A VP6-6.4.1–21. Vidéki turizmus pályázat 2021 szempontrendszere már a Turizmus 2.0 Stratégia feltételeinek figyelembevételével készült. Mit is jelent a Turizmus 2.0 Stratégia, és milyen szempontból lehet fontos a pályázatok összeállításánál?
A Turizmus 2.0 Stratégia a magyarországi turizmus 2030- ig terjedő fejlesztési időszakának sarokköveit fekteti le. Ez a komplex dokumentum 2021 májusában készült el. Strukturált formában veszi nagyító alá a turizmus ágazat kiindulópontjait.
Ahhoz, hogy egy professzionális üzleti tervet tudjunk készíteni, a VP6-6.4.1–21, Vidéki turizmus fejlesztése pályázathoz, érdemes megismerni, a jelzett Stratégia fontosabb fókuszterületeit.
A pályázattal kapcsolatos információk itt érhetők el: Vidéki turizmus fejlesztése pályázat
(VP6-6.4.1–21. Vidéki turizmus pályázat 2021: Max. 100 M Ft. támogatás, 50-70% támogati intenzítás, szálláshelyek bővítésére, és/vagy fejlesztésére, csak legalább egy éves múlttal rendelkező mezőgazdasági vállalkozásoknak, profilbővítés, ill. diverzifikáció céljából.)
A Turizmus 2.0 Stratégia már számol a COVID-19 járványválság miatt megváltozott ágazati – és általános gazdasági helyzetettel – a keresleti, kínálati és munkaerőpiaci körülmények jelentős módosulásával.
Vidéki turizmus pályázat 2021-kiindulási alaphelyzet
A COVID-19 járványválság következtében az idegenforgalom egy igen komoly változáson ment keresztül, ugyanis drasztikusan visszaesett a nemzetközi utazási kereslet. Magyarországon 2020-ban a külföldi vendégek száma 78%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 73%-kal esett vissza az előző évhez viszonyítva.
A belföldi turizmus az elmúlt másfél évben szerencsére, jelentős fellendülésnek indult, ami természetesen arra ösztönözte a döntéshozókat, hogy a vidéki vendégforgalom bővülését olyan támogatási eszközökkel segítsék, mint pl. a VP6-6.4.1–21. Vidéki turizmus pályázat 2021.
A jelzett felhívás kiemelten – akár plusz pontokkal is- támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek a leglátogatottabb hazai desztinációkba tartoznak.
Melyek is ezek a turisztikai szempontból szóbajöhető legfontosabb hazai desztinációk?
Legfontosabb 11 hazai utazási desztináció
A leglátogatottabb desztináció továbbra is a Balaton, ahova az utazások negyede irányul. Így a külföldi turizmussal szemben, a belföldi turisztikai látogatások jobban eloszlanak az ország teljes területén, például 2019-ben a vendégek 27%-az alább felsorolt 11 turisztikai térségen kívülre utazott.
A kiemelt 11 régióban 2019-ben, 21,9 Millió vendégéjszakát regisztráltak, ezek megoszlása az alábbi:
- Balaton,-41%
- Mátra-Bükk, 14%
- Budapest környéke 9%
- Debrecen és térsége 9%
- Szeged és térsége 6%
- Bük-Sárvár 5%
- Pécs-Villány 4%
- Tokaj-Nyíregyháza 4%
- Gyula és térsége3%
- Sopron-Fertő 2%
- Győr –Pannonhalma 2%
2019-ben a magyar lakosság valamivel több mint 40%-a vett részt többnapos belföldi utazáson. A belföldi turizmusra jellemző, hogy az utazás túlnyomórészt autóval történik, továbbá az utazások közel harmadában nem fizetnek a szállásért, mivel a turisták saját ingatlanban vagy rokonoknál, ismerősöknél szállnak meg Az egy vendégéjszakára eső költés a többnapos utazások esetén tipikusan 11-14 ezer forint körül alakult 2019-ben, függően az utazás jellegétől és céljától.
A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb hazai utazási program és az egy vendégéjaszakára való költés aránya:
- „Téli programok ” ezek az utazások teszik ki a belföldi utak 13%-át. Az átlagos egy vendégéjszakára eső költés itt a legmagasabb, közel 15 ezer forint, melynek több mint 60%-át a szállásköltségek teszik ki.
- „Kulturális program” célú utazások adják az utazások közel 8%-át és főként tavasszal és ősszel jellemzőek. Az átlagos költés ezeken az utakon 12,5 ezer forint körül alakul, melyből a közlekedéshez és a vendéglátáshoz kapcsolódó költségek tesznek ki körülbelül 20-20%-ot
- „Gasztro-utazások” jellemzik a február-márciusi időszakot és az utak közel 3%-át adják. A vendéglátóhelyek és gasztronómiai programok meglátogatása a városi, fiatalabb korosztályokra jellemző. Az egy vendégéjszakára eső költés 13,7 ezer forint, melynek 23%-át a vendéglátás költségei teszik ki.
Az NTAK 2020. júliusi adatai alapján Magyarországon összesen 224 300 szoba szálláshely-kapacitás állt rendelkezésre, melyből a kereskedelmi- és a magánszálláshelyi szobák aránya közel 50-50%. A turisztikai térségek szerint vizsgálva látható, hogy Budapest és a Balaton rendelkezik a legnagyobb kapacitással (Budapest 46 300, Balaton 60 600 szobával). A kereskedelmi szálláshelyi szobák 62%-a van szállodákban, 17%-a panziókban és 21%-a az egyéb kereskedelmi szálláshelytípusokban
A turizmus 8 sereghajtó-lovasa , és a vidéki turizmus fejlesztése pályázat kapcsolata
Mint minden pályázatban, a Vidéki turizmus pályázat 2021-ben is kiemelten fontos lesz majd, a csatolt dokumentumokban kifejteni, leírni, elemezni, hogy mi lesz majd a projektünk alapvető célja, miért is építünk, vagy újítunk fel az adott településen, vagy régióban egy egy új szálláhelyet. Be kell mutatnunk a múltat a jelent és a jövőt. Talán egy kis segítségként szolgálhat a pályázatunk összeállításában, hogy milyen stratégiai irányokat tart fontosnak a Turizmus 2.0 koncepció. Álljon itt egy kis összefoglaló.
A turisztikai utazások időtartamát, a meglátogatott desztinációkat és attrakciókat, valamint az azzal kapcsolatos költéseket meghatározza az utazás célja és alapvető motivációja. Az utazási célok alapján a Stratégiában 8 fő klasszikus turisztikai terméket különböztetünk meg:
1. Bor- és gasztronómiai turizmus (vendéglátás)
A gasztronómiai terület szerepe a turizmusban kettős: egyrészt önálló turisztikai termékként is értelmezhető, amelynek kínálati elemei képesek akár önálló utazási döntést is kiváltani. Másrészt azonban az adott desztináció gasztronómiai kínálatának színvonala az „alapinfrastruktúra” része is, hiszen minden turista étkezik látogatása során. Ez utóbbi, tehát az adott térségben működő vendéglátóhelyek kínálatának átlagos, általános színvonala összességében ráadásul meghatározóbb lehet a desztináció sikeressége szempontjából, mint egy-egy csúcsminőséget kínáló étterem jelenlét
A 21. században a gasztronómiai turizmust erősítő trendek közé tartozik, hogy
- Egyrészt előtérbe kerül az egészséges életmód, amelynek elválaszthatatlan eleme az egészséges táplálkozás.
- Másrészt a környezeti-társadalmi-gazdasági fenntarthatóság kérdésköre is egyre inkább középpontba kerül, ezért felértékelődik a helyi, szezonális, organikus, fair trade termékek fogyasztása.
- A harmadik fontos változás, hogy egyre többen fordulnak el a tömegturizmustól és keresnek autentikus élményeket utazásaik során, amelyek előállításában egyre szívesebben vesznek részt maguk a látogatók is. E gondolatiság mentén szerveződik az egyre népszerűbb „slow food” mozgalom is, amely hangsúlyosan foglalkozik a helyi gasztronómiai kultúra megőrzésével és védelmével.
A hazai borturizmus szintén dinamikusan fejlődő ágazat a turisztikai iparágon belül. A hazai borturisztikai potenciál évről évre nő, egyrészt, mivel a borfogyasztó közönség értő közönséggé kezd válni, másrészt, mivel egyre nő a borturisztikai attrakciók, helyszínek (vendégfogadásra is alkalmas pincészetek, borhotelek, bormúzeumok stb.) száma.
2. Egészségturizmus
Az egészségturizmus − az egészség szerepének felértékelődése miatt − a turizmus egyik leggyorsabban fejlődő területe volt az elmúlt években. A tradicionális – természetes gyógy tényezőkre épülő − gyógyturizmus alapját és folyamatosan bővülő keresletét az egyre jobban elöregedő társadalom, valamint a 21. századi civilizációs betegségek is befolyásolják, fő vendégkörét elsősorban az orvosi javallatra gyógykezelést igénybe vevő vendégek (betegek) jelentik.
Az egészségturizmus jelenleg a turizmuson belül hazánkban is az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ahol Magyarország egyedi adottságokkal, hagyományokkal rendelkezik. A KSH adatai alapján a Magyarországra irányuló külföldi utazások mintegy 15%-nak fő motivációja a gyógy- és egészségturizmus.
A magyarországi gyógyturizmus fő színterei a minősített gyógyhelyek és gyógyfürdők. Hazánk egyedi termékértékesítési előnyét ma elsősorban kedvező ár-érték arányú szolgáltatásai jelentik, ami miatt a szépészeti központok és a magánegészségügyi központok is egyre népszerűbbek. Ezt erősíti a Nyugat-Európában megszokottnál rövidebb várakozási idő is.
A wellnesságazat fogyasztóit elsősorban az egészségtudatos életmód iránt érdeklődők és azt életstílusként tekintők jelentik. Meghatározó szerepét igazolja, hogy 2017-ben csak Európában közel 300 millió wellnessutazást regisztráltak (Global Wellness Institute, 2018).
Az orvosi, vagy medical turizmuson mindazon utazásokat értjük, amelyek során az utazó saját döntéséből egészségügyi beavatkozáson vesz részt. Az orvosi turizmus az egészségturizmus valamennyi alterméke közül a legmagasabb költést generálja. Az elmúlt évek felmérései szerint Magyarország a kedvező ár- és értékarányú szolgáltatásai miatt közkedvelt célpont az orvosi turizmus terén.
A leglátogatottabb orvosturisztikai úti célok Budapest, a nyugati határvidék (Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár), egyes megyeszékhelyek (Debrecen, Pécs, Szeged) és Hévíz.
3. Üzleti rendezvények és kongresszusok piaca
Az üzleti rendezvények és kongresszusok piaca, vagy MICE négy alszegmenst, alterméket foglal magában: ezek a vállalati találkozók, ösztönzőutak, konferenciák és kongresszusok és kiállítások. A MICE szegmens jól kiegészíti a szabadidős turizmust: míg a szabadidős turisták körében a hétvégék népszerűbbek, az üzleti rendezvények és kongresszusok általában a hétköznapokon töltik fel a szállodai kapacitásokat. A MICE események jelentős multiplikátor hatással bírnak, az általuk generált tovagyűrűző gazdasági reakciók az egész nemzetgazdaságra pozitívan hatnak
4. Kulturális turizmus
A kulturális turizmus a turisztikai piac legösszetettebb termékcsoportja. Idesorolható többek között
- a világörökség turizmus, kastély- és várturizmus, a szellemi örökségen, népi hagyományokon alapuló turizmus, a városlátogatások és a kortárs művészeti turizmus is. A kulturális turizmust tekintve a legnagyobb fejlődési potenciál a várak, kastélyok esetében mutatkozik. A következő évek megfelelő irányú, minőségű és turisztikai szemléletű fejlesztései markánsan hozzájárulhatnak a hazai turisztikai piac dinamikus növekedéséhez.
- A kulturális látnivalók jellemzően szélesebb rétegeket vonzanak, növekszik az igény a kulturális és egyéb turisztikai termékek komplex igénybevételére, autentikus, egyedi élményekre, melyek előállításában az utazó is közreműködik.
- Az épített örökség és az örökségi helyszínek továbbra is a legfontosabb vonzerőt jelentik a világ kulturális utazói számára, ugyanakkor az egyes altermékek súlya változik.
- A galériák, az előadóművészetek és a fesztiválok részesedése folyamatosan növekszik,
- a múzeumok közül pedig a látogatóbaráttá váló, interaktivitást és szórakoztatást biztosító klasszikus létesítmények népszerűek. A városlátogatások jelentősége megnő, különösen az élhető, hangulatos, barátságos légkörű helyszínek vonzók a turisták számára
- Világörökségi helyszíneink egyrészt nemzetközi és belföldi viszonylatban a speciális utazási motivációjú vendégek („világörökség-turisták”) számára jelentenek utazási motivációt, másrészt valamennyi világörökségi címmel rendelkező desztináció, vagy attrakció egyben egy turisztikai termékhez, altermékhez is kapcsolódik.
5. Vallásturizmus
A vallásturizmus szerepe globálisan növekvő trendet mutat. Jelenleg világszerte 330 millió turista utazik évente vallásos, vagy valláshoz köthető indokkal, ami több mint 600 millió utazást jelent a legnagyobb vallási központok irányába (UNWTO, 2020). A világi turisták az elsődleges szórakozási, természetjárási, sportolási, kikapcsolódási, vagy akár átutazási célok mellett meglátogatják a vallási értékeket és helyszíneket is. Fordítva, az elsődlegesen vallási motivációval érkezők is addicionális keresletet jelentenek a világi turizmus attrakciói, szolgáltatásai felé.
6. Rendezvényturizmus,
A rendezvények egyéb turisztikai termékhez kapcsolódva komplex kínálat kialakítását teszik lehetővé és módot adnak a turisztikai szezon meghosszabbítására.
- A kulturális, gasztronómiai fesztiválok, sportrendezvények kiváló eszközként szolgálnak a nemzeti értékek bemutatására a nagyközönség számára, mindezt egy olyan közegben, amely a résztvevők számára kikapcsolódást, szórakozást nyújt.
- A fesztiválturizmus a 21. század leginkább piacképes turisztikai termékei közé tartozik. Ami a fesztiválpiac európai trendjeit illeti, megállapítható, hogy az európai fesztiválpiac 2016-ról 2019-re 65%-kal bővült. A nagy, többnapos fesztiválok válnak egyre népszerűbbé, és jellemző a rendezvények specializációja is.
7. Sportturizmus
- Sportturizmus az UNWTO szerint az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazat, leginkább az amerikai és európai kontinenseken generál utazásokat. A sportjellegű utazások a világ turizmusának 10%-át teszik ki, de vannak olyan országok, ahol ez az arány 25-50% is lehet, mint pl. Ausztrália és Új-Zéland – miközben közel 7 milliárd dolláros piacról van szó.
- A szegmens éves átlagos növekedése (6%) jelentősen meghaladja a klasszikus turisztikai szokások növekedési ütemét. A kontinensek közül Európa részvétele közel 50%, a jövőben azonban jelentősen nőhet Amerika mögött Afrika és Ázsia szerepe is. (UNWTO alapján)
Rövid távon a rendezvények ideje alatt a közvetlen fogyasztás emelkedik meg, amely elsősorban a turizmusból származtatható, hiszen az esemény időtartalma alatt nagy számú sportoló, résztvevő és szurkoló érkezik. A közvetlen fogyasztás helyileg az adott városban és térségében, továbbá nemzetközi szinten is növekedhet. Helyi szinten a közlekedésből, szálláshelyek kiadásából, vendéglátásból és különböző, a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatásból (biztonsági szolgálat, merchandise tárgyak értékesítése, reklámszolgáltatás értékesítése) állhat össze.
A szurkolók kiemelkedően fontos célcsoport – az átlagnál több éjszakára foglalnak szállást, hajlandók akár több száz kilométert is megtenni egy-egy sporteseményért, és jelentős közöttük azoknak az aránya, akik később újra felkeresik a barátaikkal vagy családtagjaikkal a sportesemény miatt meglátogatott desztinációt.
8. Aktív- és ökoturizmus
- Aktív- és ökoturizmus – Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása (például a természetjárás, a kerékpáros, a vízi, a vitorlás, a lovas, a kaland- és extrém turizmus, a golf-, a horgász-, a vadász-, a futó-, a sí- és az ökoturizmus).
- A természeti turizmus- kategóriájába pedig a turizmus azon formái sorolhatók, amikor az utazó motivációja a természettel való közelség átélése, természeti vagy tájértékek megismerése, de ez nem társul (szükségszerűen) fizikai aktivitás kifejtésével (például az állatkert- és arborétumlátogatások, a kempingturizmus, a falusi turizmus, az erdei kisvasutakon tett utazások, illetve a hajózás).
- A kalandturizmus- mutatott jelentős növekedést az elmúlt néhány évben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a világhálón elérhető tartalmak bővülése révén a kalandturizmus helyszínei megismerhetővé, ezáltal könnyebben hozzáférhetővé váltak egy szélesebb közönség számár
- Glamping- A tudatos fogyasztói magatartás előtérbe kerülése miatt, és új réspiacot jelent a glamping is: a divatos, különleges helyeket, élményeket kereső, jellemzően fiatal kempingezők, akik szeretik az organikus, holisztikus helyszíneket és szolgáltatásokat.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
Turisztikai szegmensprofilok
A fenti csoportosítások alapján szükségszerűnek érezzük, hogy Magyarországon is kialakuljanak a jövőben az úgynevezett szegmensprofilok, ami rendkívül hasznos tudásanyagot szolgáltathat majd az egyes desztinációk számára. VP6-6.4.1–21. Vidéki turizmus pályázat 2021 esetében is javasolt a pályázónak egyfajta szegmensprofilt kialakítania, és azt a pályázat üzleti tervében bemutani. ( Az alábbi kategórizálás egy Németországban készített felmérés eredménye)
- Vízparton nyaraló családok Fiatal családok, 1-2 gyerekükkel együtt utaznak • Családjukkal szinte kizárólag vízparti nyaralást keresnek • Fontos számukra a kényelem és a kikapcsolódás érzete • A foglalásban önállóak, az online csatornákat preferálják
- Kényelmes nyugdíjasok Jellemzően nyugdíjas, kettesben utazó pár • Mindenképp vízparti kirándulást keresnek • Kiemelkedően fontos számukra a szállás minősége és kényelme • Alacsonyabb jövedelemszinttel rendelkeznek, alacsonyabban képzettek • Modernebb felfogásúak, egyenesen a szolgáltatón keresztül foglalnak K
- Kultúrakereső ezüstgeneráció Prémium nyugdíjas párok • Kultúrát, attrakciókat és emelkedett érzést keresnek • Tradicionálisak, fontos számukra a biztonságérzet • Elsősorban barátoktól informálódnak, hagyományos utazási irodákon keresztül foglalnak
- Élménykereső egyedülállók Egyedülállóak, nagyobb arányban nők • Kevésbé képzettek, alacsony jövedelemszinttel rendelkeznek • Leginkább egyedül, ritkábban barátokkal utaznak, ezért fontos számukra a biztonságérzet • Kultúrát és látványosságokat keresnek
- Kozmopolita fiatalok Önálló, egyedülálló, gyerektelen fiatalok • Utazáskor a kultúrát és az aktív kikapcsolódást keresik • A legképzettebb szegmens • Online informálódnak és online foglalják az utazást • Általában partnerükkel, néha baráti társasággal utaznak • Pályakezdők, ezért alacsonyabb a bérük, de utazásokra többet költenek
Turisztikai készségek szükségessége 2030-ig
Az elkövetkezendő 10 éven belül szükséges készségek a turizmus szektorban, a vendéglátó-, és szálláshelyek tekintetében.
| DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK | ZÖLD KÉSZSÉGEK | SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK |
| Programozás, algoritmus-gyártás • Saját digitális tartalomgyártás • Személyre-szabás • Big Data elemzés • Channel manager-ek, guest advisor-ok • Felhőalapú szoftverek, érintésmentes lehetőségek széles tárháza | Környezetbarát tisztítóanyagok ismerete és használata • Szelektív hulladékgyűjtés • Veszélyes hulladékok kezelésének ismerete • BIO tanúsítványok | • Csapatszellem, problémamegoldó készség, terhelhetőség • Ételigények ismerete • Empátia, elfogadás, tolerancia • Tájékozottság, általános műveltség |
