Nyertes vidékfejlesztési pályázatok, és a banki hitelezés 2022-ben. Hogyan tovább, milyen finanszírozási megoldásokkal lehet számolni, a beruházások tényleges megvalósításánál?
Nyertes mezőgazdasági/élelmiszeripari pályázatok és a banki hitelezés 2022-ben
A mezőgazdaság hitelállományának 86 százalékát kedvezményes hitelek adták 2021-ben, csak az élelmiszeripari hiteleknél 60 százalék volt tavaly a kedvezményes hitelek aránya.
A nagy kérdés azonban az, hogy 2022 második harmadik negyedévben hogyan folytatódik ez a trend? Pályázati nyertesből továbbra is sok van, de a költségek emelkedése és a finanszírozhatóság kérdése sok mezőgazdasági vállalkozót elbizonytalaníthat a megvalósításban. Sajnos egyértelműen körvonalazódik az a tény, hogy nem elég csak jól összerakni egy pályázati projektet (körüljárva a piaci megalapozottságot) és uniós forrást nyerni hozzá, az esetek túlnyomó többségében banki hitelekre is szükség van.
A bankok hitelbírálata nagyon fontos életképességi vizsgálat, amely nem csak az adott projektre, hanem a vállalkozás, illetve csoport egészére kiterjed.
Az agrárium helyzetét érzékelve sajnos előrevetíthető, hogy a gazdálkodási körülmények változásai vissza fogják vetni a hitelpiac bővülését ebben az évben. Nem csak a nyertes pályázóknak, hanem az őket finanszírozóknak is nehéz döntéseket kell hozniuk. Itt van például a forgóeszköz-hitelek iránti igény növekedése. Az emelkedő termelési költségek nyilván megnövelik az éven belüli finanszírozási szükségletet, ami jelentős terhet jelent mind a banki-, mind pedig a vállalkozói oldal részéről egyaránt.
A Bankmonitor jelentése alapján, 2022 első negyedévében a bankok nem változtattak a vállalati hitelfelvételeken, azonban az év második és harmadik negyedévében egyes pénzintézetek részéről komoly szigorítás várható.
A megszorításokat banki oldalról elsősorban a felárak növekedésével, az adósok szerződéses kötelezettségvállalásainak szigorodásával, magasabb önerő és fedezeti előírásokkal, a bizonytalanná váló gazdasági kilátásokkal, és iparág-specifikus problémákkal indokolták.
A jegybanki alapkamat 2022.04.24-én: 5,4% (érdekességként ez az érték 2022.03.23-án 4,4% volt, 2020. 07.22-én csak 0,6%)
Az általános kamatszínvonal emelkedésének hitelkeresletet mérséklő hatását ellensúlyozta a vállalatok megnövekvő készletfinanszírozási szükséglete, így összességében változatlan maradt a vállalati hitelek iránti kereslet. A következő fél évben azonban a kamatkörnyezet emelkedéséből fakadóan a hosszú lejáratú hitelek esetében a mikro- és kisvállalkozások körében a kereslet csökkenésére lehet számítani.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
Banki hitelezés 2022 – Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb – BUBOR jelentősége
Mind a vállalati hitelek mind pedig a mezőgazdasági hitelek BUBOR hitelkamatlábhoz vannak kötve, ami egy mozaikszó, a Budapest Interbank Offered Rate angol kifejezés rövidítése (magyarul: Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb). A BUBOR a kereskedelmi bankok egymásnak nyújtott éven belüli hitelei esetében alkalmazott kamatlábak átlaga,vagyis nem más, mint a budapesti bankközi, referencia jellegű kínálati kamatláb. A BUBOR az alapja egyes hitelek kamatszámításának, a változó kamatozású hitelek jellemzően 3, 6 vagy 12 hónapos BUBOR-hoz vannak kötve.
A pénzintézetek napi rendszerességgel nyújtanak egymás számára rövid futamidejű, fedezetlen hiteleket – díj ellenében, a díjat pedig kamatlábakkal állapítják meg. Az MNB minden nap összegyűjti, rendszerezi ezeket a kamatlábakat és a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb értékek figyelmen kívül hagyásával átlagolja őket – ebből jön ki a BUBOR napi értéke.
Azért ilyen fontos a BUBOR értéke, mert ez az egyetlen hivatalos bankközi forint kamatláb, így a BUBOR szolgál referenciakamatként a változó kamatozású betéti, illetve rövid lejáratú hitelkamatok meghatározásakor (éven belüli ügyletek referenciakamata). Vagyis: például egy változó kamatozású hitel esetén a BUBOR kamatláb jelenti a báziskamatot (ez a beszerzési ár), a pénzintézetek még erre számolják rá a saját hasznukat (ez a kamatfelár) – így kerül kiszámításra végső soron az a kamat, ami majd a hitelezőt terheli a későbbiekben.
A jelenleg is aktuális MNB BUBOR kamatlábak (2022.04.27-i érték, hatályos 2022.05.01-től):
- egyhavi BUBOR 6,37%
- háromhavi BUBOR 6,72%
- 12 havi BUBOR 7,44%
Mezőgazdasági pályázatokat érintő hitelfeltételek
Magyarországon az utóbbi időben egyre több bank nyitott a mezőgazdasági hitelezés irányába. Az alábbiakban a Takarékbank vállalkozói hitel hirdetménye alapján bemutatjuk, hogy mivel számolhat majd egy potenciális hiteligénylő.
A Takarék Vidékfejlesztési Program Komplex (Takarék VP Komplex) a támogatás előfinanszírozásától az előleglehívási garancián és a beruházási hitelen át, a beruházás működtetésére fordítható forgóeszköz hitel nyújtásáig nyújt megoldást ezzel a konstrukcióval.
Milyen elemekből áll a Takarék VP Komplex?
- előleg lehívási garancia
- beruházási hitel
- támogatás előfinanszírozás
- kiegészítő forgóeszköz hitel
Kik vehetik igénybe?
A Vidékfejlesztési Program alá tartozó projekt jellegű, beruházáshoz kapcsolódó meghatározott jogcímekre érvényes, hatályos támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel rendelkező, agrárcélú ügyletek körébe tartozó tevékenységet folytató mikro, kis- és középvállalkozások (társas vállalkozás, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő).
Az igényelhető hitelösszeg beruházási hitel esetében: 1 millió Ft – 1 milliárd Ft
Saját erő mértéke: általában egyedileg elbírált, akár minimum 10%
Futamidő beruházási hitel esetében: 2-10 év
Milyen hitelfedezet szükséges?
- beruházás tárgyán alapított zálogjog
- magánszemély/tulajdonos készfizető kezessége
- bizonyos esetekben a támogatás összegén alapított zálogjog
- Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezessége
- felhatalmazó levél más pénzintézetnél vezetett számlára
VP-Komplex beruházási hitel kamatfelár: 4%. ( Kamatbázisként pedig a három havi BUBOR a mérőszám.) A teljes éves hiteldíj mutató ebben az esetben meghaladja a 10%-ot.
Banki finanszírozási költségtöbblet
A VP-s pályázatok által tervezett pályázati költségterv csak nagyon kismértékben támogatja a finanszírozással kapcsolatos költségnövekményt, az is többnyire egyszeri-, alkalmi-, az előkészítéssel-, ill. a hatósági eljárási díjakkal kapcsolatos ráfordításokat jelent. (Az elszámolható költségek körét a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza ) A konkrét banki hiteligényléssel és a kamattal járó extra költségek a pályázatban nem elszámolható költségtételek, mivel a pályázati önerő részét kell, hogy képezzék. Bizonyos szakmai fórumokon elhangzott, hogy a megnövekedett „finanszírozási felár” is, mint elszámolható költségtétel bekerüljön a 2021-2027-es vidékfejlesztési pályázatok költségvetési tervezetébe, azonban ez a tény sovány vigasz azoknak a már nyertes pályázóknak, akik idén szeretnének beruházásaikba belevágni.
