Dr. Nagy István agrárminiszter 2020. október 13.-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot. A javaslat jelenleg a részletes vita szakaszában van.
Az Agrármisztérium részéről Farkas Sándor, a tárca miniszterhelyettese a törvény célját abban összegezte, hogy ez által lényegesen csökken a gazdaságok adminisztrációs terhe és a XXI. századi igényeknek megfelelő működési feltételeket, továbbá kedvező adózási lehetőségeket biztosít az a gazdaságoknak. A minisztérium további törekvése, hogy szélesedjen az östermelők gazdálkodási tevékenységének köre. Ez utóbbi példájaként a falusi turizmust emeli ki a tárca közleménye.
A törvényjavaslat 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban termelő számára kíván új gazdálkodási környezetet biztosítani, kiemelve, hogy a jelenlegi elavult és bonyolult szabályozást új keretrendszerrel kívánják felváltani. A benyújtott javaslat megfogalmazása szerint a mezőgazdasági gazdálkodók azzal nyerik el őstermelői státuszukat, hogy kérelmüket az Agrárkamara pozitívan bírálja el és nyilvántartásba veszi őket. Az őstermelők ellenőrzését a mezőgazdasági igazgatási szervek végzik.
Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a gazdák megtartsák eddigi őstermelői státuszukat, de választhatnak két új gazdálkodási forma közül, nevezetesen átalakulhatnak és létrehozhatnak az őstermelők családi gazdaságot, vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új gazdálkodási formák lehetővé teszik, hogy a gazdák a termelőtevékenység mellett új tevékenységi körökkel is bővíthetik portfóliójukat, ilyen többek között a falusi turizmus.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
A beterjesztett törvényjavaslat külön fejezetben kodifikálja az őstermelők adózási szabályait. A legalacsonyabb bevételt realizáló gazdák a jövőben is mentesülnek az SZJA – személyi jövedelemadó – fizetési kötelezettség alól. Az adómentesség felső határa a jelenlegi 600 ezer Ft-ról, az éves minimálbér felének összegére nő, ennek mértéke 2020-ban 966 ezer Ft. A magasabb árbevételt realizáló gazdák számára változatlanul megmarad az átalányadózás választásának lehetősége. Azok a gazdák aki, ezt az adózási formát választják ugyancsak kedvezőbb feltételekre számíthatnak, ugyanis a jelenlegi 8 millió Ft-os felső határ az éves minimálbér tízszeresére emelkedik, az idei adatokkal számolva ennek összege 19,3 millió Ft. Az átalányadózás felső határát meghaladó bevételt elérő őstermelő csak tételes költségelszámolást alkalmazhat.
A törvényjavaslat külön foglalkozik a két, új gazdálkodási forma – az őstermelők családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság – adózásának alapelveivel.
Az őstermelők családi gazdaságát két vagy több egymással hozzátartozói viszonyban álló őstermelő alapíthatja. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemről az Agrárkamara dönt. Az így létrehozott gazdaság ugyancsak választhatja az átalányadózást. Ennek felső határa a tagok számának és a mindenkori éves minimálbér szorzata. Ez maximálisan 77,28 millió Ft, az idei minimálbérrel számolva. A korlát azt is jelenti, hogy ezt a konstrukciót maximálisan 4 tag esetében érdemes választani.
A másik új őstermelői társsági forma a már a korábbiakban említett családi mezőgazdasági társaság mezőgazdasági és erdőgazdasági alaptevékenységet folytató gazdasági társaságok és szövetkezetek számára nyújt együttműködési lehetőséget, abban az esetben, ha társaságok tagjai egymással hozzátartozói viszonyban állnak.
A Parlament előtt lévő törvénytervezet külön foglalkozik az ágazat kiemelten fontos területével, a méhészetekkel. Az új szabályozás szerint, a méhészeti termékekből származó bevétel az éves minimálbér 50%-áig – 966 ezer forintig – adómentes. Ezen felől a méhészek számára lehetőség nyílik arra is, hogy az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentességet is igénybe vegyék.
Benyújtott törvény VI. Fejezetében Záró rendelkezéseket fogalmaz meg, ezek között szerepelnek azok az Átmeneti rendelkezések. A törvény VII. Fejezete Módosító rendelkezéseket határoz meg.
A beterjesztett törvényjavaslat szövege a Parlament weboldalán, az T/13261. Iromány számon érhető el.
