Mi az a gazdaságátadási szerződés? Hogyan lehet biztosítani, hogy a gazdaságátadási szerződésben vállalt kötelezettségek betartásra kerüljenek? Milyen időtartamra kötik általában a gazdaságátadási szerződéseket? Kérdések és válaszok a témában.
2023. január 1-én hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény.
1. Ki lehet gazdaságátadó?
- Öregségi nyugdíj korhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
- Legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytatnak mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott
- A gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.
2. Ki lehet gazdaságátvevő?
- Legalább tíz évvel a gazdaságátadónál fiatalabb mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók lehetnek de, max. az 50. életévét el nem érő személyek
- Megfelelnek az átvenni kívánt gazdaság működtetésére előírt feltételeknek
- Családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban állnak a gazdaságátadóval
- Vagy legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak a gazdaságátadóval
3. Mi az a gazdaságátadási szerződés és milyen jogi keretek között történik a gazdaság átvétele?
A gazdaságátadási szerződés egy olyan polgári jogi szerződés, amelyben a gazdaságátadó átadja a gazdaságát a gazdaságátvevőnek. A Ptk. 6:211. §-a szerint a gazdaságátvevő a gazdaságátadó helyébe lép a szerződésben meghatározott polgári jogi szerződésekben, a harmadik fél hozzájárulása nélkül. A gazdaságátvevő köteles teljesíteni a szerződésben meghatározott kötelezettségeket.
4. Szükséges-e közjegyzői okirat a hitelező és a gazdaságátvevő közötti szerződéshez?
Nem, a hitelező és a gazdaságátvevő közötti szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni. A korábbi, a hitelező és a gazdaságátadó között létrejött közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
5. Mi a teendő, ha a gazdaságátvevő jogosultságot szeretne szerezni a gazdasághoz kapcsolódó gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyre?
A gazdaságátvevő nyilatkozattal átruházhatja a gazdaságátadótól kapott jogokat és kötelezettségeket, és a gazdaságátadó helyébe léphet az engedély jogosultjaként. Ha a hatósági engedélyhez az ügyfél számára képesítési követelményeket ír elő a jogszabály, akkor az engedélyező hatóságnak meg kell vizsgálnia a gazdaságátvevő képzettségét, és csak a megfelelőség megállapítása esetén módosítja a hatósági engedélyt. A gazdaságátvevő a tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozatot csatolva kérelmezheti az abban meghatározott hatósági engedélyeknek a jogutódlás tekintetében való módosítását.
6. Mit jelent az, hogy a gazdaságátvevő jogutódja lesz a gazdaságátadónak az átadott gazdaság támogatási jogviszonyaiban?
Ez azt jelenti, hogy a gazdaságátvevő az átadott gazdaság támogatási jogviszonyaiban a gazdaságátadó helyébe lép, és jogosult lesz azokra a támogatásokra, amelyekre a gazdaságátadó is jogosult volt.
7. Mi történik akkor, ha a gazdaságátvevő nem felel meg a támogathatóság jogosultsági és tartalmi feltételeinek?
Ha a gazdaságátvevő nem felel meg a támogathatóság jogosultsági és tartalmi feltételeinek, akkor a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni, és a gazdaságátadó mentesül a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól.
8. Milyen hatósági engedélyeket kell átruházni a „gazdaságátadó helyébe”?
A gazdaságátvevő az átadott gazdaság általános hatósági engedélyeit az átadó helyébe lépve automatikusan átveszi. Azonban, ha jogszabály a hatósági engedélyhez az ügyfél számára képesítési követelményeket ír elő, akkor az engedélyező hatóság a hatósági engedély módosítása során megvizsgálja a gazdaságátvevő képzettségét, és csak a megfelelőség megállapítása esetén módosítja a hatósági engedélyt.
9.Mi történik, ha a gazdaságátvevőnek nincs megfelelő képzettsége a hatósági engedélyhez?
Ha a gazdaságátvevőnek nincs megfelelő képzettsége a hatósági engedélyhez, akkor az engedélyező hatóság nem módosítja a meglévő hatósági engedélyt, és a gazdaságátvevő nem jogosult az adott gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyre.
10. Milyen időtartamra vállalhatnak együttműködést a felek a gazdaságátadási szerződés-ben?
Az együttműködés időtartama legfeljebb 5 év lehet.
11. Milyen szabályok vonatkoznak a gazdaság működésének eredményére a működtetési költségek viselése során?
Ha a felek megegyeznek abban, hogy közösen viselik a gazdaság működési költségeit, akkor a gazdaságátadó jogosult a gazdaság működési eredményére, a költségek viselésének arányában.
Ha a gazdaságátadó részesedése ennél nagyobb, akkor a különbözetet gazdaságátadási adásvételi szerződés esetében vételárrészletként-, vagy gazdaságátadási életjáradéki szerződés esetében életjáradékként kell elszámolni.
12. Ki jogosult az ügyviteli döntések meghozatalára az együttműködés időtartama alatt?
Ha a felek nem állapodnak meg másként, akkor az ügyviteli döntéseket együttesen hozzák meg és együttesen jogosultak azok meghozatalára.
13. Mikor ruházza át a gazdaságátadó a gazdaság minden elemének tulajdonjogát a gazdaságátvevőre?
A gazdaságátadó az együttműködés időtartamának utolsó napján ruházza át a gazdaság minden elemének tulajdonjogát, a mező- és erdőgazdasági földek használatát és a gazdaságátadót illető jogokat és kötelezettségeket, a gazdaságátvevőre.
14. Milyen esetben szüntethető meg azonnal a gazdaságátadási szerződés?
A szerződés azonnali felmondással szüntethető meg, ha az egyik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit felróhatóan megszegi, vagy ha a gazdaságátvevő egészségi állapota olyan mértékben romlik meg vagy az életkörülményeiben tartós változás következik be, amely akadályozza a törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését.
15. Ki mentesül a gazdaságátadási szerződés-ből az örökhagyó halála esetén?
A szerződés a gazdaságátadó halála esetén az örököst nem terheli.
16. Mi a célja annak, hogy a gazdaságátadási szerződést be kell nyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez?
A célja annak, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a szerződést, vagyis megvizsgálja, hogy a felek megfelelnek-e az előírt feltételeknek, a gazdaságátvevő jogosult-e megszerezni a föld tulajdonjogát vagy használati jogát, és hogy a szerződés tartalmazza-e a szükséges nyilatkozatokat és az előírt feltételeket.
17. Milyen eljárást kell alkalmazni a hatósági jóváhagyásra vonatkozóan?
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelembe véve a Földforgalmi törvény és a Fétv. eltéréseit és kiegészítéseit.
18. Mit vizsgál a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyási eljárás során?
A mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja, hogy a felek megfelelnek-e az előírt feltételeknek, hogy a gazdaságátvevő jogosult-e megszerezni a föld tulajdonjogát vagy használati jogát, hogy a föld használatára vonatkozó rendelkezések megfelelnek-e a Földforgalmi törvénynek és a Fétv.-nek, hogy a szerződés tartalmazza-e a szükséges nyilatkozatokat és az előírt feltételeket, valamint hogy a felek megállapodása megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek, amelyektől a felek nem térhetnek el.
19. Mikor tagadható meg a gazdaságátadási szerződés jóváhagyása?
A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása akkor tagadható meg, ha a felek nem felelnek meg az előírt feltételeknek, a gazdaságátvevő nem jogosult megszerezni a föld tulajdonjogát vagy használati jogát, a föld használatára vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg a Földforgalmi törvénynek vagy a Fétv-nek, vagy a felek megállapodása nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek.
20. Mennyi idő áll rendelkezésre a hatósági jóváhagyásra?
A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 60 napon belül határozatot hoz. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja.
21. Mit kell tenni a gazdaságátadó és a gazdaságátvevőnek a jóváhagyás előtt?
A gazdaságátadó benyújtja a teljes gazdaság tulajdonjoga átruházására vonatkozó hozzájárulásával egyidejűleg a gazdasághoz kapcsolódó mező-, erdőgazdálkodási tevékenységnek az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből történő törlésére vonatkozó kérelmét az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez.
22. Mit jelent a gazdaságátadás szerződés jóváhagyása?
A gazdaságátadás szerződés jóváhagyása azt jelenti, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv megvizsgálta a szerződést, és megállapította, hogy az megfelel az e törvényben előírt feltételeknek. A jóváhagyás után a szerződés hatályos, és a felek az abban foglaltak szerinti jogokat és kötelezettségeket vállalnak egymással szemben. A gazdaságátadás szerződés jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket azonban nem pótolja.
23. Mi történik, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a szerződés jóváhagyását?
Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a szerződés jóváhagyását, akkor a szerződés érvénytelen, és a feleknek új szerződést kell kötniük a mezőgazdasági igazgatási szerv előírásai szerint.
24. Mi a teendő az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő törléssel kapcsolatban?
A gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből történő törléshez kapcsolódó kérelmét a teljes gazdaság tulajdonjoga átruházására vonatkozó hozzájárulásával egyidejűleg kell benyújtania az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez.
25. Ki kötheti meg a gazdaságátadási ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződést?
A gazdaságátadási ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződést csak közeli hozzátartozók köthetik, ha a szerződésben mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogának átruházásáról állapodnak meg.
26. Mit kell meghatározni a gazdaságátadási ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződésben?
A szerződésben meg kell határozni a gazdaság egyes elemeinek értékét.
27. Mit lehet tenni, ha a gazdaságátadó létfenntartása körülményeiben bekövetkezett változások miatt veszélybe került?
A gazdaságátadó a gazdaságátvevőtől járadék teljesítését kérheti. Ha a felek nem tudnak megegyezni a járadék összegéről, akkor a bírósághoz fordulhatnak.
28. Mit lehet tenni, ha a gazdaságátadási tartási szerződés miatt megromlott a felek viszonya, vagy valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben történő tartás lehetetlenné válik?
A gazdaságátadó a bíróságtól a gazdaságátadási tartási szerződésnek gazdaságátadási életjáradéki szerződéssé történő módosítását kérheti.
+1 Mit jelent, ha a gazdaságátvevő meghal a gazdaságátadási tartási vagy életjáradéki szerződés fennállása alatt?
Ha a gazdaságátvevő meghal, akkor a tartási vagy a járadékfizetési kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint száll át a gazdaságátvevő örökösére, amennyiben a gazdaságátvevő haláláig nyújtott tartás vagy járadék a gazdaságnak a szerződés megkötésekor meghatározott értékét nem fedezi.
Pályázattal összefüggő korábbi cikkek a témában:
Gazdaságátadási pályázat a mezőgazdaságban 2023-ban
“Gazdaságátadási szerződés: 28 plusz 1 kulcsfontosságú kérdés és válasz” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.