Az élelmiszeripari pályázatok keretében az elkövetkezendő években 750 milliárd forint támogatás érkezhet, előreláthatóan két pályázati felhívás keretében. Mi az a DÉS?
Az elkövetkező években a magyar élelmiszeriparon belül az élelmiszeripari pályázatok célja a biztonságos és jó minőségű hazai termék- portfólió előállítása, valamint az ellátási láncok megerősítése lesz. Az ágazat több mint 3.900 vállalkozásból áll, 90% mikro- és kisvállalat, 10% közepes és nagyvállalat. Az ágazat 2021-es árbevétele 4.500 milliárd forint volt. Az elmúlt években, ill az előző pályázati ciklusban 730 milliárd forint támogatás érkezett az élelmiszeriparba, míg a 2021-2027-es időszakban közel azonos forrásra számíthatunk, a Vidékfejlesztési Programból – megközelítően 750 milliárd forint-ra.
Az ágazatban jelenleg végbemenő változások új kihívásokat és lehetőségeket jelentenek az élelmiszeripari vállalkozások számára. A cégeknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott piaci igényekhez és elvárásokhoz. A COVID-19 járvány és az infláció hatására Magyarországon is megváltoztak a vásárlási szokások.
Vásárlási szokások változása az élelmiszeriparban
Álljon itt a teljesség igénye nélkül, néhány új fogyasztói attitűd:
1. Növekedett a helyi termékek iránti kereslet: Az vásárlók egyre inkább a hazai termékeket és élelmiszereket részesítik előnyben, hogy támogassák a helyi gazdaságot és csökkentsék az ellátási láncokra nehezedő nyomást.
2. Online vásárlás terjedése: A járvány miatt egyre többen vásároltak online, és ez a tendencia jelenleg is megmaradt. Ez az attitűd viszont jelentősen hozzájárult az élelmiszer-kiskereskedelem digitalizációjához és az otthoni kiszállítás népszerűsítéséhez.
3. Egészségtudatos vásárlás: A fogyasztók jobban odafigyelnek a táplálkozásukra és az egészséges élelmiszerek fogyasztására, például a bio- és természetes alapanyagokból készült termékekre.
4. Környezettudatos vásárlás: A fenntarthatóság egyre fontosabb szemponttá vált a vásárlók számára, így előnyben részesítjük a környezetbarát csomagolású és alacsonyabb ökológiai lábnyomú termékeket.
5. Rugalmasság és kényelem: A vásárlók értékelik a rugalmas, gyors és kényelmes vásárlási lehetőségeket, például a különböző fizetési módokat, az otthoni kiszállítást és a könnyen hozzáférhető információkat.
6. Előrecsomagolt termékek népszerűsége: A higiéniai aggályok miatt az előrecsomagolt termékek iránti kereslet nőtt.
7. Nagyobb kiszerelésű termékek keresése: A vásárlók gyakran nagyobb kiszerelésű termékeket vásárolnak.
8. Készételek és félkész termékek iránti kereslet növekedése: Az otthon töltött idő növekedése miatt a kész- és félkész ételek, illetve az egyszerűen elkészíthető termékek iránti kereslet is nőtt.
9. Hűségprogramok és akciók fontossága: A pénzügyi bizonytalanság miatt a vásárlók nagyobb figyelmet szenteltek a hűségprogramoknak, kuponoknak és akcióknak, hogy megtakarítsanak a vásárlásaik során.
A járványhelyzet rámutatott arra, hogy az élelmiszeripari ellátási láncok sérülékenyek lehetnek, ezért fontos, hogy a hazai termelés és értékesítés aránya javuljon. Az uniós támogatásoknak és a szakpolitikai terveknek megfelelően összhangba kell kerülniük a digitális élelmiszeripari stratégiával, amely a digitalizáció erősítésével támogatja az élelmiszeripar hatékonyabb működését.
Élelmiszeripari pályázatok és a digitális élelmiszeripari stratégia kapcsolata
DÉS ( Digitális Élelmiszeripari Stratégia )
A digitális élelmiszeripari stratégia és az élelmiszeripari pályázatok összekapcsolása lehetővé teszi a szektor számára, hogy alkalmazkodjon a digitális korszak kihívásaihoz és lehetőségeihez, és versenyképes maradjon a globális piacon. A digitális élelmiszeripari stratégia a technológia és a digitalizáció alkalmazására épülő megközelítés, amely az élelmiszeripari vállalkozások folyamatainak és tevékenységeinek optimalizálását, valamint az ügyfelek igényeinek kielégítését célozza.
Hatékony digitális élelmiszeripari stratégia alappillérei
1. Adatvezérelt döntéshozatal: Az élelmiszeripari vállalkozásoknak a termeléstől a fogyasztóig terjedő értéklánc minden szakaszában adatokat kell gyűjteniük és elemezniük. Az adatelemzés lehetővé teszi a pontosabb és gyorsabb döntéshozatalt, valamint a hatékonyabb működést és termelékenységet.
2. Automatizáció és robotika: A termelési folyamatok automatizálása és a robottechnológia alkalmazása csökkenti a hibák számát, növeli a termelékenységet, és minimalizálja az emberi erőforrás igényt.
3. Precíziós mezőgazdaság: A precíziós mezőgazdasági technológiák, mint például a drónok, a műholdas képalkotás és az IoT szenzorok, lehetővé teszik a földterületek és a növénytermesztés pontosabb megfigyelését és kezelését, ami optimalizált termelést és csökkentett környezeti terhelést eredményez.
4. Nyomon követés és láthatóság: A blokklánc technológia és egyéb digitalizációs eszközök alkalmazásával a termékek teljes értékláncának nyomon követése lehetséges, ami növeli a fogyasztók bizalmát és hozzájárul az élelmiszer-biztonsághoz.
5. Online értékesítés és marketing: Az élelmiszeripari vállalkozásoknak kiemelten fontos a digitális csatornákon való jelenlét, amely lehetővé teszi számukra az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartást, a márkahűség növelését és az online értékesítési lehetőségek kiaknázását.
6. Fenntarthatóság és környezeti hatás: A digitális technológiák és adatelemzés segítségével az élelmiszeripari vállalkozások képesek felmérni és csökkenteni környezeti hatásukat, valamint növelni energiahatékonyságukat és fenntarthatóbb működést
Az élelmiszeripari vállalkozások számára tehát kiemelten fontos, hogy élni tudjanak a digitális élelmiszeripari stratégia és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripari pályázatok által kínált lehetőségekkel. Az élelmiszeripari pályázatok során a vállalkozásoknak olyan projekteket érdemes kidolgozniuk, amelyek összhangban vannak a digitális élelmiszeripari stratégia céljaival, és hozzájárulnak a vállalkozások hatékonyabb és versenyképesebb működéséhez.
Milyen lépésekből állhat a digitális élelmiszeripari stratégia elkészítése?
- Célok és helyzet elemzése: Határozzuk meg a vállalat rövid és hosszú távú céljait, értékeljük a jelenlegi digitális érettséget, és ismerjük fel az iparági trendeket és versenytársakat.
- Technológia és innováció: Azonosítsuk a legújabb technológiákat és innovációkat, például IoT, mesterséges intelligencia, automatizálás, amelyek elősegítik a termelékenységet, hatékonyságot és fenntarthatóságot.
- Fogyasztói igények és trendek: Gyűjtsünk adatokat a fogyasztói szokásokról, pl. étrendi preferenciák, fenntarthatóság, online vásárlás, és alakítsuk át azokat a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe.
- Digitális stratégia és fejlesztési terv: Készítsünk átfogó digitális élelmiszeripari stratégiát, amely összhangban van a célok, technológiai lehetőségek és fogyasztói trendekkel, valamint egy fejlesztési tervet a megvalósításhoz.
- Mérés, értékelés és kommunikáció: Használjunk KPI-kat (teljesítménymutatókat) a stratégia nyomon követésére, folyamatosan finomítsuk a megközelítést, és kommunikáljuk az eredményeket a munkatársakkal, partnerekkel és ügyfelekkel.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
Élelmiszeripari pályázatok sikeressége Teljesítménymutatók alkalmazása a hatékonyság növelésében
Az élelmiszeripari pályázatok és a KPI-k (kulcsfontosságú teljesítménymutatók) szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen a sikeres pályázati projektek alapját a jól meghatározott és mérhető célok képezik. A KPI-k lehetővé teszik a pályázati források hatékony felhasználásának mérését és értékelését, valamint biztosítják, hogy a támogatott projektek valóban hozzájáruljanak a vállalatok növekedéséhez és fejlődéséhez. A pályázati folyamatok során a KPI-k segítségével igazolható a projektek hatékonysága és eredményessége, ami növeli az elnyerhető támogatások esélyét és biztosítja a hosszú távú sikerességet.
A KPI (Key Performance Indicator) egy kulcsfontosságú teljesítménymutató, amely segít mérni és értékelni egy vállalat, projekt vagy folyamat hatékonyságát és eredményességét. A KPI-k segítségével a szervezetek mérhetik, hogy mennyire közelítenek a kitűzött célokhoz, és lehetőséget biztosítanak a folyamatok javítására és optimalizálására. A KPI-k általában számszerű értékek, amelyek idővel változnak, és összehasonlíthatók az előzetesen meghatározott célokkal vagy benchmarkokkal.
A digitális élelmiszeripari stratégia esetén a következő KPI-k lehetnek relevánsak:
- Növekedési mutatók: például értékesítési volumen, piaci részesedés, új ügyfelek száma.
- Hatékonysági mutatók: például termelékenység, automatizáltság, energiafogyasztás.
- Fogyasztói elégedettség: például ügyfél-elégedettségi index, panaszok száma, visszatérő vásárlók aránya.
- Digitális jelenlét: például weboldal látogatottság, konverziós ráta, közösségi média követők száma.
- Fenntarthatósági mutatók: például környezeti lábnyom, hulladékcsökkentés, energiahatékonyság.
A vállalatoknak saját céljaiknak és prioritásaiknak megfelelően kell meghatározniuk a legrelevánsabb KPI-kat, és rendszeresen értékelniük azokat a folyamatos fejlődés érdekében.