles választékának biztosítása a lakosság számára” állítást tették, míg a többségi EU vélemény második helyén a „Haszonállatok jólétének biztosítása” volt.
A megkérdezettek 73%-a hallott arról, hogy az Unió a Közös Agrárpolitika /KAP/ keretében támogatja a gazdákat. A magyarországi interjúalanyok körében az ismertség hasonlóan magas, 72% volt.
Ugyancsak a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos volt az kérdés is, hogy a megkérdezettek mennyire értenek egyet az állítással, miszerint a Közös Agrárpolitika /KAP/ valamennyi EU polgár hasznára válik, nemcsak a gazdálkodóknak. Az állítással az EU27 válaszadók 76%-a értett egyet, míg a hazai interjúalanyok ennél magasabb, 86 %-a reagált „igen”-nel.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
A kérdőívben arra is választ vártak, hogy a KAP betölti-e szerepét több megfogalmazott állítás esetében:
A hazai megkérdezettek az EU átlagnál lényegesen pozitívabb véleményeket tükröznek az EU 27 átlaghoz képest.
A tervezett társadalmi vitára kerülő anyagok a következő honlapon lesznek elérhetőek 2024 tavaszától: KAP pályázatok
A Bizottság arra is kíváncsi volt, hogy a KAP miként járul hozzá a különböző társadalmi és gazdasági folyamatokhoz.
A hazai megkérdezettek az EU átlagnál lényegesen pozitívabb véleményeket tükröznek az EU 27 átlaghoz képest.
A Bizottság arra is kíváncsi volt, hogy a KAP miként járul hozzá a különböző társadalmi és gazdasági folyamatokhoz.
A magyarországi interjúalanyok vélemények – a korábbi kérdés válaszaihoz hasonlóan – az EU átlagnál lényegesen kedvezőbbek az EU27 átlaghoz viszonyítva.
A kérdőíves felmérés során a mezőgazdaság és az éghajlat változás összefüggéseit is vizsgálták a kutatók.
A magyar és az EU27 válaszokat összevetve figyelemre méltó, hogy a honfitársaink magasabb arányban vélik úgy, hogy a gazdáknak változtatni kell termesztési módszereiken, ezzel szemben kevesebben lennének hajlandóak magasabb árat fizetni azokért a mezőgazdasági termékekért, amelyek által csökken ökológiai lábnyomunk.
A kutatók kérdéseket tettek fel arról, hogy a megkérdezettek miként vélekednek a gazdálkodóknak nyújtott támogatásokról. Az interjúalanyokat arról tájékoztatták, hogy a nemzeti kormányok közkiadásaik 1%-át, az Unió teljes költségvetésének 35%-át teszi ki az agrártámogatás. Az EU27 országok válaszadóinak 39%-a ezt az arányt „túl kevésnek” és 47% „pont megfelelő”-nek tartotta. Ezzel szemben a magyar megkérdezettek csak 25%-a tartotta „túl kevésnek” és 64% értékelte „pont megfelelőnek”.
A támogatásokra vonatkozó másik kérdéskör arra irányult, hogy az elkövetkező 10 évben a gazdáknak nyújtandó dotáció emelkedjen, csökkenjen, szinten maradjon. Az eredmények az alábbiak:
A válaszok azt mutatják, hogy honfitársaink körében alacsonyabb a támogatások emelését ezzel szemben lényegesen magasabb, a „csak” szinten tartást javasló válaszolók aránya.
A vidéki térségek helyzetének elmúlt 10 évi változását is vizsgálták a kutatók. Ennek keretében arra kerestek választ, hogy 7, a vidék szempontjából lényeges társadalmi, gazdasági stb. tényező javult, romlott vagy szinten maradt.
A kérdésekre kapott válaszok többségénél az EU27 és a magyar mutatók tendenciájukban hasonlóak. Kiugróan magas a javulást jelző megkérdezettek aránya a gyors internetkapcsolatok és az infrastruktúra fejlesztések vonatkozásában. Az átlagot meghaladó visszaesést az egészségügy szolgáltatások elérésében és a munkalehetőségek tekintetében tapasztaltak a felmérés készítői.
A környezetvédelem vonatkozásában a vizsgálat kiemelten foglalkozott az erdőkkel, ezen belül az erdők szerepével, hasznosságával. A kérdőív 7 válaszlehetőséget adott meg és arra kérték az interjúalanyokat, hogy jelöljék meg az általuk legfontosabbnak tartott 3 tényezőt.
Mind az EU27, mind a magyar válaszadók egyaránt – magas arányban – a természetes élőhelyet, a CO2 elnyelését, valamint a természeti katasztrófák elleni védelmet tekintették az erdők által biztosított legfontosabb tényezőknek.
A felmérés során az EU-ba irányuló mezőgazdasági termékimport szabályozásával kapcsolatosan is kikérték a polgárok véleményét.
A válaszok azt mutatják, hogy az EU polgárok – honfitársainkkal együtt – különböző arányban egyetértenek valamilyen mértékű importkorlátozással.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az EU polgárok érdeklődést tanúsítanak és figyelemmel kísérik a közösség tevékenységét. Az is figyelemre méltó, hogy a magyar megkérdezettek véleménye – néhány kivétellel – megegyezik többi tagállam interjúalanyának álláspontjával.
