A most futó Széchenyi Kártya Program MAX”+ konstrukciókat eredetileg 2023. június 30-ig hirdette meg a Kormány, amit egy kiegészített kormányhatározattal 2023 végéig meg is hosszabbított.
A Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos intézkedésekről szóló 2022. október 24-én közzétett 1511/2022. számú kormányhatározatot a napokban módosították egy rövid kiegészítéssel. Ennek értelmében az eredeti határozatban egy apró szövegrész változik: a „2023. I. félévére” helyére a „2023. évre” szöveg került. Értelemszerűen az agrárhitelek is részét képezik a meghosszabbításnak.
A kormányhatározat módosításából azonban még nem lehet egyértelműen arra számítani, hogy a program júliustól változatlan feltételekkel folytatódik majd. Egyelőre nincs hír arról, hogy megmaradnak-e a most elérhető konstrukciók, illetve módosulnak-e azok feltételei, például a kamatfeltételek, az igényelhető hitel összege, a futamidő, a támogatás mértéke.
A Széchenyi Kártya Programban a kamat az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, az induló nulla, illetve ahhoz közelítő fix kamathoz képest jelenleg évi fix 5 százalékos kamatra számíthatunk. Habár ez a növekedés jelentős, a kamat még mindig kedvező, tekintve, hogy a pénzügyi piac körülményei közben romlottak.
A programban elérhető konstrukcióban a kamatok emelkedése mellett a hitelcélra igényelhető összegek is csökkentek. Ezzel egy időben a finanszírozandó projektek közül az agrárhitelek tekintetében is az energiahatékonyságot javító és zöld beruházások kerültek előtérbe. Az idei év eddig nem hozott olyan gazdasági változásokat, amelyek indokolnák a jelenlegi feltételek jelentős módosítását.
Agrárhitelek- Az ideális egyszámjegyű kamatkörnyezet
Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője a napokban adott interjút mezőgazdasági hitelezés jellemzői Magyarországon témában a Mezőhír újságírójának. Igyekszünk ezt az értékes riportot az alábbiakban összefoglalni.
Demeter Zoltán az új pozíciójában az agrárium hosszú távú, fenntartható fejlődésének támogatását tartja legfontosabb célkitűzésének. Figyelembe kell venni, hogy amennyiben a hitelezési politika laza, az túl sok kockázatot jelent. Ha pedig túl szigorú, ez tönkreteszi az üzletet és jelentősen csökkentheti az ügyfelek lehetőségeit – ahhoz, hogy a fenti kihívásokra hatékony választ lehessen adni –; meg kell találni az egyensúlyt.
Demeter szerint az egyszámjegyű kamatkörnyezet lenne ideális az agrárhitelek terén is! Szerencsére az interjút követő napokban jött a jelzett hír, hogy remélhetőleg a KAVOSZ SZKP plusz Max+ hitelkonstrukciója megmaradhat a 2023-as év végéig.
A jelenleg elérhető SZKP mezőgazdasági beruházási hitellel összefüggő korábbi blogunk: 5%-os fix kamatozású agrárhitel mezőgazdasági beruházáshoz
A beszélgetés egyébként kitért arra az eshetőségre is , hogy mi van akkor ha a hitelfelvevő- gazda nem képes az egyszámjegyű kamatot kitermelni?
Nagyon sok esetben valószínűleg fundamentális problémák állnak annak hátterében, ha egy vállalkozás nem képes az agrárhitelek vonatkozásában egyszámjegyű kamatot kitermelni. Ilyenkor hitel helyett az alaptevékenység újragondolása, hatékonyságjavítás vagy reorganizáció szükséges. A 18%-os báziskamatszintet természetesen nehéz hatékonyságnöveléssel elérni, max. áremeléssel, ami azonban inflációt okozhat. Ha az infláció és a forintárfolyam stabilizálódik, lehet, hogy alacsonyabb kamatra lesz szükség, de 2023-ban nem várható markáns változás ezen a területen.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
Problémák amelyek az agrárhitelek szempontjából felmerülhetnek
Az agrárhitelek szempontjából a mezőgazdaság egy stabil terület, azonban komoly problémák akkor merülhetnek fel, ha valaki túl sok kihívást és kockázatot vállal egyszerre, mint például új telephely fejlesztése, gépesítés, földvásárlás, miközben nagy osztalékot is kivenne a cégből. A fejlesztések ugyanakkor szükségesek a hosszú távú jövedelmezőség eléréséhez, de fontos a prioritások meghatározása és a hozzáadott érték maximalizálása. Döntések során a számok alapján kell eljárni, és ha egy vállalkozás adósságszolgálati terhei több mint 80%-át emésztik fel a jövedelmének, akkor bármilyen váratlan helyzetben összeomolhat a rendszer. Ezért fontos egy 20-30%-os tartalékot képezni. A legtöbb partner már érti és érzi ezt a szükségességet, főleg azok, akik hosszú távú tervekkel rendelkeznek.
Saját tőke vagy hitel?
A hitel nem rossz dolog, különösen alacsony kamatkörnyezetben. Ha külső forrásokat szeretnénk bevonni, egy tőkebefektető sokkal magasabb megtérülést vár el, mint egy bank, és akár a profit felét is elviheti. Emellett a tőkebefektető beleszólhat a mindennapi munkába, amit egy bank sosem tesz. Ha teljesen leredukáljuk a hiteleket, az a fejlődés gátja lehet. Ha pedig egy cég olyan szerencsés helyzetben van, hogy annyi jövedelmet megtermel, hogy saját cashflow-ból meg tudja valósítani a beruházásokat, akkor azt érdemes végig gondolni, hogy mivel nyer többet, a hitel kikerülésével (vagy egy jobb befektetéssel, esetleges 10% feletti megtérüléssel)?
A saját tőke a legdrágább finanszírozási forma! Ha nem termel elég jövedelmet egy vállalkozás, hogy saját erőből megvalósítsa a szükséges beruházásokat, és nem fejleszt, vagy bővít, akkor le fog maradni a versenyben. Nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat. Azok a gazdák ugyanis, akik most elvégzik a szükséges fejlesztéseket akár agrárhitelek segítségével, azok néhány év múlva nagy előnyben lehetnek a többi piaci szereplővel szemben. A modern, innovatív eszközökkel ugyanis hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva fognak tudni termelni.
