Annex Pályázati Iroda

Hogyan építs konzorciumot az EIP innovációs pályázatra?

Eva — Wed, 11 Nov 2026 18:15:00 +0000

Az EIP innovációs pályázat új típusú KAP-pályázat a mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak és az erdő- és vadgazdálkodásnak.

Nem elsősorban gép- vagy eszközbeszerzést, hanem új megoldások közös kidolgozását és kipróbálását támogatja, 100%-os, vissza nem térítendő támogatással, műveletenként legfeljebb 150 millió forintig. A benyújtás a tervezet szerint már 2026. december 3–16. között várható, és csak legalább négytagú konzorcium nyújthat be kérelmet.

Az EIP innovációs pályázat (KAP-RD61-1-26) nem a megszokott beruházási KAP-felhívások közé tartozik. Itt nem egy gazdaság fejlesztéséért kapsz támogatást, hanem azért, hogy gazdálkodók, feldolgozók, kutatóhelyek és szaktanácsadók közösen fejlesszenek ki és teszteljenek valós körülmények között egy új terméket, szolgáltatást, eljárást vagy technológiát. Ezért a pályázat gerince a konzorcium: ha rossz a csapat, a legjobb ötlet sem jut át a feltételeken, és a pontozásban is a tagok bemutatása viszi az egyik legtöbb pontot. Ez a cikk az EIP innovációs pályázat konzorcium témakörét járja körül a felhívás tervezete alapján: először megmutatja, miben más ez a pályázat, utána részletesen végigmegy azon, kik lehetnek a konzorcium tagjai, mit jelent a függetlenségi szabály, hogyan érdemes elosztani a szerepeket, és mire figyelj, mielőtt partnert keresel.

Fontos: a felhívás jelenleg tervezet, ezért a feltételek a végleges szövegben változhatnak. Beadás előtt mindig a hivatalos, megjelent felhívást vedd alapul, amelyet a KAP hivatalos oldalán találsz.

Utoljára frissítve: 2026. november 11.

Mi az EIP innovációs pályázat, és miben más, mint a hagyományos KAP-pályázatok?

A KAP-RD61-1-26 jelű felhívás az Európai Innovációs Partnerség (EIP) operatív csoportjait támogatja. A cél, hogy a mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari és takarmánygyártási ágazat termelékenyebb és versenyképesebb legyen, és hogy a vidéki térségek aktuális problémáira új, innovatív módszerek szülessenek. A támogatás a kezdeti kísérleti szinttől a működő prototípusig vagy a gyakorlatban alkalmazható módszertanig, valamint a valós vagy ahhoz közeli körülmények között végzett tesztelésig kíséri a fejlesztést. A támogatott innováció lehet termék-, szolgáltatás-, eljárás- vagy technológiafejlesztés, társadalmi vagy adaptív innováció.

Miért különleges ez a KAP-felhívás?

Szempont	Hagyományos beruházási KAP-pályázat	EIP innovációs pályázat
Mit támogat?	Jellemzően gép-, eszköz- és ültetvénybeszerzést, építést.	Új megoldás közös kidolgozását és kipróbálását, eredménytermékek létrehozását.
Ki pályázik?	Jellemzően egy gazdálkodó vagy vállalkozás.	Legalább négytagú konzorcium (EIP operatív csoport).
Támogatás mértéke	Felhívásonként eltér, gyakran saját forrás is kell hozzá.	Az elszámolható költség 100%-a, vissza nem térítendő támogatás.
Mire fordítható?	Beruházási költségekre.	Elsősorban személyi jellegű ráfordításokra és a hozzájuk kapcsolódó 40%-os átalányra. Az innovációhoz szükséges beruházás és szolgáltatás kiegészítő tevékenységként választható.
Mi a tét?	A beruházás megvalósítása.	A konzorcium együttműködése és az innováció gyakorlati hasznosíthatósága.

Mikor lehet beadni, és mennyi a keret?

Mit kell tudni?	A felhívás tervezete szerint
Beadás	Az 1. benyújtási szakasz 2026. december 3–16. A határidő nagyon közel van, a konzorciumépítést már most el kell kezdeni.
Támogatás	Az elszámolható költség 100%-a, vissza nem térítendő, műveletenként legfeljebb 150 millió forint.
Keret	Tervezett keretösszeg 7,7 milliárd forint, várhatóan kb. 70 támogatott művelet.
Megvalósítás	A támogatási okirat véglegessé válását követő naptól legfeljebb 24 hónap.

Milyen témákban lehet innovációt fejleszteni?

Egy kérelem pontosan egy tématerülethez kapcsolódhat. A tervezet szerinti tématerületek:

Tématerület	Példák a felhívásból
Állattenyésztés, állatjólét	Kártevők és betegségek elleni védekezés, genetikai erőforrások védelme, állategészségügy.
Szántóföldi, kertészeti növénytermesztés	Új fajok és fajták vizsgálata, növényvédelem, biogazdálkodás, termesztési diverzifikáció.
Erdő- és vadgazdálkodás	Erdő- és vadgazdálkodási innovációk.
Talaj-, víz- és levegővédelem	Környezeti erőforrások védelmét szolgáló megoldások.
Energetika	A gazdaságok energiafelhasználásának csökkentése.
Éghajlatváltozás elleni küzdelem	Üvegházhatású gázok csökkentése, alternatív gazdálkodási módok aszályos területeken.
Fenntartható táj- és földgazdálkodás	Például eróziómegelőző intézkedések.
Körforgásos gazdaság	Hulladékkal, melléktermékkel és maradékokkal való fenntartható gazdálkodás.
Élelmiszer- és takarmányipar	Élelmiszer-biztonság, ellátási lánc rövidítése.
Digitalizáció	Adatok és adattechnológiák.
Generációs megújulás	A generációváltást segítő megoldások.

A felhívás főbb adatait az EIP pályázat összefoglaló oldalunkon is megtalálod.

Miért a konzorcium a pályázat gerince?

Önállóan nem lehet beadni: a támogatási kérelmet kizárólag konzorcium nyújthatja be. A tagok konzorciumi együttműködési megállapodást kötnek, és ezzel jön létre a kedvezményezett csoport. A felhívás azt is elvárja, hogy minden tag aktívan részt vegyen a megvalósításban, vagyis minden taghoz kapcsolódó tevékenységnek meg kell jelennie a művelettervben. Aki csak névleg szerepel a csapatban, az a pontozásban és az elszámolásnál is gondot okozhat.

EIP innovációs pályázat konzorcium: kik lehetnek a tagok?

A konzorciumnak legalább négy tagja van, három csoportból:

Csoport	Kik tartoznak ide?	Hány tag kell?
1. csoport: gyakorlati szereplők	Mezőgazdasági termelő, élelmiszer-feldolgozó, takarmánygyártó, erdőgazdálkodó vagy vadgazdálkodó, a művelet céljának megfelelő szakértelemmel.	Legalább 2
2. csoport: szakmai tudást adó tagok	Kutatóhely és/vagy szaktanácsadó, a művelet céljának megfelelő szakértelemmel.	Legalább 2
3. csoport: további tagok	Tanácsadó szervezet; elismert termelői csoport, termelői integrációs szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői szervezet és azok társulásai; oktatási vagy szakmai továbbképző szervezet; ágazati képzőközpont vagy tudásközpont; nemzeti park.	Legfeljebb 2 (nem kötelező)

Az 1. és 2. csoportból kettőnél több tag is bevonható. A harmadik csoport tagjait az adott tématerület sajátosságainak megfelelően lehet választani, érdemes olyat, aki a képzésben, a tudásmegosztásban vagy a kommunikációban valódi feladatot vállal.

Kötelező kutatóhelyet bevonni?

A felhívás szövege szerint a 2. csoport tagjai kutatóhely és/vagy szaktanácsadó lehetnek, tehát nem kizárólag kutatóhely. A pontozásnál viszont számít a tudományos és szakmai háttér, ezért érdemes végiggondolni, kik adják a legerősebb szakmai megalapozást a témádhoz.

Ki számít kutatóhelynek, és ki szaktanácsadónak?

Kutatóhely

Kutatóhelynek az a költségvetési szerv, felsőoktatási intézmény, vállalkozás vagy más jogi személy számít, amely kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végez, és a pályázat benyújtását megelőző lezárt adatszolgáltatási évre teljesítette a KSH 1071., 1072. vagy 1074. számú éves K+F statisztikai adatszolgáltatásának valamelyikét. A tagnak erről nyilatkoznia kell, és a támogató kérésére igazolnia is kell az adatszolgáltatás teljesítését. A 2026. decemberi beadásnál ez várhatóan a 2025. évre vonatkozik.

Gyakorlati tipp: a megkeresés előtt kérdezd meg a leendő partnert, hogy teljesítette-e a KSH-adatszolgáltatást. Ha nem, nem lehet kutatóhelyként tag.

Szaktanácsadó

Szaktanácsadó az a szervezet vagy természetes személy, aki az 1/2022. (I. 14.) AM rendelet 1. mellékletében meghatározott szakterületen szaktanácsadási tevékenységet folytat. A műveletterv kérdései a szaktanácsadó szakmai profiljára és tapasztalatára is rákérdeznek, ezért olyat érdemes választani, akinek a területe valóban illeszkedik a témához.

Tanácsadó szervezet

A 3. csoportba tartozó tanácsadó szervezet jogi személy, amely nem minősül szaktanácsadónak, és az adóhatóságnál bejelentett tevékenysége TEÁOR 70.20, 71.12, 71.20, 72.10 vagy 62.20 besorolású.

Mit jelent a függetlenségi szabály az EIP konzorciumban?

A tagok egymással, a konzorciumi megállapodáson alapuló jogviszonyon kívül, nem állhatnak jogilag és gazdaságilag függő helyzetben. A felhívás szerint nem független az a tag, amelyben a másik tag vagy annak tulajdonosa, tagja, képviseletre jogosult személye (vagy ezek Ptk. szerinti hozzátartozója) tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogot gyakorol. Nem független az sem, ha a másik tag a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti partner- vagy kapcsolt vállalkozása.

Kapcsolat típusa	Mit jelent a gyakorlatban?	Mit érdemes tenni?
Tulajdonosi, irányítási kapcsolat	Az egyik tag (vagy tulajdonosa) részesedést, irányítási vagy fenntartói jogot gyakorol a másikban.	Kérj tulajdonosi információt a partnertől, még a megállapodás előtt.
Vezetői, képviseleti kapcsolat	Ugyanaz a személy képviseli vagy vezeti mindkét szervezetet.	Nézd meg a cégkivonatot vagy a nyilvántartást, mielőtt tagnak hívod.
Hozzátartozói kapcsolat	A két szervezet vezetői vagy tulajdonosai egymás Ptk. szerinti hozzátartozói.	Kérdezd meg nyíltan, és kérj írásos nyilatkozatot.
Partner- vagy kapcsolt vállalkozás	A két vállalkozás a kkv-törvény szerint egymás partner- vagy kapcsolt vállalkozása.	Ha bizonytalan vagy, kérj szakértői vagy hatósági állásfoglalást a beadás előtt.

Általános példa: két cég, amelyet ugyanaz a család vagy tulajdonosi kör irányít, nem biztos, hogy két külön tagnak számít, még akkor sem, ha külön adószámmal és külön telephellyel működnek. Ezt a konzorcium felépítésekor kell tisztázni, nem a beadás napján.

Milyen további feltételek vonatkoznak a tagokra?

Feltétel	Mit jelent?
Átlátható szervezet	A kedvezményezettnek az államháztartási törvény szerint átlátható szervezetnek kell lennie. Ez a feltétel nem pótolható hiánypótlással: ha nem teljesül, a kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítják.
Legfeljebb 4 konzorcium	Egy szervezet legfeljebb négy konzorciumban lehet tag.
3. csoportos tag korábbi tevékenysége	A további tagnak a művelettervhez illeszkedő tevékenységet már a kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben végeznie kellett.
Új együttműködés vagy új tevékenység	Olyan művelet támogatható, amelyet új együttműködés valósít meg, vagy meglévő együttműködés új tevékenységére irányul.
Székhely	Állami támogatás magyarországi székhelyű, vagy az EGT-ben székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személynek, egyéni vállalkozónak és adószámmal rendelkező magánszemélynek nyújtható.
Hiánypótlás	Azonos tárgykörben csak egyszer van lehetőség hiánypótlásra.

Hogyan osszátok meg a szerepeket és a keretet a konzorciumban?

Konzorciumvezető és szakmai vezetés

A felhívás a konzorciumvezetőt is említi: a nyitó és a koordinációs értekezleteken legalább ő képviseli a konzorciumot. Gyakorlati tanácsként érdemes az elején tisztázni, ki a konzorciumvezető, ki viszi a szakmai részt, és ki a projektmenedzser, mert ezen a három szerepen múlik a napi munka.

Hogyan oszlik meg a támogatás?

A legfeljebb 150 millió forint a teljes konzorcium közös felső határa, nem tagonkénti keret. A műveletterv tagonként bemutatja a költségvetési részesedést, amely a tag személyi jellegű ráfordítását és a rá jutó 40%-os átalányt együtt tartalmazza. Praktikus megközelítés, ha minden tag önálló, megnevezhető feladatot kap, és a költségek ehhez kapcsolódnak. A költségvetés szabályairól az EIP költségvetésről szóló cikkünkben írunk részletesen.

Mit tartalmazzon a konzorciumi megállapodás?

A tagok konzorciumi együttműködési megállapodást kötnek, a felhívás mellékleteként megadott sablon alapján. A tartalmat érdemes jogásszal is átnézetni. Ezekről mindenképp állapodjatok meg:

Téma	Miért fontos?
Szellemi tulajdon	Kié az eredmény (kísérleti adatok, protokoll, adatbázis), és ki használhatja fel?
Publikálás és nyilvánosság	A felhívás szerint az eredmények megosztása kötelező elem: támogatás esetén a vezetői összefoglaló a KAP-hálózat felületein nyilvánosan megjelenik, az eredménytermékeknek pedig a fenntartási időszakban (a záró kifizetési kérelem elfogadásától számított 5 évig) elérhetőnek kell maradniuk.
Feladatok és költségvetési részesedés	Ki mit vállal, és mennyi a hozzá tartozó költség?
Képviselet és döntéshozatal	Ki képviseli a konzorciumot, és hogyan döntenek a tagok vitás kérdésekben?
Kilépés és tagcsere	A tagok változásának speciális szabályai vannak, és a kötelezettségátadáshoz a támogató előzetes jóváhagyása kell.
Határidők	Mikorra kell leadni az adatokat, beszámolókat, nyilatkozatokat?

Hogyan számít a konzorcium az EIP innovációs pályázat pontozásában?

A műveletterv értékelésének első fejezete, a konzorciumban résztvevő tagok bemutatása, legfeljebb 25 pontot ér. A teljes pontozás 100 pontos, a kérelem 50 pont alatt, illetve az Irányító Hatóság által meghatározott minimum alatt nem támogatható. A tagok bemutatásánál ezekre számíts:

Elem	Mit kér a műveletterv?
Áttekintő táblázat	Tagtípus, szerep, a tevékenység végzése óta eltelt évek, szakmai profil, az együttműködés célja és a költségvetési részesedés tagonként.
Kiegészítő kompetenciák	Hogyan egészítik ki egymást a tagok (gyakorlati, kutatási, tanácsadói tudás), és milyen a munkamegosztás.
Publikációk	Legfeljebb 5, a témához kapcsolódó, az elmúlt 5 évben megjelent publikáció.
K+F+I projektek	Bármely tag legfeljebb 5, a témához kapcsolódó, az elmúlt 5 évben megvalósult K+F+I projektje.
Innovációs kapacitás	Szabadalmak, korábbi fejlesztések, labor vagy kísérleti eszközpark, korábbi bevezetett innovációk.

A pontozás többi fejezetét az EIP pontozásról szóló cikkünk mutatja be.

Melyek a legnagyobb buktatók a konzorciumépítésben?

Buktató	Miért jelent gondot?	Hogyan előzhető meg?
Késői partnerkeresés	A beadási időszak rövid, a partnerek egyeztetése pedig hetekig tart.	Kezdd el most, a tervezet alapján, és kérj előzetes visszajelzést a partnerektől.
Hiányzó kutatóhelyi feltétel	Ha a partner nem teljesítette a KSH K+F adatszolgáltatást, nem lehet kutatóhely.	Kérdezd meg a megkeresés előtt, és kérj írásos nyilatkozatot.
Függetlenségi probléma	Tulajdonosi vagy hozzátartozói kapcsolat miatt két szervezet nem számít külön tagnak.	Tulajdonosi és vezetői adatok egyeztetése a partnerekkel az elején.
Nem átlátható szervezet	Ez hiánypótlással sem javítható, a kérelmet visszautasítják.	Ellenőrizd minden tag megfelelését a beadás előtt.
Tisztázatlan szerepek	A tagnak nincs valódi feladata, vagy két tag ugyanazt vállalja.	Minden tag kapjon önálló, megnevezhető feladatot.
Rendezetlen szellemi tulajdon	Az eredmények nyilvánosak, és ha nincs megállapodás, vita lehet belőle.	A konzorciumi megállapodásban előre rögzítsétek.
Túl sok konzorcium	Egy szervezet legfeljebb négy konzorciumban lehet tag.	Kérdezd meg a partnert, hány pályázatban szerepel.

Ellenőrzőlista partnerkereséshez

Megvan legalább két gazdálkodó vagy feldolgozó (1. csoport)?
Megvan legalább két kutatóhely és/vagy szaktanácsadó (2. csoport), és a kutatóhely teljesítette a KSH K+F adatszolgáltatást?
Szükség van harmadik csoportos tagra (képzés, tudásmegosztás), és az elmúlt lezárt üzleti évben végzett-e kapcsolódó tevékenységet?
A tagok között nincs tulajdonosi, vezetői, hozzátartozói, partner- vagy kapcsolt vállalkozási kapcsolat?
Minden tag átlátható szervezet?
Egyik tag sem szerepel négynél több konzorciumban?
Minden tagnak van önálló, megnevezhető feladata és költségvetési részesedése?
Eldöntöttétek, ki a konzorciumvezető, ki a szakmai vezető és ki a projektmenedzser?
Tisztáztátok a szellemi tulajdont és az eredmények nyilvánosságát?
A konzorciumi megállapodás szövegét jogász is átnézte?

Hogyan segít az Annex az EIP pályázatra való felkészülésben?

Az Annex Pályázati Iroda 2003 óta foglalkozik agrár pályázatírással. Nálunk az első beszélgetés ingyenes, és nem kötelez semmire: átnézzük az ötletedet és a felhívás feltételeit, és pályázati előértékelést készítünk arról, hogy érdemes-e belevágnod. Az előértékelés ingyenes, és legfeljebb 1–2 nap alatt elkészül. Kérj időpontot, ha szeretnéd átbeszélni az EIP innovációs pályázat feltételeit és a konzorciumod felépítését.

Gyakori kérdések az EIP konzorciumról

Önállóan is beadhatom az EIP pályázatot?

Nem. A támogatási kérelmet kizárólag konzorciumi formában lehet benyújtani.

Hány tagja kell legyen az EIP konzorciumnak?

Legalább négy: legalább két gazdálkodó vagy feldolgozó és legalább két kutatóhely és/vagy szaktanácsadó. Ezen felül legfeljebb két további tag vonható be.

Lehet-e egyetem a konzorcium tagja?

Igen, kutatóhelyként, ha kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, és a benyújtást megelőző lezárt évre teljesítette a KSH 1071., 1072. vagy 1074. számú K+F adatszolgáltatását.

Mi számít kutatóhelynek az EIP pályázatban?

Költségvetési szerv, felsőoktatási intézmény, vállalkozás vagy más jogi személy, amely K+F tevékenységet végez, és teljesítette a KSH éves K+F adatszolgáltatását a benyújtást megelőző lezárt évre.

Kell-e kutatóhely a konzorciumba?

A felhívás szövege szerint a 2. csoport tagja kutatóhely és/vagy szaktanácsadó lehet, tehát nem kizárólag kutatóhely. A végleges felhívásban ezt még érdemes ellenőrizni.

Lehetek tagja több konzorciumnak is?

Igen, egy szervezet legfeljebb négy konzorciumban vehet részt.

Mi történik, ha egy tag kiesik a konzorciumból?

A tagok változására külön szabályok vonatkoznak, és a kötelezettségátadáshoz a támogató előzetes jóváhagyása szükséges. Az átvállaló tagnak is meg kell felelnie a felhívás feltételeinek, ezért érdemes már az elején mérlegelni, ki tudná pótolni a kieső tagot.

Mekkora támogatást kaphat a konzorcium?

A tervezet szerint legfeljebb 150 millió forintot, az elszámolható költségek legfeljebb 100%-áig. Ez a teljes konzorcium közös felső határa, nem tagonkénti keret.

Mikor lehet beadni az EIP pályázatot?

A tervezet szerint 2026. december 3-tól, az első benyújtási szakasz 2026. december 3–16. között van.

Mennyi idő van a megvalósításra?

A támogatási okirat véglegessé válását követő naptól legfeljebb 24 hónap.

Kapcsolódó cikkek

A Hogyan építs konzorciumot az EIP innovációs pályázatra? bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Mire költhető az EIP innovációs pályázat támogatása?

Eva — Wed, 11 Nov 2026 18:14:00 +0000

Az EIP innovációs pályázat 100%-os, vissza nem térítendő támogatást ad, de nem szabadon költhető keretet!

A költségvetés a konzorciumi tagok személyi jellegű ráfordításából és a rá számolt 40%-os átalányból áll, és a támogatást végül nem számlák, hanem a vállalt eredménytermékek teljesülése alapján számolják el. Műveletenként legfeljebb 150 millió forint igényelhető, ezért a költségvetést érdemes már a konzorciumépítéssel egy időben végiggondolni.

Az EIP innovációs pályázat (KAP-RD61-1-26) költségvetése lényegesen eltér a megszokott beruházási KAP-pályázatokétól. Itt nem gépek és eszközök beszerzési számláit kell összegyűjteni, hanem azt kell megtervezni, hogy a konzorcium milyen eredményeket hoz létre, ki mennyi munkaidőt fordít rájuk, és ehhez mekkora átalány tartozik. Ez a cikk az EIP innovációs pályázat költségvetés témakörét járja körül a felhívás tervezete és a hozzá tartozó 3. melléklet alapján: végigmegy a költségtípusokon, az eredménytermék-katalóguson, egy általános számpéldán, a kifizetés rendjén és azon, mi történik, ha nem teljesül minden vállalás.

Fontos: a felhívás jelenleg tervezet, ezért a szabályok a végleges szövegben változhatnak. Beadás előtt mindig a hivatalos, megjelent felhívást és mellékleteit vedd alapul, amelyeket a KAP hivatalos oldalán találsz.

Utoljára frissítve: 2026. november 11.

EIP innovációs pályázat költségvetés: hogyan épül fel?

A támogatás az elszámolható költség legfeljebb 100%-a, de a költségeket két különböző módon számolják el: a személyi jellegű ráfordítást tételesen, minden más, az eredményekhez szükséges költséget pedig a személyi jellegű ráfordításra vetített 40%-os átalányban.

Költségtípus	Mit fedez?	Hogyan számolod el?
Személyi jellegű ráfordítás (vetítési alap)	A művelet szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak bér- és járulékköltsége, a saját teljesítéshez kapcsolódó költségekkel együtt.	Tételesen, valós költség alapján, a szokásos bizonylatokkal: munkaszerződés vagy megbízási szerződés, munkaköri leírás, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás.
40%-os átalány	Minden más, a művelettel közvetlenül összefüggő költség: például anyag, eszköz, szolgáltatás, rendezvény, utazás, kommunikáció.	Automatikusan, a tag elfogadott személyi jellegű ráfordításának 40%-aként, tagonként külön-külön, bizonylatok nélkül.
Korlátozottan elszámolható tételek	Tájékoztatás és nyilvánosság, műveletmenedzsment (a személyi jellegű ráfordítás és a szakértői szolgáltatás), általános (rezsi) költség.	A felhívás nevesíti őket, és százalékos felső korlátot ír elő rájuk (lásd lejjebb).

A felhívás és a melléklet kissé eltérően csoportosítja, mely tételek tartoznak az átalányhoz és melyek számolhatók el külön. Ezért a tervezésnél mindig a végleges felhívást és a Költségtervező Excel-mellékletet kövesd.

Mi az a vetítési alap, és mi számít bele?

A vetítési alap a művelet szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak tagonként elfogadott személyi jellegű ráfordítása. Ez az egyetlen költségtípus, amelyet a kincstári előírások szerint tételesen kell igazolni. A felhívás szerint a támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült személyi jellegű ráfordítás nem számolható el, és az elszámolt munkaidő nem haladhatja meg a munkaszerződés szerinti teljes munkaidőt.

Mit fed a 40%-os átalány?

Az átalány minden, a vetítési alapon kívüli, a művelettel közvetlenül összefüggő költséget fedez. A melléklet példái szerint idetartozik az anyagok, fogyóeszközök, eszközök beszerzése, bérlése vagy lízingje, a szakértői és laboratóriumi szolgáltatás, a rendezvényszervezés, az utazás és szállás, valamint a kommunikáció és a kiadványok. Az átalány terhére semmit nem számolsz el tételesen, és a tervezésnél sem kell költségkategóriákra bontanod. A kedvezményezettnek nem kell számlát benyújtania, a piaci árakat sem vizsgálják, és a bizonylatokat a helyszíni ellenőrzés sem nézi. A bizonylatokat természetesen a saját számviteli szabályaid szerint meg kell őrizned.

Milyen felső korlátok vonatkoznak a korlátozottan elszámolható tételekre?

Költségtípus	Felső korlát a felhívás tervezete szerint
Tájékoztatás, nyilvánosság	0,5%, legfeljebb nettó 150 000 Ft
Műveletmenedzsment	2,5%
Általános (rezsi) költség	1%

A felhívás táblázata ezeket a százalékokat a személyi jellegű ráfordítás és az átalány együttes összegéhez viszonyítja. Mielőtt ezekre építesz, egyeztess a végleges szöveggel.

Hogyan oszlik meg a 100%-os támogatás a bér és az átalány között?

Az átalány a bérhez kötött: 100 Ft személyi jellegű ráfordításhoz 40 Ft átalány jár. Így a tag teljes költségvetésében a személyi jellegű ráfordítás kb. 71%, az átalány kb. 29%.

Példa (szemléltető)	Összeg
Egy tag személyi jellegű ráfordítása	10 millió Ft
40%-os átalány	4 millió Ft
A tag költségvetése összesen	14 millió Ft

A legfeljebb 150 millió forintos felső határnál ez kb. 107 millió forint személyi jellegű ráfordítást és kb. 43 millió forint átalányt jelent, a további tételes költségek nélkül. Az átalány automatikusan követi a vetítési alapot: ha a Kincstár a személyi jellegű ráfordítást a kifizetésnél csökkenti, az átalány is arányosan csökken. Ha egy kifizetési kérelemben nincs személyi jellegű ráfordítás, az átalány arra az időszakra nem igényelhető, és később sem pótolható.

Mik az eredménytermékek, és miért ezek a költségvetés alapja?

A költségvetés tervezésének egysége az eredménytermék, vagyis a művelet kézzelfogható vagy dokumentált kimenete. A konzorcium a támogatási kérelemben kizárólag a felhívás eredménytermék-katalógusából választhat, és a tagok teljes személyi jellegű ráfordítását és teljes átalányát eredménytermékekhez kell rendelnie.

Kód és név	Egység	Mivel igazolod?
E01 Kísérlet, vizsgálat, teszt	kísérlet / vizsgálat	Vizsgálati terv, jegyzőkönyv, mérési adatsor, fotódokumentáció.
E02 Technológiai vagy gazdálkodási protokoll	protokoll	A protokoll dokumentuma, az üzemi kipróbálás jegyzőkönyve, felhasználói értékelés.
E03 Prototípus, új vagy továbbfejlesztett termék, digitális megoldás	db	Műszaki leírás, tesztjegyzőkönyv, a működés bemutatása.
E04 Adatbázis, adatgyűjtemény	db	Adatexport, adatszótár, a hozzáférés leírása.
E05 Kézikönyv, kiadvány, publikáció	cím	A kiadvány egy példánya, az elérhetőség megjelölése.
E06 Szakmai rendezvény, üzemi bemutató	alkalom	Meghívó, napirend, jelenléti ív, fotódokumentáció.
E07 Képzés, tanácsadás, képzési anyag	alkalom / modul	Tananyag, jelenléti ív, tanácsadási napló.
E08 Online és médiakommunikáció	db	Elérhetőség, dátumozott képernyőképek, a megjelenés másolata.
E09 Hálózatépítés, külső szakmai szereplés (kötelező, legalább 4 egység)	alkalom	ITE-igazolás a koordinációs értekezletekről, jelenléti ív, fotódokumentáció.
E10 Disszeminációs összefoglaló az eredményekről (kötelező)	db	A benyújtás vagy közzététel igazolása a KAP-hálózat felületén.

Minden típushoz objektív feltételek tartoznak. Például egy szakmai rendezvény akkor fogadható el, ha legalább két óra hosszú, van szakmai előadása vagy bemutatója, a résztvevők többsége nem a konzorciumi tagok munkatársa, és az előzetes bejelentés megtörtént. A pénzügyi bizonylat egyik típusnál sem igazoló dokumentum.

Mire figyelj az eredménytermékek tervezésénél?

Szabály	Mit jelent?
Legalább öt típus	A konzorcium legalább öt eredménytermék-típust választ, köztük az E09-et (legalább négy egységgel, ezek a koordinációs értekezletek) és az E10-et.
Típusonként 5–40%	Egy típusra (a katalógus egy kódjára) a művelet tervezett teljes költségének legalább 5%-a és legfeljebb 40%-a tervezhető. Az 5%-os alsó korlát az E10-re nem vonatkozik. A szabály részleteit lejjebb magyarázzuk.
Teljes hozzárendelés	A tag minden személyi jellegű ráfordítása és teljes átalánya valamely eredménytermékhez rendelt.
40% tagonként	A tag összes tervezett átalánya egyenlő a tag összes tervezett személyi jellegű ráfordításának 40%-ával. Egy eredményterméken belül az arány szabad.
Rövid leírás az átalányról	A Költségtervezőben eredménytermékenként legfeljebb 500 karakterben le kell írni, mire fordítanád az átalányt. Költségkategóriák szerinti bontás nincs.
Közös vállalás	Az eredménytermék a konzorcium közös vállalása, amelyhez több tag is rendelhet költséget.

Mit jelent pontosan az 5–40%-os szabály?

A szabály azt határozza meg, hogy a művelet teljes költségvetéséből egy-egy eredménytermék-típus mekkora részt vihet el. A „teljes költségvetés” itt a művelet összes tervezett költsége, vagyis valamennyi tag személyi jellegű ráfordítása és átalánya együtt. A „típus” a katalógus egy kódja, például az E01 (kísérletek) vagy az E06 (szakmai rendezvények). A szabály tehát nem az egyes darabokra vonatkozik, hanem arra, hogy a típuson belüli összes egység együtt hány százalékot tesz ki.

Az 5% az alsó határ. Ha egy típust választasz, legalább a teljes költség 5%-át rá kell tervezned. Így nem lehet jelképes összeggel „kipipálni” egy típust, minden vállalt típus mögött érdemi munkának kell lennie.
A 40% a felső határ. Egyetlen típus sem viheti el a költségvetés 40%-ánál többet. Így nem tervezhető a teljes költség például csak kísérletekre vagy csak rendezvényekre.
Az E10 kivétel az alsó határ alól. A kötelező disszeminációs összefoglalóra nem kell legalább 5%-ot tervezni, de a 40%-os felső határ rá is vonatkozik.

Egy 120 millió forintos műveletnél ez típusonként legalább 6 millió, legfeljebb 48 millió forintot jelent:

Eset (120 millió Ft-os művelet)	Arány	Megfelel?
E06 rendezvények: 3 millió Ft	2,5%	Nem, az alsó határ (6 millió Ft) alatt van.
E01 kísérletek: 54 millió Ft	45%	Nem, a felső határ (48 millió Ft) fölött van.
E01 kísérletek: 36 millió Ft	30%	Igen.
E10 összefoglaló: 2,4 millió Ft	2%	Igen, az E10-re nincs alsó határ.

A szabály a legalább öt típusra vonatkozó előírással együtt azt eredményezi, hogy a költségvetés több eredménytermék-típus között oszlik meg. A Költségtervező ezeket a határokat automatikusan ellenőrzi, a Kincstár pedig a kérelem adminisztratív vizsgálatánál ellenőrzési lista alapján nézi meg.

Hogyan oszthatsz el egy 120 millió forintos költségvetést? Általános példa

A példa szemléltető, és nem ajánlás: a megoszlás mindig a konkrét művelet céljától függ. Egy 120 millió forintos művelet költségvetését így lehet az eredménytermékek között elosztani, ha betartod az 5–40%-os határokat:

Eredménytermék	Arány	Összeg
E01 Kísérlet, vizsgálat	30%	36 millió Ft
E03 Prototípus, új megoldás	20%	24 millió Ft
E06 Szakmai rendezvény, üzemi bemutató	15%	18 millió Ft
E05 Kézikönyv, kiadvány	10%	12 millió Ft
E07 Képzés, tanácsadás	10%	12 millió Ft
E09 Hálózatépítés (4 egység)	8%	9,6 millió Ft
E08 Online kommunikáció	5%	6 millió Ft
E10 Disszeminációs összefoglaló	2%	2,4 millió Ft
Összesen	100%	120 millió Ft

Ebben a példában nyolc típus szerepel, mindegyik megfelel az 5–40%-os szabálynak, és az E10 kivételével egyik sem esik 5% alá. A koordinációs értekezletek félévente követik egymást, ezért a 24 hónapos megvalósítás alatt a négy E09 egység természetesen kijön.

Milyen korlát van a bérek elszámolásánál?

A felhívás tervezete felső határt ír elő a közreműködők havi juttatására. PhD fokozattal nem rendelkező személynél az elszámolható legmagasabb havi juttatás az adott évre vonatkozó költségvetési törvény szerinti egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatára meghatározott illetményösszeg, munkáltatói közterhekkel növelt értékének 2,5-szerese. PhD fokozattal rendelkezőnél ez a szorzó 3. Részmunkaidő esetén a korlát a munkaidő arányában csökken. A konkrét összeget az adott évi költségvetési törvényből tudod kiszámolni, ezért a bértervezés előtt érdemes ellenőrizni.

Mire nem számíthatsz a költségvetésben?

Nem elszámolható tétel	Megjegyzés
Levonható áfa	A levonható általános forgalmi adó nem elszámolható.
Hitelkamat, pénzügyforgalmi költségek	Kamattartozás-kiegyenlítés, hitelkamat, hiteltúllépés és egyéb pénzügyforgalmi költségek.
Deviza-átváltási jutalék, árfolyamveszteség	Pénzügyi tranzakciókon realizált árfolyamveszteség sem.
Bírság, kötbér, perköltség	A felhívás és a vonatkozó útmutató szerint nem támogatható.
Teljesítéshez nem köthető jutalom	A személyi jellegű ráfordításnál nem számolható el.
A kérelem benyújtása előtt felmerült bér	A vetítési alapba nem számítható be.
Szóbeli megállapodás alapján felmerült költség	Szóbeli megállapodás alapján költségelszámolásra nincs lehetőség.

Az átalány nem fedezheti a nem elszámolható költségeket, és ugyanazt a költséget sem tételesen, sem más támogatásból, más projekt keretében nem számolhatod el kétszer. A kettős finanszírozás kizárásáról a kérelemben és minden kifizetési kérelemben nyilatkozni kell.

Hogyan zajlik a kifizetés az EIP innovációs pályázatban?

Mit szabályoz?	A felhívás tervezete szerint
Előleg	Nem kötelező, külön kérelemmel igényelhető, legfeljebb a támogatás 25%-áig, az első előleg az alakuló értekezlet után. A teljes elszámolás után újabb, legfeljebb 25% igényelhető. Az előleghez projektszámlát kell nyitni.
Kifizetési kérelmek száma	A záró kérelem előtt legalább egy, legfeljebb három időközi kifizetési kérelem nyújtható be. Egyszeri elszámolásra nincs lehetőség.
Időközi kérelem feltétele	Az igényelt támogatásnak meg kell haladnia a megítélt támogatás 10%-át, és csatolni kell az utolsó koordinációs értekezletekről szóló ITE-igazolást.
Első elszámolás	A támogatási okirat véglegessé válásától számított 12 hónapon belül a megítélt támogatás 10%-át meghaladó összeg elszámolására irányuló kérelmet be kell nyújtani.
Záró kérelem	A véglegessé válástól számított 25 hónapon belül, de legkésőbb 2029. július 1-jéig kell beadni, és az elszámolható költségek legalább 80%-át el kell számolni. A záró kérelemhez a záró eredménybemutatóról szóló ITE-igazolás és az igazoló dokumentumok kellenek.
Költséghányad	Ha a jóváhagyott elszámolható költségek 60%-át sem számolod el, az jogosulatlan igénybevételnek minősül.

Az átalányt a kifizetési kérelem automatikusan állapítja meg a kérelemben elfogadott személyi jellegű ráfordítás 40%-aként, ezért nem kell hozzá mellékletet csatolnod.

Mi történik, ha nem teljesül minden eredménytermék?

A záró kifizetésnél a Kincstár az igazoló dokumentumok alapján azt vizsgálja, hány egység teljesült a vállaltak közül, és ez alapján arányosan csökkentheti a támogatást.

Szabály	Mit jelent?
Teljesülés	Az elfogadott és a vállalt mennyiség aránya. Ha négy rendezvényt vállaltál, és hármat igazoltál a feltételek szerint, a teljesülés 75%.
Tűréshatár	Ha egy eredménytermék teljesülése legalább 90%, az teljesítettnek számít.
Tagi teljesítési arány	A csökkentés tagonként történik, a tag eredménytermékekre tervezett költségével súlyozott teljesülés alapján. A csökkentés után is megmarad a tagonkénti 40%-os átalányarány.
Rendezvények előzetes bejelentése	Ha egy rendezvény jellegű egységnél (E06, E09) nem teljesül az előzetes bejelentés, vagy hiányzik az emlékeztető vagy a fotódokumentáció, az egység nem fogadható el.
Súlyos nem teljesítés	Ha a művelet teljesítési aránya 50% alá esik, az arányos csökkentésen túl a támogató a támogatási döntés módosításáról, a jogviszony megszüntetéséről vagy a támogatás visszakövetelésről is dönthet.

A tanulság: olyan eredményterméket vállalj, amelyet biztosan meg tudsz valósítani és igazolni tudsz. A szándékosan túlvállalt rendezvények vagy kiadványok a záró kifizetésnél visszaüthetnek.

Ellenőrzőlista a költségvetés összeállításához

Megvan, hogy kik dolgoznak a művelet megvalósításán, és mekkora a munkaidejük?
A bértervezés megfelel a havi juttatásra vonatkozó felső korlátnak?
Kiválasztottál legalább öt eredménytermék-típust, köztük az E09-et (legalább négy egység) és az E10-et?
Egyik típus sem esik 5% alá (az E10 kivételével), és egyik sem haladja meg a 40%-ot?
Minden tag teljes személyi jellegű ráfordítását és átalányát eredménytermékhez rendelted?
Tagonként az átalány pontosan a személyi jellegű ráfordítás 40%-a?
Az átalány felhasználásáról eredménytermékenként rövid leírást írtál (legfeljebb 500 karakter)?
Csak olyan eredményterméket vállaltál, amelyet igazolni is tudsz (jelenléti ív, jegyzőkönyv, URL és képernyőkép)?
A rendezvényeket előre be kell jelenteni, ezt beütemezted?
Kiszámoltad, mikor kell az első (10%-ot meghaladó) kifizetési kérelmet beadni?

Hogyan segít az Annex az EIP költségvetés összeállításában?

Gyakori kérdések az EIP költségvetésről

Valóban 100%-os az EIP innovációs pályázat támogatása?

A tervezet szerint a támogatás az összes elszámolható költség legfeljebb 100%-a, de nem minden költség elszámolható, és a támogatás összege legfeljebb 150 millió forint műveletenként. A költségvetés a személyi jellegű ráfordításból és a rá számolt 40%-os átalányból áll.

Mire költhető az EIP támogatás?

Elsősorban a közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordítására és a hozzá kapcsolódó átalányra, amely az anyagok, szolgáltatások, rendezvények, utazás és kommunikáció költségeit fedezi. A felhívás a tájékoztatás, a műveletmenedzsment és az általános költségek tételeit is nevesíti, százalékos korlátokkal.

Mi az a 40%-os átalány?

Az átalány a tag elfogadott személyi jellegű ráfordításának 40%-a. Automatikusan kerül megállapításra a kifizetési kérelemben, tagonként külön-külön, és nem kell hozzá számlákat benyújtani.

Be kell nyújtani a számlákat?

Az átalányhoz nem. A személyi jellegű ráfordítást viszont tételesen, a szokásos bizonylatokkal kell igazolni: munkaszerződés vagy megbízási szerződés, munkaköri leírás, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás.

Hány és milyen eredménytermék kell?

Legalább öt típus, köztük az E09 hálózatépítés (legalább négy egységgel) és az E10 disszeminációs összefoglaló. Egy típusra a művelet tervezett teljes költségének legalább 5%-a és legfeljebb 40%-a tervezhető. Az 5%-os alsó korlát az E10-re nem vonatkozik.

Vásárolhatok gépet vagy eszközt a támogatásból?

Az innovációhoz szükséges beruházás és szolgáltatás a felhívás szerint kiegészítő tevékenységként választható, de ezek költségét az átalány fedezi, nem külön tételként számolod el. Ezért a tervezésnél az eredménytermékekből indulj ki, nem az eszközlistából.

Kérhetek előleget?

Igen, de nem kötelező. A támogatás legfeljebb 25%-ára igényelhető előleg az alakuló értekezlet után, projektszámla megnyitásával. A teljes elszámolás után újabb, legfeljebb 25% kérhető.

Mikor kell először elszámolni?

A támogatási okirat véglegessé válásától számított 12 hónapon belül be kell nyújtani a megítélt támogatás 10%-át meghaladó összegre vonatkozó kifizetési kérelmet. A záró kérelem legkésőbb 2029. július 1-jéig adható be.

Mi történik, ha nem teljesül minden eredménytermék?

A Kincstár arányosan csökkenti a támogatást a teljesítési arány alapján. Ha egy eredménytermék teljesülése legalább 90%, teljesítettnek számít. Ha a művelet teljesítési aránya 50% alá esik, a támogató a támogatás módosításáról, megszüntetéséről vagy visszakövetelésről is dönthet.

Van korlát a bérekre?

Igen. A felhívás tervezete szerint PhD fokozat nélküli munkatársnál az egyetemi tanári 1. fizetési fokozat közterhekkel növelt illetményének 2,5-szerese, PhD fokozattal rendelkezőnél a 3-szorosa az elszámolható legmagasabb havi juttatás. Részmunkaidőnél a korlát arányosan csökken.

Kapcsolódó cikkek

A Mire költhető az EIP innovációs pályázat támogatása? bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Hogyan pontozzák az EIP innovációs pályázatot?

Eva — Wed, 11 Nov 2026 18:13:00 +0000

Az EIP innovációs pályázatot a műveletterv alapján pontozzák, legfeljebb 100 pontos rendszerben.

A konzorcium bemutatása 25, a műveletterv megalapozottsága 40, a megvalósítás 20, a kommunikációs terv 15 pontot ér. A kérelem 50 pont alatt nem támogatható, és az Irányító Hatóság a beérkezett kérelmek alapján ennél magasabb minimumot is meghatározhat, ezért a biztonságos cél jóval 50 pont fölött van.

Az EIP innovációs pályázat (KAP-RD61-1-26) nem az első beérkezés vagy a jogosultság alapján dől el, hanem a pontozási sorrend alapján. A pontok a műveletterv nevű dokumentumra érkeznek, amely egyben kitöltési útmutató is. Ez a cikk az EIP innovációs pályázat pontozás témakörét járja körül a felhívás tervezete és a 2. melléklet (műveletterv) alapján: végigmegy a négy értékelési fejezeten, megmutatja, mire kíváncsiak az értékelők, hol lehet könnyen pontot veszíteni, és mire figyelj a kitöltésnél.

Fontos: a felhívás jelenleg tervezet, ezért a pontozás részletei a végleges szövegben változhatnak. Beadás előtt mindig a hivatalos, megjelent felhívást és mellékleteit vedd alapul, amelyeket a KAP hivatalos oldalán találsz.

Utoljára frissítve: 2026. november 11.

EIP innovációs pályázat pontozás: hogyan épül fel?

A jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmeket a műveletterv alapján értékelik, és a kialakult pontozási sorrend a támogatási döntés alapja.

Értékelési fejezet	Maximális pontszám	Mit vizsgál?
I. A konzorcium tagjainak bemutatása	25 pont	A tagok szakmai háttere, publikációi, K+F+I projektjei és innovációs kapacitása.
II. A műveletterv megalapozottsága	40 pont	A probléma relevanciája, az újszerűség és az érettségi szint, a valós környezetben végzett tesztelés, a hatások és az átvehetőség.
III. A műveletterv megvalósítása	20 pont	Mérföldkövek, KPI-k, ütemezés, eredménytermékek, költséghatékonyság és költségterv.
IV. Kommunikációs terv	15 pont	Célcsoportok, kommunikációs csatornák és rendezvények, szakmai és nemzetközi jelenlét.
Összesen	100 pont	Legalább 50 pont kell, de a minimum ennél magasabb is lehet.

Miért nem elég az 50 pont?

A felhívás szerint a kérelem akkor sem támogatható, ha nem éri el az Irányító Hatóság által meghatározott támogathatósági minimumpontszámot, amely a támogathatónak ítélt kérelmek számától függően 50 pontnál magasabb is lehet. A tervezett keret kb. 70 műveletre elég. Ha ennél sokkal több jó kérelem érkezik, a ponthatár feljebb kerülhet. Ezért érdemes a műveletterv minden fejezetében a maximális pontszámra törekedni.

Mi van a pontozott fejezetek előtt?

A műveletterv egy vezetői összefoglalóval indul, amelyet nem pontoznak, de az értékelés előfeltétele. Legfeljebb 3000 karakterben kell bemutatni a művelet nevét, indokoltságát, célját, tartalmát és várható hatásait. Támogatás esetén ez a szöveg a nemzeti és az európai KAP-hálózat felületein nyilvánosan megjelenik, ezért közérthetően, üzleti titok és személyes adat nélkül kell megírni. Itt kell megjelölni azt is, melyik KAP specifikus célkitűzéshez (SO1–SO9) illeszkedik elsősorban a művelet.

Mit pontoznak az I. fejezetben, a konzorcium bemutatásánál? (max. 25 pont)

Az I. fejezet arról szól, hogy a csapat képes-e megvalósítani a műveletet. Itt a tagok egyenként és együtt is számítanak.

Alpont	Mit kell bemutatni?	Gyakorlati tipp
I.1 Áttekintő táblázat	Tagtípus, szerep, a tevékenység végzése óta eltelt évek, szakmai profil, az együttműködés célja, költségvetési részesedés.	Minden tagnál legyen világos, miért pont ő kell a művelethez.
I.2 Publikációk	Legfeljebb 5, a témához kapcsolódó, az elmúlt 5 évben megjelent tudományos vagy szakmai publikáció.	Csak témába vágó publikációt sorolj fel, a mennyiségnél fontosabb a relevancia.
I.3 K+F+I projektek	Bármely tag legfeljebb 5, a témához kapcsolódó, az elmúlt 5 évben megvalósult K+F+I projektje.	Gyűjtsd össze időben a partnerek korábbi projektjeit és azok eredményeit.
I.4 Innovációs kapacitás	Korábbi innovációs tapasztalat, szabadalmak, fejlesztések, labor vagy kísérleti eszközpark, bevezetett innovációk.	A gyakorlati szereplők (gazdálkodók, feldolgozók) korábbi fejlesztéseit is érdemes bemutatni.

A konzorcium felépítésének szabályairól a konzorciumépítésről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Mit pontoznak a II. fejezetben, a megalapozottságnál? (max. 40 pont)

Ez a legtöbb pontot érő fejezet. Itt dől el, hogy a művelet valódi problémára ad-e valódi, új és kipróbálható választ.

Alpont	Mire kíváncsi az értékelő?	Karakterkeret
II.1 Cél és a probléma relevanciája	Mekkora a probléma, kiket érint, milyen következményei vannak, és milyen adatok támasztják alá.	5000
II.2 Újszerűség és érettségi szint (TRL)	Mik a jelenlegi megoldások korlátai, mi az új elem, milyen szinten új (vállalkozási, ágazati, hazai, nemzetközi), és mennyire mérhető az előny.	4000 (+ 500 a TRL-indoklásra)
II.3 Valós környezetben végzett tesztelés	Hol, milyen léptékben, mennyi ideig és kikkel tesztelitek, milyen mérőszámokkal, és hogyan építitek be a tapasztalatokat.	4000
II.4 A projekten túlmutató hatások	Mi változik a célcsoport gazdálkodásában, kik és hányan alkalmazhatják, milyen időtávon, és hogyan követitek nyomon.	3000
II.5 Adaptálhatóság	Milyen költséggel, infrastruktúrával, tudással és idő alatt vehetik át mások a megoldást, és mennyire skálázható.	4000

Mit jelent a TRL, és milyen szintet várnak el?

A TRL (Technology Readiness Level) egy 1-től 9-ig terjedő skála, amely a fejlesztés készültségi fokát mutatja. A műveletterv szerint az EIP-projekteknél jellemzően a TRL 6–7, vagyis a valós vagy üzemi környezetben demonstrált megoldás az elvárt tartomány. A műveletterv a jelenlegi és a művelet végére elérni kívánt szintet is kéri, rövid indoklással.

Nem minden innováció technológiai. A műveletterv más innovációtípusokhoz más skálát enged, és a pályázó maga választja ki a megfelelőt:

Innováció típusa	Alkalmazható skála
Technológiai innováció	TRL – technológiai érettség
Társadalmi innováció	SRL – társadalmi elfogadottság és készenlét
Szervezeti innováció	ORL – a szervezet felkészültsége a változásra
Új üzleti modell	BRL – üzleti koncepció, piaci validáció, skálázhatóság
Adaptációs innováció	ARL – bevezetésre, elterjedésre való készenlét

Miért ennyire fontos a valós környezetben végzett tesztelés?

A felhívás olyan innovációkat támogat, amelyek a kísérleti szintről eljutnak a működő prototípusig vagy a gyakorlatban alkalmazható módszertanig, és amelyeket valós vagy ahhoz közeli körülmények között tesztelnek. Ezért itt konkrétnak kell lenni: mely gazdaságokban vagy üzemekben, hány hektáron, hány állaton vagy hány felhasználóval, mennyi ideig és milyen mérőszámokkal. A gyakorlati konzorciumi tagok itt mutatják meg, miért van rájuk szükség.

Mit pontoznak a III. fejezetben, a megvalósításnál? (max. 20 pont)

A III. fejezet azt mutatja meg, hogy a műveletterv megvalósítható-e. A tervezés egysége itt is az eredménytermék: a mérföldkövek, a KPI-k, az ütemezés és a költségterv mind a vállalt eredménytermékekre épül.

Alpont	Mit kér a műveletterv?
III.1 Mérföldkövek	Időhöz kötött célok a kapcsolódó eredménytermékekkel, és hogy melyik mérföldkő kritikus a megvalósítás szempontjából.
III.2 KPI-k	5–8 egyszerű mutató célértékkel és igazolási móddal, például megtartott rendezvények, tesztelő gazdaságok vagy alkalmazók száma.
III.3 Ütemezés (GANTT)	Eredménytermékenként a munka és az elkészülés hónapjai, és hogy melyik kifizetési kérelemmel mutatjátok be.
III.4 Eredménytermékek	A katalógusból választott eredménytermékek mennyiséggel, határidővel és felelős taggal. Az E09 és az E10 kötelező.
III.5 Költséghatékonyság	Számszerű adatokkal alátámasztva, hogy a költségek arányban állnak a célokkal, például az eredménytermékre tervezett költség és a vállalt mennyiség aránya.
III.6 Költségterv	Eredménytermékenként a személyi jellegű ráfordítás és az átalány.

A költségtervezés szabályait, az eredménytermék-katalógust és az 5–40%-os szabályt az EIP költségvetésről szóló cikkünk mutatja be.

Milyen kötelező értekezletekkel kell számolni az ütemezésben?

Esemény	Mikor?	Mire jó?
Alakuló értekezlet	A támogatási döntés véglegessé válásától számított 90 napon belül, a konzorcium szervezi.	Az első előleg csak ez után igényelhető.
Nyitó értekezlet	A döntések után, az ITE három alkalommal szervezi, egyen részt kell venni.	Felkészítés a megvalósításra és az elszámolásra; az ITE-igazolás az első kifizetési kérelem melléklete.
Koordinációs értekezlet	Félévente, személyes részvétellel.	A szakmai beszámoló előadása; ezek az E09 kötelező egységei, és időközi kifizetési kérelem csak ezek igazolásával adható be.
Záró eredménybemutató	A megvalósítási időszak vége előtt legfeljebb három hónappal.	Az eredmények bemutatása; az ITE-igazolás a záró kifizetési kérelem melléklete.

Mit pontoznak a IV. fejezetben, a kommunikációs tervnél? (max. 15 pont)

A kommunikációs tervet a gyakorlati tudásmegosztás szempontjából értékelik. A vállalt csatornák, rendezvények, publikációk és bemutatók egyben eredménytermékek is, ezért ugyanazzal a darabszámmal és költséggel kell szerepelniük a III.4 pontban.

Alpont	Mit kér a műveletterv?
IV.1 Célcsoportok	Kik a fő célcsoportok (gazdálkodók, szakmai közönség, kutatók, döntéshozók, tanácsadók, nagyközönség), és milyen tudást kell eljuttatni hozzájuk.
IV.2 Csatornák és rendezvények	Vállalt darabszámok online csatornákra (weboldal, közösségi média, hírlevél, webinárium, podcast) és saját rendezvényekre (konferencia, gazdanap, műhelymunka, kiállítás, képzés, tanácsadás), indoklással.
IV.3 Szakmai és nemzetközi jelenlét	Tervezett tudományos publikációk, bemutató üzemi program, külföldi rendezvényen tartott angol nyelvű előadás, angol nyelvű írásos kommunikáció.

Mi a feltétele a maximális pontszámnak a kommunikációs tervben?

A műveletterv szerint a IV.2 pontban a maximális pontszám csak akkor adható, ha a vállalások között szerepel önálló weboldal a művelethez (E08) és legalább egy saját szervezésű szakmai rendezvénytípus (E06). Ha ezek bármelyike hiányzik, a teljes pontszám nem érhető el. A felhívás azt is előírja, hogy a rendezvények meghívóját legalább 30 nappal korábban be kell jelenteni a Kincstárnak és az ITE-nek. Amit itt vállalsz, azt a záró kifizetésnél igazolnod kell.

Hol lehet a legkönnyebben pontot veszíteni?

Hiba	Miért baj?	Hogyan előzheted meg?
Általános, adat nélküli problémaleírás	A II.1 pont adatokkal alátámasztott, valós problémát vár.	Használj statisztikát, felmérést, szakmai tapasztalatot, érintetti visszajelzést.
Nem egyértelmű újdonság	Ha nem derül ki, mi az új elem, a II.2 pont gyenge lesz.	Hasonlítsd össze a jelenlegi megoldásokkal, és mondd ki, mi változik és mennyivel jobb.
Laboratóriumi szinten maradó fejlesztés	A felhívás valós környezetben végzett tesztelést vár.	Konkrét helyszínt, léptéket, időtartamot és mérőszámot adj meg.
Ellentmondás a dokumentumok között	A műveletterv, a Költségtervező és a GANTT adatainak egyezniük kell.	Beadás előtt vesd össze a számokat, darabszámokat és határidőket.
Túllépett karakterkeret	A megengedettnél több karakter nem írható.	Írj tömören, és elsősorban a táblázatokat töltsd ki.
„Majd hiánypótlásban kiegészítjük”	A műveletterv válaszai hiánypótlásban nem egészíthetők ki és nem módosíthatók.	Az első beadásra legyen kész és teljes a műveletterv.
Hiányzó weboldal vagy rendezvény	A IV.2 pontban így nem kapható meg a maximális pontszám.	Vállalj önálló weboldalt és legalább egy saját szervezésű szakmai rendezvényt.
Túlvállalás a pontokért	Amit vállalsz, azt igazolnod kell, különben a záró kifizetésnél csökkentik a támogatást.	Csak reálisan teljesíthető darabszámokat vállalj.

Lehet hiánypótlásban javítani a műveletterven?

Csak nagyon szűk körben. A műveletterv kérdéseire adott válaszokat hiánypótlás keretében kiegészíteni vagy módosítani nem lehet. Hiánypótlásra csak indokolt esetben van lehetőség: ha egy feltöltött dokumentum olvashatatlan, vagy ha az egyes válaszok között tartalmi ellentmondás van. Ráadásul a felhívás szerint azonos tárgykörben csak egyszer van lehetőség hiánypótlásra.

Mire kell figyelni a pontokért tett vállalásoknál a támogatás után?

A pontozásban tett vállalások a támogatás után kötelezettséggé válnak. A felhívás szerint a tartalmi értékelési szempontoknál vállalt kötelezettségekhez külön jogkövetkezmények fűződnek. A vállalt eredménytermékek teljesülését a Kincstár a záró kifizetésnél, az igazoló dokumentumok alapján vizsgálja, és a nem teljesült vállalások arányos csökkentést vonnak maguk után. A fenntartási időszakban, a záró kifizetési kérelem elfogadásától számított 5 évig az eredményeknek elérhetőnek kell maradniuk, legalább a művelettervben vállalt elektronikus csatornákon.

Ellenőrzőlista a műveletterv beadása előtt

A vezetői összefoglaló közérthető, legfeljebb 3000 karakter, és nincs benne üzleti titok vagy személyes adat?
Megjelölted, melyik KAP specifikus célkitűzéshez (SO1–SO9) illeszkedik a művelet?
Minden tag szerepe, szakmai profilja és költségvetési részesedése szerepel az I.1 táblázatban?
A publikációk és a K+F+I projektek a témához kapcsolódnak, és az elmúlt 5 évből valók?
A probléma leírását adatok támasztják alá?
Megadtad a jelenlegi és az elérni kívánt érettségi szintet, a megfelelő skálán?
A valós környezetben végzett tesztelésnél konkrét helyszín, lépték, időtartam és mérőszám szerepel?
5–8 KPI-t adtál meg célértékkel és igazolási móddal?
Az ütemezésben szerepelnek a kötelező értekezletek?
Vállaltál önálló weboldalt és legalább egy saját szervezésű szakmai rendezvényt?
A műveletterv, a Költségtervező és a GANTT adatai egyeznek?
Minden válasz belefér a karakterkeretbe?

Hogyan segít az Annex a műveletterv elkészítésében?

Gyakori kérdések az EIP pontozásról

Hány pont kell az EIP innovációs pályázathoz?

Legalább 50 pont a 100-ból, de az Irányító Hatóság a beérkezett kérelmek számától függően ennél magasabb minimumpontszámot is meghatározhat.

Melyik fejezet ér a legtöbb pontot?

A II. fejezet, a műveletterv tartalma, megalapozottsága és várható hatása, legfeljebb 40 ponttal. Ezt követi a konzorcium bemutatása 25, a megvalósítás 20 és a kommunikációs terv 15 ponttal.

Pontozzák a vezetői összefoglalót?

Nem, de az értékelés előfeltétele. Támogatás esetén nyilvánosan megjelenik a KAP-hálózat felületein, ezért közérthetően és üzleti titok nélkül kell megírni.

Milyen TRL-szintet várnak el?

A műveletterv szerint az EIP-projekteknél jellemzően a TRL 6–7, vagyis a valós vagy üzemi környezetben demonstrált megoldás az elvárt tartomány. Nem technológiai innovációnál más skála (például SRL, ORL, BRL, ARL) is választható.

Mi a feltétele a kommunikációs terv maximális pontszámának?

A vállalások között kell lennie önálló weboldalnak a művelethez és legalább egy saját szervezésű szakmai rendezvénytípusnak.

Lehet hiánypótlásban javítani a műveletterven?

A válaszokat nem lehet kiegészíteni vagy módosítani. Hiánypótlásra csak olvashatatlan dokumentum vagy a válaszok közötti tartalmi ellentmondás esetén van lehetőség, és azonos tárgykörben csak egyszer.

Hány KPI-t kell megadni?

A műveletterv 5–8 egyszerű mutatót kér célértékkel és igazolási móddal. Ezek lehetnek eredménytermék-mennyiségek vagy a célcsoport elérését mutató számok.

Mi történik, ha a pontokért vállalt dolgokat nem teljesítjük?

A vállalások a támogatás után kötelezettséggé válnak. A nem teljesült eredménytermékek miatt a Kincstár arányosan csökkenti a támogatást, súlyos nem teljesítésnél a támogatás visszakövetelése is lehetséges.

Számít, hogy ki adja be előbb a kérelmet?

A felhívás szerint a kérelmeket a pontozási sorrend alapján bírálják el, nem a beérkezés sorrendjében. A KAP-pályázatoknál általában az a gyakorlat, hogy a benyújtási szakasz végéig összegyűjtik a kérelmeket, és ezek alapján határozzák meg a ponthatárt. Ennél a felhívásnál a benyújtási szakasz mindössze két hét (2026. december 3–16.), és kevés konzorcium lesz kész előre egy teljesen kidolgozott anyaggal, ezért valószínű, hogy a szakasz végét megvárják. Forráskimerülés esetén azonban az Irányító Hatóság a benyújtási időszakot le is zárhatja, ezért a beadást nem érdemes az utolsó napra hagyni.

Mennyi ideig kell elérhetőnek lennie az eredményeknek?

A záró kifizetési kérelem elfogadásától számított 5 évig, legalább a művelettervben vállalt elektronikus csatornákon.

Kapcsolódó cikkek

A Hogyan pontozzák az EIP innovációs pályázatot? bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Pályázatíró választás: 5 kérdés, mielőtt szerződsz

Eva — Thu, 05 Nov 2026 12:55:21 +0000

A pályázatíró választásnál öt dolgot érdemes tisztázni: mit vállal pontosan, hogyan számláz, megmondja-e előre az esélyeket, ismeri-e a te területedet, és ki lesz a kapcsolattartód. Ha valaki nyertes pályázatot garantál, vagy nem ad írásos ajánlatot, légy óvatos.

A pályázatíró választás az egyik legfontosabb döntés, ha támogatásra pályázol, mert a pályázat sikere és a későbbi elszámolás is azon múlik, kivel dolgozol. Ez a cikk megmutatja, milyen kérdéseket tegyél fel, mire figyelj az ajánlatnál és a szerződésnél, és mik azok a jelek, amelyek miatt érdemes óvatosnak lenni.

Utoljára frissítve: 2026. november 10.

Mit csinál egy pályázatíró, és mire számíthatsz tőle?

A pályázatíró nem csak szöveget ír. A jó pályázatíró megnézi, hogy az adott felhívás illik-e hozzád, megtervezi a beruházást, összehangolja az árajánlatokat, elkészíti a költségvetést és az üzleti tervet, benyújtja a pályázatot, és a hiánypótlásokat is kezeli. Nyertes pályázat esetén sokszor az elszámolásban és a projektmenedzsmentben is számíthatsz rá. Ezért nem elég azt kérdezni, mennyibe kerül, azt is érdemes tisztázni, mit vállal pontosan.

Milyen 5 kérdést tegyél fel a pályázatírónak?

Ezt az öt kérdést az első beszélgetésen érdemes tisztázni, és a válaszokat kérd írásban is.

1. Mit vállal pontosan a pályázatíró?

Csak a pályázat megírását, vagy a benyújtást, a hiánypótlást és az elszámolást is? Kérd, hogy a vállalt feladatok listáját írásban is megkapd, mert ebből látszik, hogy az ajánlat mit tartalmaz, és mit kell külön megrendelned.

2. Hogyan számláz a pályázatíró?

Fix díjat, jutalékot, vagy kettőt együtt kér? Mikor és mi után kell fizetned? A díjnak az ajánlatban és a szerződésben is egyeznie kell, és a fizetési feltételeknek előre, írásban tisztázottnak kell lenniük. A díjtípusokról lejjebb, külön részben írunk.

3. Megmondja előre az esélyeket?

A megbízható pályázatíró előértékelést készít, és őszintén elmondja, ha érdemesebb várni, vagy másik felhívást választani. Aki minden esetben azt mondja, hogy nyerni fogsz, az nem a te érdekedet nézi.

4. Ismeri a te területedet és az adott felhívást?

Kérdezd meg, melyik felhívásokon dolgozott már, milyen területen, és kérj referenciát. Egy mezőgazdasági beruházási pályázat más tudást igényel, mint egy vidékfejlesztési vagy egy gazdaságátadási felhívás.

5. Ki a kapcsolattartód, és mennyire elérhető?

Egy pályázat hónapokig tart, ezért fontos, hogy kérdés esetén tudd, kit hívhatsz. Érdemes megkérdezni azt is, hogy ki foglalkozik majd az ügyeddel: tapasztalt szakember, vagy egy nemrég felvett, még kevés tapasztalattal rendelkező kolléga.

Fix díj vagy sikerdíj: hogyan hasonlítsd össze az ajánlatokat?

Nincs olyan díjtípus, ami mindenkinek jobb. A döntésnél azt érdemes összevetni, ki viseli a kockázatot, és mikor mennyit kell fizetned.

Díjtípus	Mikor lehet jó?	Mire figyelj?
Fix díj	Előre tudod, mennyibe kerül a munka, és a díj nem függ attól, mekkora támogatást kapsz.	Akkor is fizetsz, ha a pályázat nem nyer. Kérdezd meg, mi történik ilyenkor, és mit tartalmaz a díj.
Sikerdíj (jutalék)	Kisebb a kezdeti kockázatod, mert a díj egy része vagy egésze csak siker esetén esedékes.	Tisztázd, mi számít sikernek: a benyújtás, a támogatói okirat vagy a kifizetés. Kérdezd meg, mekkora összegről és milyen alapról számolják a jutalékot.
Vegyes (fix díj + sikerdíj)	A munka egy része biztos, a másik része az eredményhez kötött.	Mindkét részt külön nézd meg: mikor és mennyit kell fizetned, és mi történik, ha a pályázat nem nyer.

Bármelyiket választod, az ajánlatban és a szerződésben ugyanannak kell szerepelnie, és minden díjnak le kell lennie írva.

Mire figyelj az ajánlatnál és a szerződésnél?

Mire figyelj?	Miért fontos?
A vállalt feladatok listája	Ebből látszik, hogy az ajánlat a megírást, a benyújtást, a hiánypótlást és az elszámolást is tartalmazza-e.
A díj és a fizetés feltételei	Tudnod kell, mikor és mennyit kell fizetned, és mi történik, ha a pályázat nem sikerül.
Határidők	Világos legyen, mikorra mit vállal a pályázatíró, és mit kell neked addig szolgáltatnod.
Írásos forma	Az ajánlat és a szerződés egyezzen, és legyen írásban, hogy később ne legyen vita.

Mik a figyelmeztető jelek?

Nyertes pályázatot garantál. A támogatás elnyerése a hatóság döntésén múlik, ezt senki nem ígérheti biztosra.
Nem kérdez a gazdaságodról, csak a díjról beszél, és azonnal szerződést kínál.
Nincs írásos ajánlat vagy szerződés, vagy a díj nem világos.
Nyomást gyakorol, például „ma még kedvezményt kapsz, ha most döntesz”.
Nem mondja meg, mi történik, ha a pályázat nem sikerül, vagy ha hiánypótlást kérnek.

Milyen nyomásgyakorlási helyzetek fordulhatnak elő mezőgazdasági pályázatoknál?

A mezőgazdasági támogatásoknál a határidők és a nagy összegek miatt könnyű időnyomást teremteni. Ezek jellemző helyzetek, amelyekre érdemes felkészülni:

Jellemző helyzet	Mit érdemes tenni?
„Holnap lejár a határidő, most kell aláírnod.”	Az időnyomás célja gyakran az, hogy ne legyen időd átgondolni az ajánlatot. Nézd meg a hivatalos felhívásban a valódi határidőt. A KAP felhívások határidői nyilvánosak, a KAP főoldalán is követheted őket.
„Csak az általam ajánlott szállítótól vásárolhatsz gépet.”	Az árajánlatoknál a felhívás általában független, összehasonlítható ajánlatokat vár. Kérd meg, hogy magyarázza el, miért kellene egy adott szállítót választanod, és kérj ajánlatot máshonnan is.
„Vedd meg a gépet most, a pályázatot utólag nyújtjuk be.”	Ez kockázatos: a támogatás feltétele lehet, hogy a költségek a benyújtás vagy a döntés után keletkezzenek. Mielőtt bármit vásárolsz, egyeztess, és nézd meg a felhívás szabályait.
„Fizess előleget, különben nem kezdjük el.” Szerződés vagy írásos ajánlat nélkül.	Díjat csak írásos ajánlat és szerződés alapján fizess, amelyben benne van, mit kapsz érte és mikor.
„A támogatásból egy részt visszakérek”, vagy a megállapodásban nem szereplő összeg.	Minden díjnak szerepelnie kell az ajánlatban és a szerződésben. Ami nincs leírva, ne fizesd ki.
„Ismerek valakit a hatóságnál, biztosan nyersz.”	Ilyet nem ígérhet senki, mert a döntés a hatóság eljárásán múlik. Ez a legerősebb figyelmeztető jel.

Ha bármelyik helyzetet felismered, állj meg, kérj időt a döntésre, és kérj mindent írásban. Egy megbízható pályázatíró nem fél attól, hogy átgondolod az ajánlatát.

Mikor érdemes pályázatírót keresni?

Minél előbb: lehetőleg a felhívás tervezetének megjelenésekor vagy a beruházás tervezésekor, mert az árajánlatok és az engedélyek beszerzése időt vesz igénybe. Ha már most szeretnél készülni, a Mezőgazdasági pályázat előkészítése cikkben ellenőrzőlistát találsz.

Hogyan zajlik az ismerkedés az Annexnél?

Nálunk az első beszélgetés ingyenes, és nem kötelez semmire. Megbeszéljük a terveidet, elkészítjük az előértékelést, és javaslatot adunk, hogy érdemes-e most benyújtani a pályázatot. Csak akkor kötünk szerződést, ha van reális esély. Nálunk az ügyvezető a pályázat teljes ideje alatt veled van, így nem kell azon aggódnod, hogy az ügyed egy tapasztalatlan kollégához kerül. A kapcsolattartás online, telefonon és e-mailben zajlik. A teljes munkamenetet és a vállalásainkat a Miben tudunk segíteni? oldalon találod.

Gyakori kérdések a pályázatíró választásról

Kell-e pályázatíró egy mezőgazdasági pályázathoz?

Nem kötelező, de a felhívások és a dokumentációs elvárások összetettek, ezért sokan szakemberre bízzák. Az előértékelésen megnézhetjük, mekkora munkát jelent a te esetedben.

Mire figyeljek az árajánlatnál?

Arra, hogy pontosan mi szerepel benne: a megírás, a benyújtás, a hiánypótlás és az elszámolás külön díjas-e, és milyen feltételekkel kell fizetni.

Mi az előértékelés?

Rövid vizsgálat arról, hogy megfelelsz-e a felhívás feltételeinek, és mekkora az esélyed. Segít eldönteni, hogy érdemes-e pályázni.

Mikor érdemes pályázatírót keresni?

Minél előbb a felhívás megjelenése után, vagy már a tervezet idején, mert a beruházás megtervezése és az árajánlatok beszerzése időt vesz igénybe.

Garantálhatja-e a pályázatíró, hogy nyerek?

Nem. A támogatásról a hatóság dönt, ezért a nyertes pályázat ígérete figyelmeztető jel.

Fix díj vagy jutalék a jobb?

Nincs általános válasz, a lényeg, hogy a díj és a fizetés feltételei előre, írásban tisztázottak legyenek, és érthető legyen, mi mikor esedékes. A két díjtípus összehasonlítását a cikk fenti részében találod.

Kérhetek referenciát a pályázatírótól?

Igen, és érdemes is. Kérdezd meg, melyik felhívásokon dolgozott már, és milyen területen.

Mit tegyek, ha több ajánlatot kaptam?

Ne csak az árat hasonlítsd össze, hanem azt is, mit vállal az ajánlat, ki a kapcsolattartó, és mennyire őszinte az esélyek megítélése.

Online is dolgozhatok pályázatíróval?

Igen, a beszélgetést és az ügyintézés nagy részét telefonon, e-mailben vagy online is le lehet bonyolítani.

Mit tegyek, ha nyomást éreznek rajtam a döntésnél?

Kérj időt, és kérj mindent írásban. Nézd meg a felhívás valódi határidejét a hivatalos oldalon, és hasonlítsd össze az ajánlatot másokéval. A megbízható pályázatíró nem sürget.

Segít-e a pályázatíró az elszámolásban is?

Ha ezt vállalja, igen. Kérdezd meg előre, mert az elszámolás sokszor nagyobb munka, mint maga a pályázat. Mi ezt is vállaljuk, részletek: Pályázati elszámolás.

Honnan tudom, melyik pályázat illik hozzám?

Az aktuális felhívásokat a KAP pályázatok oldalon találod, az első lépésekről pedig a Hogyan pályázzunk mezőgazdasági támogatásra? útmutatóban olvashatsz.

Ha szeretnéd megismerni, hogyan dolgozunk, kérj időpontot: az első beszélgetés ingyenes, és nem kötelez semmire.

Kapcsolódó cikkek

A Pályázatíró választás: 5 kérdés, mielőtt szerződsz bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Pályázati előértékelés: mi ez, és mire jó?

Eva — Thu, 05 Nov 2026 12:54:10 +0000

A pályázati előértékelés, azaz esélyfelmérés egy rövid vizsgálat, amelyben megnézzük, megfelelsz-e a felhívás feltételeinek, reális-e a beruházás, és mekkora az esélyed. Ennek alapján döntjük el, hogy érdemes-e most benyújtani a pályázatot, vagy jobb várni. Az Annexnél az első konzultáció és az előértékelés is ingyenes, és legfeljebb 1–2 nap alatt elkészül.

A pályázati előértékelés az a lépés, amely a pályázatírás előtt megmondja, van-e értelme pályázni. Ez a cikk elmagyarázza, mi az előértékelés, mit vizsgálunk benne, hogyan zajlik, és miért érdemes mindig ezzel kezdeni, mielőtt időt és pénzt fektetnél egy pályázatba.

Utoljára frissítve: 2026. november 10.

Mi az a pályázati előértékelés?

A pályázati előértékelés egy előzetes vizsgálat, amely a konkrét felhíváshoz képest méri fel a helyzetedet. Nem a pályázat megírása, hanem a döntés előkészítése: megmutatja, jogosult vagy-e, illeszkedik-e a terved a felhíváshoz, és mekkora az esélyed. Az eredménye lehet az is, hogy ebben a körben nem érdemes pályázni, ami szintén hasznos információ, mert megkímél a felesleges munkától.

Mit vizsgálunk a pályázati előértékelésen?

Jogosultság: megfelelsz-e a felhívás alapfeltételeinek, például a tevékenységre, a gazdaság adataira és a földhasználatra vonatkozó elvárásoknak.
Illeszkedés a felhíváshoz: a tervezett beruházás beletartozik-e a támogatható tevékenységek közé.
A beruházás megvalósíthatósága: reális-e a terv, kellenek-e hozzá engedélyek, és beszerezhetők-e időben az árajánlatok.
Saját forrás: a támogatás általában a költség egy részét fedezi, ezért megnézzük, honnan lesz meg a többi.
Határidő és időzítés: belefér-e az előkészítés a benyújtási határidőbe, vagy érdemesebb egy későbbi felhívásra készülni.

A pontos szempontok felhívásonként eltérnek, ezért az előértékelést mindig az adott felhívás feltételei alapján végezzük.

Hogyan zajlik az előértékelés az Annexnél?

Lépés	Mi történik?
1. Időpont	Telefonon vagy e-mailben egyeztetünk egy időpontot.
2. Ingyenes első konzultáció	Megbeszéljük a terveidet, és javaslatot adunk, hogy érdemes-e most benyújtani a pályázatot, vagy jobb elhalasztani.
3. Előértékelés	Elkészítjük és elküldjük az előértékelési űrlapot, amely alapján látható, mekkora az esélyed. Ez ingyenes, és legfeljebb 1–2 nap alatt készen van.
4. Döntés	Ha van esély, szerződést kötünk, és online vagy telefonon átbeszéljük a részleteket. Ha nincs, megmondjuk, mit érdemes másképp csinálni.

Példa: így zajlik az előértékelés kertészeti gépbeszerzésnél

Tegyük fel, hogy egy gazdálkodó kertészeti gépbeszerzésre szeretne pályázni. Az előértékelés első lépésében nem a teljes pályázatot nézzük át, hanem csak azt, hogy megfelel-e a felhívás alapfeltételeinek. Ezt mindig az adott felhívás szövege szerint ellenőrizzük, például:

Gazdasági méret: eléri-e a felhívás által előírt minimális standard termelési értéket (STE), például a 10 000 STE-t.
Vállalkozási múlt: móta működik a vállalkozás, és van-e legalább 1–2 lezárt üzleti éve, ha a felhívás ezt alapfeltételnek tekinti.
Bizonyítványok, végzettség: rendelkezik-e a felhívás által kért szakmai igazolásokkal, ha vannak ilyenek.
Kertészeti tevékenység: a korábbi évek tevékenysége igazolhatóan kertészeti volt-e.

Ha az alapfeltételek rendben vannak, a második lépésben szóban végigmegyünk a felhívás pontozási rendszerén is. Azt nézzük, hogy a minimálisan elvárt pontszámnál mennyivel tudunk többet elérni. Ha például egy pályázat már 40 ponttól támogatható, akkor azt keressük, hogy reálisan 50–60 pontra van-e esély, mert a biztonsági tartalék nélküli pályázat könnyen elbukhat. Ha ez megvan, javasoljuk a pályázást. Ha az alapfeltételek hiányoznak, vagy a pontszám túl közel van a határhoz, megmondjuk, mit lehet pótolni, vagy érdemesebb-e egy későbbi felhívásra készülni.

Miért érdemes az előértékeléssel kezdeni?

Időt és pénzt spórolsz: nem kezdesz bele olyan pályázatba, amelyre nincs reális esély.
Jobb döntést hozol: látod, melyik felhívás illik hozzád, és mikor érdemes pályázni.
Tisztán látod a feladatot: előre kiderül, milyen dokumentumok, engedélyek és árajánlatok kellenek.
Kevesebb a hiba: a hiányosságokat még a benyújtás előtt pótolni lehet.

Mit érdemes előkészíteni az első beszélgetésre?

Elég, ha röviden elmondod, milyen gazdasági tevékenységet folytatsz, és mit szeretnél megvalósítani. A részletes dokumentumokat később kérjük el. Ha már most szeretnél készülni, a Mezőgazdasági pályázat előkészítése cikkben ellenőrzőlistát találsz.

Hogyan segítünk?

Az első beszélgetés és az előértékelés ingyenes, és nem kötelez semmire. Átnézzük a terveidet, elkészítjük az előértékelést, és megmondjuk, melyik felhívás illik hozzád. Az aktuális felhívásokat a KAP pályázatok oldalon követheted, a teljes munkamenetet a Miben tudunk segíteni? oldalon találod. Ha még azt mérlegeled, kire bízd a pályázatot, olvasd el a Pályázatíró választás: 5 kérdés, mielőtt szerződsz cikket is.

Gyakori kérdések a pályázati előértékelésről

Mennyibe kerül az előértékelés?

Az előértékelés ingyenes. Az Annexnél az első konzultáció és az előértékelés is díjmentes, és nem kötelez semmire. A további munka (a pályázat megírása, benyújtása, elszámolása) díjazását a beszélgetés után, a konkrét pályázat ismeretében egyeztetjük.

Mennyi ideig tart az előértékelés?

Az első beszélgetés rövid, az előértékelés pedig legfeljebb 1–2 nap alatt elkészül.

Mit kapok az előértékelés végén?

Egy egyértelmű javaslatot arról, hogy érdemes-e benyújtani a pályázatot, vagy jobb elhalasztani, valamint azt, hogy milyen dokumentumokra, engedélyekre és forrásra lesz szükséged.

Kötelez-e valamire az előértékelés?

Nem. Az első beszélgetés és az előértékelés után te döntesz arról, hogy szerződést kötsz-e velünk.

Garantálja-e az előértékelés, hogy nyerek?

Nem. A támogatásról a hatóság dönt, az előértékelés az esélyedet méri fel, nem ígér eredményt.

Mi van, ha az előértékelés szerint nincs esélyem?

Akkor megmondjuk, és javaslatot adunk: érdemes-e várni, módosítani a tervet, vagy másik felhívást választani.

Mit kell hoznom az első konzultációra?

Elég, ha elmondod, mit szeretnél megvalósítani, és milyen tevékenységet folytatsz. A részletes dokumentumokat később kérjük el.

Kell-e előértékelés minden pályázathoz?

Nem kötelező, de ajánlott, mert megmutatja, hogy érdemes-e belevágni, mielőtt időt és pénzt fektetsz bele.

Online is megoldható az előértékelés?

Igen, az egész folyamat online, telefonon vagy e-mailben is lebonyolítható, személyes találkozó nélkül.

Mi a különbség az előértékelés és a pályázatírás között?

Az előértékelés a döntés előkészítése, a pályázatírás pedig a pályázat összeállítása és benyújtása. Az előértékelés mindig előbb van.

Melyik pályázatra érdemes előértékelést kérni?

Bármelyikre, amelyre pályáznál. Az aktuális felhívásokat a KAP pályázatok oldalon találod.

Ha szeretnéd megtudni, mekkora az esélyed, kérj időpontot: az előértékelés ingyenes, és nem kötelez semmire.

Kapcsolódó cikkek

A Pályázati előértékelés: mi ez, és mire jó? bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Mezőgazdasági pályázat előkészítése 2027-re

Eva — Thu, 05 Nov 2026 12:43:17 +0000

A mezőgazdasági pályázat előkészítése hat dologról szól: ügyfélkapu, a gazdaság adatai, a beruházás terve, árajánlatok, engedélyek és saját forrás. Ezeket érdemes a felhívás megjelenése előtt rendbe tenni, mert az árajánlatok és az engedélyek beszerzése hetekig, hónapokig tarthat. Utoljára frissítve: 2026. október 31.

A mezőgazdasági pályázat előkészítése a felhívás megjelenése előtt kezdődik, mert a határidő rövid, az árajánlatok és engedélyek beszerzése pedig időt vesz igénybe. Ez a cikk egy ellenőrzőlistát ad arról, mit érdemes már most előkészíteni, ha 2027-ben mezőgazdasági támogatásra pályáznál, és megmutatja, mikor mit érdemes elintézni.

Mi az a pályázat-előkészítés, és miért fontos?

A pályázat-előkészítés mindaz, amit a pályázat megírása előtt elvégzel: megtervezed a beruházást, összegyűjtöd a dokumentumokat, árajánlatokat kérsz, és biztosítod a saját forrást. A felhívások gyakran rövid időre nyílnak meg, ezért aki csak a megnyitás után kezd el gondolkodni, könnyen lemarad. A tervezet és a megjelenés között viszont van idő arra, hogy rendezd a dolgaidat. Az aktuális felhívások állapotát követheted. KAP főoldal-on

Mit érdemes előkészíteni egy mezőgazdasági pályázathoz?

Ügyfélkapu és a hatósági azonosítók rendezése. A pályázatot elektronikusan nyújtjuk be, ezért a belépésnek és a regisztrációnak működnie kell.
A gazdaság alapadatai és a földhasználat igazolása. Ellenőrizd, hogy a nyilvántartásokban az adataid egyeznek a valósággal, mert az eltérés hiánypótláshoz vezethet.
A beruházás megtervezése. Döntsd el, mit szeretnél venni vagy építeni, és milyen célból. Ebből lehet költségvetést és üzleti tervet készíteni.
Árajánlatok. A felhívás általában meghatározza, hány ajánlat kell, és milyen követelményeknek kell megfelelniük. Ajánlatot érdemes korán kérni, mert a szállítók ritkán válaszolnak azonnal.
Engedélyek. Építési vagy más hatósági engedély kellhet a beruházáshoz, amelynek beszerzése hónapokig is eltarthat.
Saját forrás. A támogatás általában a költség egy részét fedezi, a többit neked kell biztosítanod. Tervezd meg, honnan lesz meg.

Pályázatonként más a pontos lista, ezért a felhívás megjelenése után mindig ellenőrizni kell az elvárásokat.

Mikor mit érdemes elintézni?

Időszak	Mit érdemes tenni?
Már most	Ügyfélkapu rendezése, a gazdaság adatainak ellenőrzése, a beruházás első terve, saját forrás felmérése.
Tervezet megjelenésekor	A feltételek áttekintése, az előértékelés, az árajánlatok kérése, az engedélyek ügyintézésének megkezdése.
Felhívás megjelenése után	A hivatalos felhívás szerinti dokumentumlista ellenőrzése, a költségvetés és az üzleti terv véglegesítése.
Benyújtás előtt	Az adatok egyeztetése (ajánlatok, nyilatkozatok, igazolások), a pályázat feltöltése a határidő előtt.

Milyen mezőgazdasági pályázatokra érdemes készülni 2027-ben?

A 2027-es időszakban több felhívás fut vagy várható. Az alábbi állapot 2026. október 25-i adat, a felhívások módosulhatnak, ezért a benyújtás előtt mindig a hivatalos felhívást nézd meg.

Felhívás	Állapot	Határidő
Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása	Fut	2026. december 2.
Természetközeli élőhelyek kialakítása	Fut	2027. január 27.
Fagykáros ültetvénycsere	Fut	2027. február 24.
Vízprémium (két felhívás)	Hamarosan	2027. II. negyedév

A részleteket a Mezőgazdasági beruházási támogatás oldalon találod.

Melyek a leggyakoribb hibák az előkészítésben?

Későn kezdett árajánlatkérés: a szállító nem válaszol időben, és a határidő közeledik.
Nem egyező adatok: a gazdaság adatai, a szerződések és a pályázat adatai eltérnek egymástól.
Kimaradt engedély: a beruházáshoz szükséges engedély nincs meg, vagy nincs időben.
Nem tervezett saját forrás: a támogatás megérkezéséig a költséget előre kell finanszírozni.
Idő előtt elkezdett beruházás: a támogatás feltétele lehet, hogy a költségek csak a benyújtás után keletkezzenek.

Hogyan segítünk az előkészítésben?

Az első beszélgetés ingyenes: átnézzük a terveidet, elkészítjük az előértékelést, és megmondjuk, melyik felhívás illik hozzád, és mit érdemes még rendbe tenni. Ha az előértékelés alapján van esély, a tervezéstől a benyújtásig végigvisszük az ügyet. A teljes munkamenetet a Miben tudunk segíteni? oldalon találod, az első lépésekről pedig a Hogyan pályázzunk mezőgazdasági támoga tásra? útmutatóban olvashatsz.

Gyakori kérdések a mezőgazdasági pályázat előkészítéséről

Mikor kezdjem el a pályázat előkészítését? Minél előbb, lehetőleg a felhívás tervezetének megjelenésekor vagy a beruházás tervezésekor, mert az árajánlatok és az engedélyek beszerzése időt igényel.

Mit kell előkészíteni a mezőgazdasági pályázathoz? Az ügyfélkapus belépést, a gazdaság adatait és a földhasználat igazolását, a beruházás tervét, az árajánlatokat, az esetleges engedélyeket és a saját forrást.

Kell-e árajánlat a pályázathoz? A legtöbb felhívásnál igen. A pontos követelményt (hány ajánlat, milyen tartalommal) a felhívás határozza meg.

Mennyi saját forrást kell biztosítani? Ez felhívásonként eltérő, mert a támogatás a költség meghatározott részét fedezi. Az előértékelésen megnézzük, mennyi saját forrással kell számolnod.

Elkezdhetem a beruházást a pályázat előtt? Általában nem érdemes, mert a támogatás feltétele lehet, hogy a költségek a benyújtás vagy a támogatói döntés után keletkezzenek. Mielőtt bármit megveszel, egyeztess velünk.

Mennyi ideig tart a pályázat előkészítése? Ez a beruházás összetettségétől függ. Egy egyszerű gépbeszerzésnél kevesebb, építésnél, engedélyköteles beruházásnál több idő kell, ezért érdemes a lehető legkorábban elkezdeni.

Mi az az előértékelés? Rövid vizsgálat arról, hogy megfelelsz-e a felhívás feltételeinek, és mekkora az esélyed. Ennek alapján döntjük el, hogy érdemes-e benyújtani a pályázatot.

Mi a különbség a tervezet és a felhívás között? A tervezet a leendő felhívás előzetes változata, amely még módosulhat. A felhívás a hivatalos, véglegesen megjelent kiírás, amelyre a pályázat benyújtható.

Mit tegyek, ha az árajánlatokat nem kapom meg időben? Kérj ajánlatot több szállítótól egyszerre, és jelezd a határidőt. Ha így sem érkezik meg, keress meg minket, mert a pályázati határidő nem tolódik.

Kell-e engedély a beruházáshoz? Ez a beruházás típusától függ. Építéshez vagy átalakításhoz általában kell, gépbeszerzéshez ritkábban. Az előértékelésen megnézzük, mire lesz szükséged.

Pályázhatok, ha még nincs minden dokumentumom? A hiányzó dokumentumokat a felhívás szerint a benyújtásig vagy hiánypótlással lehet pótolni, de ez felhívásonként eltér. Ezért érdemes időben egyeztetni.

Hol találom meg az aktuális mezőgazdasági pályázatokat? A KAP pályázatok oldalon, ahol a futó és a tervezett felhívások állapotát és határidejét is követheted.

Ha szeretnéd tudni, hol tartasz az előkészítéssel, kérj időpontot: az első beszélgetés ingyenes, és nem kötelez semmire.

Kapcsolódó cikkek

A Mezőgazdasági pályázat előkészítése 2027-re bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

KAP támogatási előleg -5 lehetséges buktató!

Eva — Mon, 12 Jan 2026 20:53:49 +0000

Egy mezőgazdasági projekt elindítása komoly tőkét igényel, ezért óriási segítséget jelent a KAP támogatási előleg. Ez a kezdeti likviditás lendületet ad a beruházásnak, és csökkenti a pénzügyi terheket.

Bár a lehetőség vonzó, a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszere szigorú szabályokat támaszt. Ebben a cikkben részletezzük a legfontosabb technikai és jogi buktatókat.

Előleglekérés

Időhiányban szenved? Hallgassa meg a NotebookLM technológiájával készült, 12 perces szakmai audió összefoglalónkat a KAP támogatási előleg szabályairól!

https://annexpalyazat.hu/wp-content/uploads/2026/01/kap-tamogatasi-eloleg.mp4

Nem elég egy sima bankszámla: A 25%-os előleghez kötött projektszámla titkai

Gyakori tévhit, hogy az előleg bármilyen számlára megérkezhet. A szabályozás szerint a 25%-os mértékű előleg igényléséhez a kedvezményezettnek speciális, korlátozott rendeltetésű „projektszámlát” kell nyitnia (a KAP Vhr. 81. § (1) és az 54/2023. AM rendelet 83. § (1) alapján).

Ez a számla szigorú megkötésekkel rendelkezik, hogy a támogatás kizárólag a projekt céljaira kerüljön felhasználásra:

Célhoz kötöttség: Csak a támogatási döntésben meghatározott műveletre indítható kifizetés. Ezt a pénzintézet által kiállított dokumentummal kell igazolni (KAP Vhr. 81. § (4) bekezdés).
Azonosíthatóság: A számlaszerződésnek tartalmaznia kell a felhívás kódszámát, a projekt iratazonosítóját és a támogatási okirat számát.
Szigorú korlátozások: Tilos a készpénztranzakció, a pénzlekötés, és nem kapcsolódhat hozzá hitelkeret (54/2023. AM rendelet 83. § (6) bekezdés).
Projektenkénti elkülönítés: Ha több párhuzamos projektje van, minden egyes művelethez teljesen különálló projektszámlát kell fenntartania.

A 25/50-es dilemma: A nagyobb előleg ára nem csak a bankgarancia

A kedvezményezett választhat a támogatás 25%-a, vagy – külön feltételekkel – akár a támogatási összeg legfeljebb 50%-a között (54/2023. AM rendelet 80. § (2) bekezdés). A döntés nemcsak pénzügyi, hanem adminisztratív választás is.

Szempont	25%-os előleg	25% feletti előleg (max. 50%)
Számla típusa	Speciális projektszámla szükséges	Normál, KNYR-ben rögzített számla
Biztosíték	Nem szükséges bankgarancia	Banki biztosíték (garanciavállaló nyilatkozat) kötelező
Kötöttség	Nagyon magas (csak projektcélra)	Rugalmasabb felhasználás

Fontos kivétel: A helyi önkormányzatok, költségvetési szervek és a legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok mentesülnek a bankgarancia-kötelezettség alól.

Ketyeg az óra: 12 hónap az elszámolás megkezdésére

Az előleg folyósítása felelősséggel jár. A rendelet kimondja: az előleggel való elszámolást legkésőbb a folyósítást követő 12 hónapon belül meg kell kezdeni egy kifizetési kérelem benyújtásával (54/2023. AM rendelet 81. § (1) bekezdés).

Mi történik, ha elmulasztja a határidőt? A következmény rendkívül súlyos. Ha a kedvezményezett nem kezd el elszámolni:

A támogatás jogosulatlan igénybevételnek minősül.
A hatóság a támogatási döntést visszavonhatja.
Az előleget kamatokkal együtt követelhetik vissza, és a teljes támogatástól eleshet a pályázó.

A teljes összeggel legkésőbb a záró kifizetési kérelemig kell elszámolni, de a folyamat elindítása 12 hónapon belül kötelező!

A múlt árnyai: Egy régi tartozás is azonnali kizáró ok

A támogatási rendszer „memóriája” hosszú. Az előlegigénylés elutasítását vonja maga után, ha a kedvezményezettnek lejárt tartozása van a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel szemben (akár a 2014–2020-as ciklusból is) (54/2023. AM rendelet 80. § (5) bekezdés).

Van kiút? Ha a tartozás kapcsán jogorvoslati vagy peres eljárás van folyamatban, az előlegkérelmet nem utasítják el azonnal, hanem az eljárás végéig felfüggesztik (54/2023. AM rendelet 80. § (6) bekezdés). Mielőtt igényelné az előleget, elengedhetetlen a pénzügyi múlt teljes körű ellenőrzése.

A KAP támogatási előleg felgyorsítja a megvalósítást, de a siker kulcsa a részletekben rejlik. A kötelező projektszámla, a bankgarancia, a 12 hónapos határidő és a múltbeli tartozások mind kritikus pontok.

KAP támogatási előleg: Teendők a projektszámlával 25%-os előleg igénylésekor

Amennyiben a támogatási döntésben szereplő összeg huszonöt százalékát igényli előlegként, különleges szabályok vonatkoznak a bankszámla használatára. Ebben az esetben a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell egy úgynevezett korlátozott rendeltetésű fizetési számla (projektszámla) megnyitását.

Az alábbiakban részletezzük az ügyfél legfontosabb teendőit és a számlával kapcsolatos követelményeket:

A projektszámla megnyitása és a szerződés kötelező tartalma

A kedvezményezettnek a projektszámlát egy választott hitelintézetnél kell megnyitnia, és ezt legkésőbb az előleg iránti kérelem benyújtásáig meg kell tennie. Rendkívül fontos, hogy a hitelintézettel kötött számlaszerződésnek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy a számla a támogatott művelethez kapcsolódik. Ennek érdekében a szerződésben szerepelnie kell:

a felhívás kódszámának,
a projekt iratazonosítójának,
és a támogatási okirat azonosítószámának.

Banki igazolás a rendeltetésszerű használatról

Az ügyfélnek be kell nyújtania egy olyan, a pénzintézet által kiállított dokumentumot, amely igazolja, hogy az elkülönített projektszámláról kizárólag az adott támogatási döntésben meghatározott célok megvalósítása érdekében adható fizetési megbízás. Ha a kedvezményezett több különböző műveletet hajt végre, minden egyes művelethez külön, elkülönült projektszámlát kell nyitnia és fenntartania.

Szigorú korlátozások és tiltások

Mivel a projektszámla célja az előleg elkülönített kezelése, a jogszabály számos korlátozást ír elő:

A számla forintban vezetett kell, hogy legyen.
Betétlekötésre nem használható, a pénznek likvidnek kell maradnia.
Készpénztranzakciók (befizetés vagy felvétel) nem végezhetőek róla.
A számlához semmilyen hitelkeret nem kapcsolódhat.
Az ügyfél nem adhat a banknak felhatalmazást beszedési megbízás (inkasszó) teljesítésére.

Tájékoztatási kötelezettség

A kedvezményezettnek szoros kapcsolatot kell tartania a bankkal: az előlegre vonatkozó döntés kézhezvételét követő három napon belül tájékoztatnia kell a számlavezető hitelintézetet a döntés tartalmáról.

Gyakori kérdések a KAP támogatási előleggel kapcsolatban

Mekkora a KAP támogatási előleg mértéke és mitől függ az összege? A kedvezményezettek alapesetben a megítélt támogatás 25%-át igényelhetik előlegként. Bizonyos feltételek teljesülése esetén – például banki biztosíték (bankgarancia) benyújtásával – ez az összeg a támogatási keret 50%-áig is megemelhető. A választásnál mérlegelni kell a magasabb likviditás és a járulékos banki költségek arányát.
Mi az a projektszámla, és miért kötelező a nyitása? A 25%-os KAP előleg igénylésének feltétele egy dedikált, korlátozott rendeltetésű projektszámla fenntartása. Ez a számla garantálja a hatóság számára, hogy a kifizetett előleget kizárólag a projekt megvalósítására fordítják. A számlán nem lehet hitelkeret, nem lehet róla készpénzt felvenni, és nem lehet rajta lekötni a pénzt.
Mennyi időm van elszámolni a felvett előleggel a KAP rendszerében? A jogszabály szerint az előleggel való elszámolást a folyósítást követő 12 hónapon belül meg kell kezdeni. Ez egy kifizetési kérelem benyújtását jelenti. Fontos tudni, hogy a teljes előleggel legkésőbb a projekt záró kifizetési kérelméig kell véglegesen elszámolni.
Milyen következményekkel jár, ha elmarad az elszámolás 12 hónapon belül? A határidő elmulasztása súlyos jogi következményeket von maga után: a kifizetett összeg jogosulatlan igénybevételnek minősülhet. Ilyenkor a hatóság visszavonhatja a támogatási döntést, és a teljes előleget kamatokkal növelten kell visszafizetni, ami a teljes beruházás finanszírozását veszélyezteti.

Korábbi cikkek a témában:VP-s pályázati előleg változások 2024-től

Amennyiben cikkünk felkeltette szíves érdeklődését, keressen bizalommal, forduljon irodánkhoz:
E-mail: annex@annexpalyazat.hu | Mobil: +36-20-9312-336

A KAP támogatási előleg -5 lehetséges buktató! bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Gazdaságátadás pályázat 2025-ös tapasztalatok!

Eva — Mon, 22 Dec 2025 19:23:18 +0000

2025-ben végre múlt időben is beszélhetünk a Gazdaságátadás pályázat és a generációváltáshoz kapcsolódó támogatások első beadásairól.

Nem csak elemeztük a lehetőségeket, nem csak vártuk a felhívások megjelenését, hanem több konkrét pályázati benyújtáson is túl vagyunk – valós gazdaságokkal, valódi családi és gazdasági döntési helyzetekben. Ezek a tapasztalatok gyorsan megmutatták, hol válik egy papíron egyszerűnek tűnő Gazdaságátadás pályázat összetett folyamattá, és mely pontokon lehet előre gondolkodással időt, pénzt és felesleges feszültséget spórolni. Az alábbi összefoglaló ezekből a konkrét beadási tapasztalatokból és tanulságokból építkezik: nem jogszabály-ismétlés, hanem gyakorlati útmutató mindazoknak, akik a generációváltást nem csak beadni, hanem jól is szeretnék végigvinni.

Mi az a „gazdaságátadás pályázat”, és miért nem csak egy darab pályázat?

Amikor manapság azt halljuk, hogy „gazdaságátadás pályázat”, sokan úgy gondolnak rá, mint egyetlen nyomtatványra, amit kitöltünk és már jön is a támogatás. A valóság ennél jóval összetettebb, de éppen ettől izgalmas: két pályázatból és egy szerződésből álló csomagról van szó. A KAP‑RD07‑1‑25 kód jelöli a gazdaságátadási együttműködés támogatását, amely az átadás folyamatát, mentorálást és szaktanácsadást segít. A KAP‑RD06‑1‑25 kódú felhívás a generációs megújulást, vagyis a gazdaságátvevő támogatását takarja. A harmadik elem pedig a jogilag jóváhagyott gazdaságátadási szerződés, amely összekapcsolja a feleket és az eszközöket.

Miért ilyen bonyolult? Mert az agrár‑szektorban valódi generációváltást akarnak látni, nem egyszerű „papírátadást”. A KAP Stratégiai Terv hangsúlyozza, hogy meg kell állítani az ágazatban tapasztalható elöregedést, és támogatni kell az agrár‑nemzedékváltást, hogy a működő és versenyképes mezőgazdasági üzemek ne kerüljenek bezárásra. Más szóval: nemcsak a birtok kerül át fiatalabb kézbe, hanem tudás, felelősség és piac is. A pályázat célja, hogy ez a váltás fenntartható és konfliktusmentes legyen.

Ebből következik, hogy ha a családban nincs még jóváhagyott gazdaságátadási szerződés, akkor előbb a RD07‑re érdemes koncentrálni, mert ez biztosítja a mentorálást, a műveletterv kidolgozását és a szaktanácsadást. Ha viszont már aláírt szerződésed van, és hivatalosan is a te neveden fut a gazdaság, akkor a RD06 jelenti azt az átalánytámogatást, ami a generációs megújulást finanszírozza. A két felhívás tehát nem rivális, hanem egymást kiegészítő eszközök.

Ahogy egy kedves ügyfelem mondta: „Olyan ez, mintha építenénk egy új házat a meglévő alapokra.

Gazdaságátvevők pályázata

Gazdaságátadók pályázata

Három pillér – ugyanaz a történet (csak három nézőpontból)

A gazdaságátadás sikerének kulcsa az, hogy a három pillér ugyanarról a gazdaságról ugyanazt a történetet meséli. A következőkről van szó:

RD06 – Gazdaságátvevő támogatása: A támogatás azoknak szól, akik már jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel rendelkeznek és ténylegesen tovább viszik a gazdaságot. A rendszer itt azt vizsgálja, hogy az új gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó‑e, és rendelkezik‑e legalább 10 000 euró STÉ üzemméretet vagy hasonló árbevételt igazoló gazdasággal. Ez a pillér a fiatal gazdát „üti meg a vállán”, mondván: „Tedd magadévá ezt a gazdaságot, mutasd meg, hogy tudod is működtetni!”
RD07 – Gazdaságátadási együttműködés támogatása: Itt az átadás folyamatának támogatásáról van szó. A felhívás feltételei között szerepel, hogy az átadni tervezett gazdaság legalább 10 000 euró STÉ üzemmérettel vagy pl. élelmiszerelőállítás esetén 10 000 euró árbevétellel rendelkezzen, és az átadás előtt 10 évig mezőgazdasági termelést folytasson. A RD07 azt segíti, hogy a „stafétaátadás” ne csupán egy kézfogás legyen, hanem mentorálással, szaktanácsadással és konkrét művelettervvel történjen. Innen jön a humánus rész: a fiatal gazda tanul, kérdez, az idősebb gazda pedig nem csak átad, hanem átvezet.
Gazdaságátadási szerződés: Ez az a jogi dokumentum, amely rögzíti, mi kerül át, milyen jogcímen (adásvétel, ajándékozás, vegyes), mik a határidők, milyen vagyonelemekről van szó, és milyen kötelezettséget vállalnak a felek. A RD06‑ban nem is lehet pályázni, ha nincs ilyen jóváhagyott szerződés. A szerződés a „három pillér gerince”: ha ebben nincsenek rendben a számok, hiába a legjobb RD06 és RD07 pályázat.

Miért fontos, hogy egy történetet meséljenek? Mert a támogatót nem az érdekli, hogy hányszor vágták el a szalagot a ház átadásán, hanem az, hogy az átadás ténylegesen megtörtént, a szereplők ismerik a saját feladataikat, és a gazdaság tovább működik.

RD06 vagy RD07? Mikor melyik a „fő pálya”?

Sok gazdálkodó azzal a kérdéssel fordul hozzánk, hogy „Melyik pályázatot válasszam? RD06 vagy RD07?” A rövid válasz így hangzik: RD07 akkor kell, ha még nincs jóváhagyott gazdaságátadási szerződésed, RD06 pedig akkor, ha már megtörtént a szerződés jóváhagyása.

Mikor a RD07?

A RD07 felhívásban a támogatási kérelmek 2025. augusztus 28‑tól lehetett beadni, és a benyújtás több szakaszban történt, ill. történik (2025. szeptember 11–24., 2026. február 5–18., 2026. június 18. – július 1., 2026. október 8–21.). Az átadás feltétele, hogy a gazdaság 10 000 euró STÉ üzemméretet vagy árbevételt teljesítsen, az átadó elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt, és mindkét fél együttműködjön a mentori folyamatban. A RD07 támogatja a mentorálást, a szaktanácsadói költségeket és a gazdaságátadási műveletterv kidolgozását. Előnye: már a folyamat elején forráshoz juthatsz, és szakmai segítséget kapsz; hátránya: ha közben jóváhagyják a szerződést, 24 hónapon belül RD06‑ot kell beadnod, különben bukhat a támogatás.

Mikor a RD06?

A RD06 akkor jön szóba, ha már a te neveden van a gazdaság (jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel). A felhívás 2025. november 20‑tól több benyújtási szakaszt határoz meg. Fontos szabály, hogy azok, akik 2023. január 1. után, de a benyújtási időszak előtt már átvették a gazdaságot, csak az első benyújtási szakaszban jelentkezhetnek. A RD06 célja, hogy a már megtörtént átadást pénzügyileg is támogassa: a fiatal átvevő a benyújtott támogatási kérelemmel a támogatás 25 %-ának kifizetését is kéri, majd a kötelező képzés után újabb 25 %, végül a teljesítés után 50 % érkezik. A RD06 tehát „jutalmazza” a véglegességet, de cserébe nem finanszírozza a szerződésre és mentorálásra felkészítő időszakot.

És mi van a kettő között?

A leggyakoribb stratégia az, hogy RD07‑tel kezdünk, mert ezzel finanszírozhatjuk a művelettervet, a szaktanácsadást és a mentorálási folyamatot. Amikor a gazdaságátadási szerződés jogerőssé válik, akkor RD06‑ot adunk be, amivel „átvesszük” a gazdaságot jogilag is, és kihasználjuk az átalánytámogatást. Ezt a két pályázatot nem lehet egyszerre „összemosni”, de jól felépített ütemezéssel egymást követve maximálisan ki lehet használni a rendelkezésre álló forrásokat.

Határidők és benyújtási szakaszok 2025–2026

RD06 – Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával

A RD06 pályázat benyújtási szakaszai olyanok, mint a szüret időpontjai: ha elmulasztjuk, a termés is odavész. A benyújtás 2025. november 20. napjától nyílt meg, és összesen hat beadási időszakot határoztak meg:

2025.11.20 – 2025.12.03 – az első, „úttörő” szakasz. (Már múlt idő.)
2026.02.12 – 2026.02.25 – a második kör, azoknak, akik a szerződésüket 2025 decemberétől 2026 februárjáig intézik.
2026.04.02 – 2026.04.15 – a tavaszi hullám.
2026.06.11 – 2026.06.24 – a kora nyári szakasz.
2026.08.06 – 2026.08.19 – a nyár végi szakasz
2026.10.15 – 2026.10.28 – az őszi „last call”, az utolsó esély 2026-ban.

Érdemes már most beírni ezeket a dátumokat a naptárba, mert a beadás nem egyszerű formaság: az elektronikus felület lezárása után hiánypótlási lehetőség ugyan van, de a határidők csúszása a támogatás teljes elvesztését eredményezheti.

RD07 – Gazdaságátadási együttműködés támogatása

A RD07 benyújtási szakaszai sem kevésbé sokszínűek. Az első benyújtási időszak 2025.08.28–2025.09.10-, majd 2025.09.11–24. voltak, aztán 2026-ban következik még három szakasz: 2026.02.05–02.18, 2026.06.18–07.01 és 2026.10.08–10.21. A pályázat célja, hogy ne egyszerre zúduljon a rendszerre az összes kérelem, hanem több hullámban – mint a jó szőlőszüret. Ezzel lehet tervezni a mentorálás és a művelettervek ütemezését, hiszen a program a folyamatra ad pénzt és időt.

A határidők betartása annyira fontos, hogy a felhívás külön figyelmezteti a pályázókat: aki már jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel rendelkezik, az nem adhat be RD07‑kérelmet. Ezért célszerű a családi döntések időzítését úgy igazítani, hogy a papírmunka és a mentorálási folyamat is a megfelelő benyújtási ablakba essen.

Mekkora támogatás igényelhető? (És mitől függ?)

RD06 támogatási összegek

A RD06 egyösszegű átalánytámogatást ad, amelynek mértéke az átadott üzemméret STÉ vagy bizonyos esetekben az árbevétel nagyságától függ. A felhívás részletesen felsorolja a sávokat:

4 millió Ft, ha az átadott üzemméret 10 000–20 000 EUR STÉ vagy hasonló árbevétel között van.
6 millió Ft, ha 20 000–30 000 EUR STÉ/árbevétel között.
8 millió Ft, ha 30 000–40 000 EUR STÉ/árbevétel között.
10 millió Ft a 40 000–50 000 EUR sávban.
12 millió Ft 50 000–60 000 EUR sávban.
14 millió Ft 60 000–70 000 EUR sávban.
16 millió Ft 70 000–80 000 EUR sávban.
18 millió Ft 80 000–90 000 EUR sávban.
20 millió Ft 90 000 EUR felett.

A teljes támogatás tehát nem haladhatja meg a 40 millió Ft‑ot. Fontos, hogy a pályázat a támogatási összeget átalányként folyósítja, így nincs szükség tételes számla-elszámolásra; viszont a gazdaság legalább 10 000 EUR STÉ üzemmérettel vagy bizonyos esetekben 10 000 EUR árbevétellel kell, hogy rendelkezzen.

RD07 támogatási összegek

A RD07 összegei megegyeznek a RD06 sávjaival: legalább 4 millió Ft, de legfeljebb 20 millió Ft igényelhető. Ugyanakkor itt a pénz nem a gazdaság megvásárlására, hanem a mentorálásra, szaktanácsadásra és együttműködésre fordítható. A támogatás előlegben itt sincs, de a kifizetések az ütemterv szerint történnek: a döntés után indul a folyamat.

Mitől függ a sávba sorolás?

A sávok megállapítása STÉ (Standard Termelési Érték) vagy árbevétel alapján történik. A STÉ kiszámításához a felhívás a 5. (RD06) illetve 7. (RD07) mellékletben lévő STÉ kódokat és a 2020. évi euró árfolyamot használja. Ha növénytermesztésről van szó, az egységes kérelemben szereplő hektárok és kultúrák alapján kell számolni; állattartásnál az ENAR‑ban bejelentett átlagos állatlétszám vagy az állatorvos igazolása az irányadó. Kistermelőknél – ha nem STÉ‑vel számolnak – a könyvelő által igazolt 10 000 EUR árbevétel az alsó küszöb.

RD06 – mit „néz” a rendszer, és milyen a kifizetési logika?

A RD06 felhívás középpontjában az átvevő személye áll. Többek között azt vizsgálja:

Jogállás: A kedvezményezett mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó legyen. Cégformák itt nem játszanak.
Jóváhagyott gazdaságátadási szerződés: nélkül nincs belépés. A szerződés rögzíti, hogy milyen eszközök, földterületek, állatállomány és támogatási jogosultságok kerülnek át.
Üzemméret/árbevétel: Legalább 10 000 EUR STÉ vagy 10 000 EUR árbevétel szükséges. Ha kistermelői nyilvántartásban szerepel az átadó, az árbevételt is választhatja igazolásnak.

Kifizetési ütemezés

A RD06 nem ad előleget, ám a támogatási kérelem egyben 25 % kifizetési kérelemnek minősül. Ennek megfelelően:

Első részlet (25 %): a támogatási okirat véglegessé válásakor érkezik. Ez egy gyors start, hiszen a pénz már a döntés kihirdetésével a számlán lehet.
Második részlet (25 %): a kötelező képzés teljesítése után kérhető. Ez a képzés hivatott felkészíteni az új gazdát a vállalkozás irányítására, és kötelező minden RD06 kedvezményezettnél.
Harmadik részlet (50 %): a művelet fizikai befejezése és a vállalt kötelezettségek teljesítése után vehető igénybe.

A RD06 előnye, hogy a támogatás egyösszegű átalány formájában érkezik, ezért nem kell számlát benyújtani a felmerült költségekről. Ez nagyfokú rugalmasságot ad, de csak akkor, ha a vállalások betartásra kerülnek. Ellenkező esetben a kifizetések visszafizetési kötelezettséget vonhatnak maguk után.

Mit szeretne „látni” az ellenőrző hatóság?

A hatóság és a támogatási rendszer figyeli, hogy a három pillér konzisztens‑e: a szerződés számadatai egyeznek‑e a pályázatban leírt művelettervvel, a STÉ/árbevétel igazolások megfelelnek‑e a valóságnak, és a gazdaságátvevő valóban megszerezte‑e a gazdaság irányítását. Tipikus ellenőrzési pontok:

Gazdaság lehatárolása: pontosan mi tartozik bele (föld, állat, gép)?
Jogcímek tisztázása: adásvétel, ajándékozás vagy vegyes? Minden támogatási jogosultság átkerül?
KNYR (Kedvezményezettek Nyilvántartási Rendszere) rendbetétele: az új gazdát fel kell venni, az átadót törölni.

RD07 – jogosultság és vállalások: itt dől el a „tiszta pálya”

A RD07 lényege, hogy strukturáltan levezényelje a gazdaság átadását, még mielőtt a szerződés jogerőre emelkedne. Ez a konstrukció tipikusan azoknak jó, akik még csak tervezik az átadást, és szeretnének hozzá szakmai támogatást és pénzügyi forrást.

Jogosultsági feltételek

A RD07 legfontosabb feltételei a következők:

Átadni kívánt gazdaság mérete: a pályázat benyújtásakor legalább 10 000 EUR STÉ vagy 10 000 EUR árbevétel. Ez alól csak a kistermelői nyilvántartásban szereplő termelők választhatják az árbevételes igazolást.
Gazdaságátadó életkora: az átadó elérte vagy a művelet befejezésekor eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt (a felhívás részletesen rögzíti).
10 év mezőgazdasági tevékenység: az átadott gazdaságban minimum 10 évig mezőgazdasági termelést kell folytatni.
Szakirányú végzettség: a gazdaságátvevőnek szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.

Ezek a feltételek biztosítják, hogy ne hobbisták jelentkezzenek, hanem olyan családi gazdaságok, ahol az átadás valóban szakmai alapokon zajlik.

A szándéknyilatkozat és a műveletterv

A RD07 benyújtásakor kötelező az úgynevezett gazdaságátadási szándéknyilatkozat (8. melléklet). Ebben rögzíteni kell, hogy kik a felek, milyen gazdaságról van szó, és milyen időpontban tervezik a szerződés megkötését. A nyilatkozatban szereplő gazdaságátvevő személye a beadás után már nem módosítható, ezért fontos, hogy a családban mindenki egyetértsen a kiválasztott utóddal. Ugyancsak kötelező a gazdaságátadási műveletterv (6. melléklet), amely részletezi az átadás ütemét, a mentorálási feladatokat és a tervezett szaktanácsadói tevékenységet. Ez tulajdonképpen egy projektterv: mikor adja át az átadó a döntési jogot, ki segít a fiatal gazdának pénzügyi és jogi kérdésekben, hogyan kerül át a vevő a bankkal való tárgyalásokba.

Kifizetési logika és időkeret

A RD07 támogatás egyösszegű átalány formájában érkezik, előleget itt sem lehet igényelni. A művelet fizikai befejezésére 62 hónap áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy bő öt évig lehet dolgozni a generációváltáson. A kifizetés azonban nem automatikus: a jóváhagyott gazdaságátadási szerződést legfeljebb 24 hónapon belül el kell készíteni és be kell nyújtani; ellenkező esetben a támogatás visszafizetendő. Tehát van egy láthatatlan stopperóra.

Mit szeretne „látni” a rendszer?

A RD07 esetén az ellenőrzés fókuszában a műveletterv megvalósítása áll: az átadás folyamatában léteznek‑e a mentorálási alkalmak, készülnek‑e szaktanácsadói beszámolók, és van‑e előrehaladás a szerződés irányába. Ezt a folyamatot a Támogatói Egység vagy a falugazdász is segíti. Ha valaki elakad, a NAK-nál és a KAP oldalán is rengeteg segédlet érhető el, például fogalomtár, településlista, STÉ jegyzék és még sorolhatnánk.

Lépésről lépésre: egy működő forgatókönyv (nem csak beadásra, hanem egy életre)

A gazdaságátadás olyan, mint egy hosszú túra: jó térképpel és megtervezett útvonalakkal elkerülhetjük a mocsarakat. Íme egy 10 lépéses forgatókönyv, amelyet a tapasztalataink és a felhívások alapján állítottunk össze:

Stratégiai döntés a családban – Tisztázzátok, hogy a gazdaság adásvétellel, ajándékozással vagy vegyes jogcímmel kerül‑e át. Fontos megbeszélni, hogy milyen szerepet vállal az átadó a jövőben (például vállal‑e mentorálást, marad‑e tulajdonban föld vagy gép), mert ez meghatározza a szerződést.
Üzemméret és árbevétel gyors audit – Ellenőrizzétek, hogy megvan‑e a 10 000 EUR STÉ vagy árbevétel. Ha állattenyésztéssel foglalkoztok, az ENAR adatbázisból nézzétek meg az átlagos állatlétszámot; növénytermesztésnél az egységes kérelem adatait használjátok.
Gazdaság lehatárolása – Írjátok össze, mi tartozik a gazdasághoz: földterület, épületek, gépek, állatok, támogatási jogosultságok (AKG, ÖKO, stb.), felhalmozott készletek. Ezt a szerződésben részletesen kell rögzíteni, mert a hatóság itt is ellenőriz.
Műveletterv vázlat (RD07) – Ha RD07-re készültök, dolgozzátok ki a mentorálási tervet: milyen témákban kell átadás (szakmai, pénzügy, adminisztráció), milyen ütemben történnek a találkozók, kik vesznek részt benne (szaktanácsadó, agrárjogász, könyvelő). A 6. mellékletben lévő minta nagy segítség.
Átvevő narratíva (RD06) – Ha RD06‑ot céloztok, fogalmazzátok meg az átvevő történetét: milyen szakmai múltja, végzettsége van, milyen víziója van a gazdaságról, és milyen vállalásokat tesz (például üzemméret fenntartása vagy növelése). Ezt a pályázatban röviden, tömören, de hitelesen kell bemutatni.
Jogcímek és szerződéses csomag – Dolgozzátok ki a gazdaságátadási szerződést: mi kerül át, milyen határidőkkel, milyen ellenérték fejében, hogyan oszlik meg a kockázat. Ügyvéd, könyvelő , pályázatíró és/vagy falugazdász bevonása erősen ajánlott.
KNYR és adminisztráció rendbetétele – Ne felejtsétek el a Kedvezményezettek Nyilvántartási Rendszerében átvezetni az új gazdát, és a földhivatali bejegyzéseket is intézni. A bankszámlaszámot is aktualizálni kell, mert a támogatás oda érkezik.
Benyújtás időzítése – Válasszátok ki a megfelelő benyújtási szakaszt. Ha RD07-tel indítotok, ne feledjétek, hogy a szándéknyilatkozat beadása után már nem cserélhető az átvevő személye. RD06 esetén pedig figyeljetek a szakaszokra és a speciális szabályokra.
Kifizetési terv – Gondoljatok a kifizetések ütemére. A RD06-ban az első 25 % már a döntéskor jön, de a nagyobb rész csak a képzés és a zárás után.
Buktató-ellenőrzés – A beadás előtt kérjetek pályázatírótól, falugazdásztól vagy szaktanácsadótól „száraz próbát”. Ők kiszúrják, ha eltérnek a számok, hiányzik egy nyilatkozat, vagy épp az átadó életkora nem felel meg. Inkább most derüljön ki, mint a hiánypótlásban.

Tipikus hibák

Hiánypótlásra mindenkinél sor kerülhet, de van néhány hiba, ami könnyen a pályázat elutasításához vezet. Íme a leggyakoribbak :

Más a film a három képernyőn: RD06-ban mást írunk a művelettervben, RD07-ben mást a mentorálási tervben, a szerződésben pedig megint mást. Ez olyan, mintha a családi csoportban három különböző dátumot beszéltek meg karácsonyi vacsorára. A hatóság nem fogja összehangolni helyettetek – pontosítsatok előre.
Üzemméret felpumpálása papíron: A STÉ vagy árbevétel „feltornázása” csábító lehet, de a felhívás szerint az üzemméretet az egységes kérelem és a kormányhivatal igazolása alapján ellenőrzik. Ha nincs valós alap, az komoly visszafizetési kötelezettséggel járhat.
Rosszul időzített RD07: Ha már jóváhagyott gazdaságátadási szerződésed van, RD07-re nem jelentkezhetsz. Fordítva is igaz: RD07-ben nem szabad túl sokáig húzni a szerződéskötést, mert 24 hónap után elúszik a támogatás. Időzíts!
Szándéknyilatkozat hiánya vagy hibája: A gazdaságátadási szándéknyilatkozat kötelező melléklet, és az átvevő személye nem cserélhető.
Átlátható szervezet hiánya: Bizonyos gazdaságoknál az átlátható szervezeti feltétel hiánya nem hiánypótoltatható (erre a felhívás külön kitér). Ha a gazdaságod jogilag kusza, előbb rendezd a céges szálakat, különben hiába a pályázat.
Kifizetési logika félreértése: Sok pályázó azt hiszi, hogy a pénz előre jön. De sem RD06-ban, sem RD07-ben nincs klasszikus előleg. A támogatás folyamatos haladáshoz kötött.
Túl általános mentorálás: A RD07-ben kötelező művelettervet sokan elsietik. „Majd segítünk” – írják – de nem részletezik, miben. A hatóság ennél többet vár: konkrét témák (pénzügyi tervezés, jogi átadás, marketing), ütemterv, szaktanácsadók megnevezése.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) – gyors válaszok

Az alábbi kérdések rendszeresen visszatérnek ügyfeleinktől. Azért gyűjtöttük össze őket, hogy a legfontosabb információkat gyorsan megtaláld.

Van előleg a gazdaságátadás pályázatban?

Válasz: Klasszikus támogatási előleg egyik felhívásban sincs. A RD06‑ban a támogatási kérelem automatikusan 25 % kifizetési kérelemnek minősül, de ez csak a döntés után érkezik. A RD07‑ben sincs előleg; a támogatás kifizetése az ütemezés szerint történik.

Mikor adhatom be a RD07 kérelmet?

Válasz: A támogatási kérelmek benyújtása 2025. augusztus 28‑án indult. Az első szakasz 2025. szeptember 10-ig tartott; további szakaszok 2025 szeptemberében voltak és 2026 februárjában, júniusában és októberében állnak még előttünk szakaszok.

Mikor adhatom be a RD06 kérelmet?

Válasz: A RD06 első beadási szakasza 2025. november 20. – december 3.; majd 2026. február 12. – 25.; április 2. – 15.; június 11. – 24.; augusztus 6. – 19.; és október 15. – 28. között.

Mennyi támogatás igényelhető?

Válasz: RD06 és RD07 esetén is 4–20 millió Ft között sávosan határozzák meg az átalányt. A konkrét összeget az átadott üzemméret STÉ/árbevétel nagysága szabja meg; a maximum összesen 40 millió Ft nyerhető el egy családon belül.

Milyen jogcímen lehet átadni a gazdaságot?

Válasz: Az átadás történhet adásvétellel, ajándékozással vagy ezek kombinációjával. A jogcím határozza meg a szerződés típusát (pl. ellenértékes adásvételi szerződés, ingyenes ajándékozási szerződés), illetve befolyásolhatja az adózást és a támogatási feltételeket. Fontos, hogy a jogcím és az átadott vagyonelemek listája egyértelmű legyen a szerződésben, mert a hatóság a szerződés alapján ellenőrzi a pályázatot.

Ki számít gazdaságátvevőnek?

Válasz: Gazdaságátvevő lehet mezőgazdasági őstermelő vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel rendelkezik. Egy gazdaság akkor tekinthető „átvettnek”, ha a szerződést a kormányhivatal jóváhagyta és az átvevő átvette az üzem irányítását és vagyonát.

Lehet-e RD07‑re pályázni, ha már megvan a jóváhagyott szerződés?

Válasz: Nem. A RD07 kizárólag a gazdaságátadási folyamat megkezdését támogatja; ha már megvan a jóváhagyott szerződés, akkor csak RD06 jöhet szóba.

Mi történik, ha 24 hónapon belül nem készül el a szerződés a RD07-ben?

Válasz: A RD07 egyik „titkos időzítője”, hogy a támogatási kérelem benyújtásától számítva legfeljebb 24 hónapon belül jóváhagyott gazdaságátadási szerződésre van szükség. Ha ez nem történik meg, a támogatást vissza kell fizetni. Ezért fontos, hogy a szándéknyilatkozat után azonnal elkezdjétek a tárgyalást és a szerződés előkészítését.

Mit jelent az, hogy egyösszegű átalány?

Válasz: A támogatás nem költségvetésre és számlákra épül, hanem előre meghatározott, üzemméret‑alapú összeget ad. Ez azt jelenti, hogy a támogatás felhasználását nem kell tételesen elszámolni; azonban a vállalásokat (például üzemméret fenntartása, képzés, mentorálás) teljesíteni kell, különben visszafizetési kötelezettség keletkezik.

Mi a különbség a STÉ és az árbevétel igazolása között?

Válasz: A STÉ (Standard Termelési Érték) egy táblázatos érték, amely megmutatja, hogy egy hektár adott kultúra vagy egy állatfaj mekkora termelési értéket képvisel. Az üzemméret kiszámításakor a 2020. évi STÉ értékeket és a 348,93 Ft/EUR árfolyamot alkalmazzák. Az árbevétel igazolása ezzel szemben a tényleges bevétel alapján történik (kistermelőknél könyvelői igazolással).

Kell‑e szaktanácsadót bevonni?

Válasz: RD07-ben igen, hiszen az együttműködés szakmai támogatását fedezi a pályázat. A szaktanácsadó segít a műveletterv kidolgozásában, a mentorálási folyamat követésében, és beszámolót készít a hatóság számára. RD06-ban nem kötelező, de erősen ajánlott, hogy valaki szakmailag is támogassa az átvevőt – legalább a kötelező képzés erejéig.

Zárás: mit javasolok, ha most akarsz elindulni?

A gazdaságátadás nem csak adminisztráció, hanem döntés a jövőről. Ha most tervezed elindítani, az alábbi tanácsokat ajánlom:

Gondoljatok időben a jogi, pénzügyi és érzelmi kérdésekre. A szerződés nem csak arról szól, ki mit kap; rendezni kell a családon belüli viszonyokat, az esetleges testvéri részarányokat és a jövőbeni szerepeket.
Ragaszkodjatok a „egy történet” elvhez. Legyen egységes minden dokumentumban, hogy mi kerül át, milyen ütemben, és ki fogja tovább vinni. Így elkerülhetők a pontlevonások, késedelmek és viták.
Használjátok ki a határidőket. A RD07 elsőkörös benyújtása 2025 augusztusának végén indult, a RD06 pedig 2025 novemberében. Az ünnepek után érdemes minél előbb elindítani a tervezést így , annál több időtök lesz a hiánypótlásra, a mentorálásra és a szerződés kidolgozására.
Ne féljetek szakértőtől segítséget kérni. A falugazdászok,pályázatírók a szaktanácsadók és az agrárjogászok napi szinten találkoznak ezekkel a pályázatokkal. Egy jól irányzott tanács gyakran többet ér, mint órákig bogarászni a felhívás PDF‑et.

Végezetül: a gazdaságátadás pályázat nem csak arról szól, hogy pénzt nyerjünk – hanem arról, hogy a családi gazdaságot életben tartsuk és fejlesszük. Ha ezt szem előtt tartod, a támogatási rendszer is partner lesz benne.

Korábbi cikkek a témában: Gazdaságátadási kérdések

Amennyiben cikkünk felkeltette szíves érdeklődését, keressen bizalommal, forduljon irodánkhoz:
E-mail: annex@annexpalyazat.hu | Mobil: +36-20-9312-336

A Gazdaságátadás pályázat 2025-ös tapasztalatok! bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Mikor nem éri meg beszállni az újra megnyíló ÉLIP pályázat 2025-be?

Eva — Tue, 23 Sep 2025 15:33:15 +0000

Az ÉLIP pályázat 2025 felhívás sok vállalkozó számára csábító lehetőség: akár 100 millió Ft vissza nem térítendő támogatást is elnyerhetnek technológiai és zölberuházásokra. A pályázatot a mezőgazdasági termékek értéknövelését, a piacra jutást segítő technológiai fejlesztéseket vagy zöld beruházásokat tervező cégeknek hirdették meg. De vajon mindenkinek megéri jelentkezni? Vannak olyan esetek, amikor a részvétel csak idő és pénz pazarlásnak bizonyulhat. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a pályázat részleteit, az értékelési szempontokat, majd érvelünk amellett, hogy mikor érdemes inkább kivárni.

https://kap.gov.hu/node/3251

Mit kínál az ÉLIP pályázat 2025?

A „Élelmiszeripari és feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című felhívás (kódszám: KAP‑RD04a‑RD04b‑3‑25) a Közös Agrárpolitika része. A pályázat keretében 20 milliárd Ft áll rendelkezésre, ebből 18 milliárd Ft a technológiai fejlesztésekre, 2 milliárd Ft pedig zöld beruházásokra fordítható A pályázat 2025. október 16‑tól nyílik meg. a támogatási kérelmek benyújtási időszaka várhatóan 2*2 hétig tart. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. és egy pályázó legfeljebb 100 millió Ft-ot igényelhet. A projektek megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre.

A támogatás két célterületre irányul:

Technológiai fejlesztés – új gépek, eszközök beszerzése, épületek fejlesztése és korszerűsítése, immateriális beruházások (szoftverek, licencek stb.).
Zöld beruházás – az energiafelhasználás csökkentését szolgáló fejlesztések.

Az ÉLIP pályázat 2025 lényege, hogy modernizációs és zöld beruházásokkal segítse a mezőgazdasági termékek feldolgozását. A kiírás két célterületet finanszíroz: az 1. célterületben technológiai fejlesztésekre 18 milliárd Ft, a 2. célterületben energiahatékonysági és megújulóenergia‑beruházásokra 2 milliárd Ft áll rendelkezésre. A támogatás formája vissza nem térítendő, projektenként legfeljebb 100 millió Ft igényelhető. A támogatási intenzitás alapesetben 50 %, a megújulóenergia‑hasznosításnál pedig 70 %, és további 10 százalékponttal növelhető biotermék‑előállítók vagy kollektív projektek esetén. Előleget is fel lehet venni: legfeljebb két részletben 25–25 %‑ot, vagy egy alkalommal, biztosíték mellett 50 %‑ot.

Kik pályázhatnak?

A felhívás olyan vállalkozásoknak szól, amelyek mezőgazdasági termékeket dolgoznak fel (elsősorban a TEÁOR 10 és 11 ágazatokban), illetve mézcsomagolással, gyapjú‑, kender‑ vagy trágyafeldolgozással, illóolaj‑lepárlással vagy 3. kategóriás állati melléktermékek feldolgozásával foglalkoznak. Mezőgazdasági őstermelők, családi gazdaságok, termelői csoportok, szövetkezetek, termelői szervezetek és szociális szövetkezetek egyaránt pályázhatnak, ha Magyarországon vagy az Európai Gazdasági Térségben rendelkeznek székhellyel és legalább egy lezárt üzleti évvel. Egy másik kitétel, hogy a projektnek a kiírás céljaihoz kell illeszkednie, és a költségvetésnek reálisnak és piaci árakhoz igazodónak kell lennie.

ÉLIP pályázat 2025-Mikor lehet beadni a pályázatot?

A tervek szerint a támogatási kérelmeket 2025. október 16-tól lehet benyújtani; a benyújtási időszak két szakaszból áll, és november 12-ig tart. A beruházás megvalósítására a támogatási okirat véglegessé válását követően legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésrr. a projektek pedig Magyarország teljes területén megvalósítható. A kiírás népszerűsége miatt a keret várhatóan 200–300 projekt támogatására lesz elegendő, ezért érdemes időben és jól előkészített üzleti tervvel pályázni.

Hogyan pontozzák az ÉLIP pályázat 2025 kérelmeket?

Az ÉLIP pályázat 2025 kiemelten kezeli az objektív, tartalmi értékelési szempontokat. Az alábbi táblázat a fő értékelési kategóriákat és a hozzájuk rendelt maximális pontszámot mutatja:

Értékelési szempont	Max pontszám	Rövid magyarázat
Üzleti terv minősége	65	A művelet realitása, gazdaságosság (pl. az elszámolható összköltség aránya a bevételhez.
Eredményesség vizsgálata	10	Az elmúlt lezárt üzleti évek eredményeinek pozitív trendje.
Kistermelői tevékenység	10	Hány évig folytatott kistermelői tevékenységet az igénylő.
Szakmai szervezeti tagság	5	Legalább egy éve tagja-e szakmai vagy szakmaközi szervezetnek.

A táblázat szemlélteti, hogy a legnagyobb súlyú szempont az üzleti terv minősége (65 pont). Ez jelzi, hogy a pályázat bírálói számára elsődleges a projekt életképessége és gazdaságossága. A gazdasági eredményesség vizsgálata 10 pontot érhet: minél több lezárt üzleti évben mutat pozitív és növekvő eredményt a cég, annál magasabb pontot kap. Kistermelői tevékenységért szintén maximum 10 pont jár. A szakmai szervezetekben való tagság pedig 5 pontot jelent.

Mikor nem érdemes beszállni az ÉLIP pályázat 2025-be?

Ha nincs realista üzleti terved

Az ÉLIP pályázat 2025 értékelésének egyik legfontosabb tényezője az üzleti terv realitás. A projekt elszámolható összköltségének arányban kell állnia a vállalkozás nettó árbevételével. Ha a beruházás költsége meghaladja az árbevétel többszörösét, az alacsony pontszámot eredményez. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek, akik irreális, túlméretezett beruházási költséggel pályáznak, már az értékelés korai szakaszában hátrányba kerülnek. Ha a cég éves árbevétele például 50 millió Ft, de 80 millió Ft-os beruházást szeretne elindítani az ÉLIP pályázat 2025 keretében, az elszámolható összköltség magas aránya miatt csökken a pontszám. Ilyen esetben célszerű először kisebb fejlesztésekben gondolkodni, vagy más finanszírozási formát keresni.

Ha nem tudsz stabil pénzügyi eredményeket felmutatni

A „Eredményesség vizsgálata” szempont azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek legalább 1–5 lezárt üzleti évvel rendelkeznek, és ezalatt pozitív, növekvő eredményt mutatt. Amennyiben a cég nem tud stabil, növekvő profitot felmutatni, az értékelés során csak alacsony pontszámot kap. Egy újonnan alapított, bizonytalan pénzügyi hátterű vállalkozásnak így kisebb az esélye a támogatásra. Ha a cég a megelőző években folyamatos veszteségeket termelt, vagy csak rövid ideje működik, akkor a „ÉLIP pályázat 2025” inkább kockázatot jelent: az erős versenyben a pénzügyileg stabil cégek előnyt élveznek.

Ha nincs kistermelői múltad vagy kiterjesztett értékesítési/beszerzési kapcsolat rendszered

Az értékelésben 10 pont jár azért, ha az igénylő a pályázat benyújtását megelőző években kistermelői tevékenységet folytatott. További 5 pont jár a szakmai vagy szakmaközi szervezeti tagságért. Amennyiben a vállalkozás ezekkel nem rendelkezik, elveszíti az összpontszám 15%-át.

Ha a projekted nem illeszkedik a felhívás céljához

Az ÉLIP pályázat 2025 pályázat célja elsősorban mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő beruházások támogatás. Ha a tervezett projekt inkább kereskedelmi vagy logisztikai jellegű, vagy nem jár jelentős technológiai fejlesztéssel, akkor nem illeszkedik a felhívásba. Ilyen esetekben az értékelők elutasíthatják a kérelmet, így az erőfeszítés hiábavaló.

Másik, még futó ÉLIP‑szerű támogatás miatt ki vagy zárva

Nem ítélhető meg támogatás annak a kedvezményezettnek, aki ugyanazon megvalósítási helyen már támogatói okirattal rendelkezik az előző Vidékfejlesztési Program (VP3‑4.2.1‑4.2.2‑1‑21 vagy VP3‑4.2.1‑4.2.2‑2‑21) „Élelmiszeripari üzemek fejlesztése” felhívásai keretében, és a beruházást még nem fejezte be. Ha tehát már fut nálad egy ilyen projekt, felesleges újra pályázni, mert elutasításra számíthatsz.

Visszafizetési kötelezettség vagy pénzügyi nehéz helyzet esetén

A kiírás szerint kizárhatják azokat, akiknek még fennálló visszafizetési kötelezettsége van egy EU-s állami támogatással kapcsolatban, illetve azokat is, akik „nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak” minősülnek. Ha a céged csődközeli állapotban van vagy korábbi támogatások kapcsán tartozása van az Európai Bizottság felé, nem kapsz támogatást.

Nem megfelelő TEÁOR-kód vagy tiltott tevékenység

A felhívás csak a TEÁOR 10 és 11 alá tartozó élelmiszer‑feldolgozó tevékenységeket támogatja, ráadásul még ezek közül is kizárt a halfeldolgozás (1020), a takarmánygyártás (109) és a szőlőbor‑termelés (1102 Emellett számos tevékenység nem támogatható: mezőgazdasági erő‑ és munkagépek, személyautók, pickupok vagy használt eszközök beszerzése, valamint folyékony bioüzemanyag előállítása mind kizárt. Ha a projekted ezekhez kötődik, ne vesztegesd az időt.

ÉLIP pályázat 2025-Ágazati korlátozások a regionális beruházási támogatásoknál

Nem nyújtható regionális beruházási támogatás acél‑, lignit‑, szénipari tevékenységhez; ellenszolgáltatásért végzett személy- vagy áruszállításhoz; energiatermelési és energiaelosztási projektekhez; vagy a szélessávú infrastruktúra. Ha a beruházás ilyen ágazatban történne, az ÉLIP pályázat 2025 nem az Ön forrása.

Szabályozási megfelelés nélküli energetikai projektek

A pályázat nem támogat fosszilis tüzelőanyaggal működő energiatermelő berendezések telepítését, és kizárja azokat az energiahatékonysági projekteket, amelyek csupán kötelező uniós szabványoknak való megfelelés miatt valósulnának meg. A pályázat ugyan elviekben támogatja az energiahatékonysági beruházásokat, de ha a projekted a tiltott kategóriákba esik, érdemes más finanszírozást keresni.

De minimis és uniós versenyjogi korlátok-ÉLIP pályázat 2025

A támogatás nem adható halászati, akvakultúra‑termékek termeléséhez vagy feldolgozásához; mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez; illetve olyan export‑orientált tevékenységekhez, ahol a támogatás az exportált mennyiséghez, hálózat kiépítéséhez vagy importterméket helyettesítő hazai termékhez kötődik. Ha vállalkozásod ezekben az ágazatokban működik, az ÉLIP pályázat 2025 nem lesz opció.

Nem éri el a minimális pontszámot

A tartalmi értékelés során legfeljebb 100 pont szerezhető. A pályázat nem támogatható, ha a projekt összpontszáma nem éri el a 40 pontot, illetve az üzleti terv 25 pontnál kevesebbet kap. Mivel a pontozás erősen az üzleti terv minőségére fókuszál, aki ezen a téren gyenge, annak nem érdemes benevezni.

Időbeli és adminisztratív terhek

A kivitelezésre legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre. Azaz komoly logisztikai és pénzügyi felkészültség szükséges. A pályázat több tucat mellékletet és igazolást követel meg; a benyújtás kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással lehetséges. Ha nincs meg a kapacitás a sok dokumentáció összeállítására és a szűk határidők betartására, jobb várni.

Erős verseny, szűk keret

A teljes keretösszeg 20 milliárd Ft, és előre jelzették, hogy mindössze 200–300 projekt kap támogatást. Ha nem tudsz kiemelkedő pontszámot elérni, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg elutasítják a pályázatot.

Egyéb fontos szempontok az ÉLIP pályázat 2025 megfontolásához

Határidők betartása: A pályázathoz számos melléklet, igazolás és dokumentum szükséges. Az előkészületek hosszadalmasak, ezért az októberi nyitás előtt célszerű időben elkezdeni a felkészülést.

Összegzés – mikor és hogyan pályázz?

A sikeres részvételhez nemcsak az igényelhető összeg ismerete fontos, hanem az is, hogy a vállalkozás reálisan felmérje saját helyzetét. Az ÉLIP pályázat 2025 olyan beruházásokat támogat, amelyek a mezőgazdasági termékek feldolgozását fejlesztik és energetikai korszerűsítést céloznak, ezért elvárt, hogy a projekt kapcsolódjon az élelmiszer‑ipari tevékenységekhez (leginkább a TEÁOR 10 és 11 kategóriához), és hogy a költségvetés a piaci árakhoz igazodó legyen. A bírálat során minimum 40 pontot kell elérni, az üzleti terv minősége pedig legalább 25 pontot érjen – ezek a belépési küszöbök kizárják a haloványan kidolgozott ötleteket.

A keretösszeghez képest jelentős a túligénylés: bár a pályázat akár 100 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kínál, a tapasztalatok szerint a beadott projektek összértéke rendszerint többszörösen meghaladja a rendelkezésre álló keretet, így csupán a legjobbak nyerhetnek. Ezért fontos az önvizsgálat: rendelkezel‑e stabil pénzügyi múlttal, megfelelő kapacitásokkal és olyan üzleti tervvel, amely logikusan illeszkedik a pályázat céljaihoz? Aki ezekre nem tud határozott „igen” választ adni, annak érdemes előbb megerősíteni vállalkozása alapjait, vagy alternatív forrásokat keresni, majd akkor jelentkezni, amikor legközelebb megnyílik az ÉLIP pályázat 2025‑höz hasonló felhívás. Ha viszont a projekt megfelel a szigorú kritériumoknak és a pontozási küszöböknek, az ÉLIP pályázat 2025 kivételes lehetőség: jelentős forrást nyújt, és 24 hónap áll rendelkezésre a beruházás megvalósítására.

Korábbi cikkek a témában:ÉLIP 2024

Amennyiben cikkünk felkeltette szíves érdeklődését, keressen bizalommal, forduljon irodánkhoz:
E-mail: annex@annexpalyazat.hu | Mobil: +36-20-9312-336

A Mikor nem éri meg beszállni az újra megnyíló ÉLIP pályázat 2025-be? bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.

Gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat? Akár mindkettő?

Eva — Mon, 30 Jun 2025 11:25:38 +0000

2 pályázat egy célra: gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó támogatások generációváltáshoz? Melyiket válasszam? Akár mindkettőt?

A 2025-ben megnyíló gazdaságátadás pályázat két oldalról is nyitott: a mezőgazdasági tevékenységet befejező idősebb generáció és az induló, fiatal gazdák számára egyaránt. A rendszer párhuzamosan segíti az átadót és az átvevőt, de két eltérő konstrukcióval, feltételekkel és logikával. Ebben a cikkben áttekintjük, mit érdemes tudni a gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat lehetőségeiről, ha valaki még nem tudja, melyik oldalra érdemes jelentkeznie.

Gazdaságátvevők pályázata

Gazdaságátadók pályázata

Gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat: átvevők és átadók támogatása összehasonlítva:

A 2025-ben induló gazdaságátadás pályázatok célja, hogy elősegítsék a generációváltást a mezőgazdaságban: fiatalabb gazdálkodók léphessenek be a szakmába, miközben az idősebb generáció méltó módon adhatja át a gazdaságát. A támogatási lehetőségek két irányból közelíthetők meg – külön pályázat szól a gazdaságátadók és a gazdaságátvevők számára.

Gazdaságátvevő pályázat – Fiataloknak szóló támogatás

A gazdaságátvevői pályázat célcsoportját a mezőgazdasági tevékenységbe most belépő vagy gazdaságot átvevő fiatalok alkotják. A pályázatot csak olyan személy nyújthatja be, aki:

mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó;
rendelkezik jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel, melyet a földhivatali hatáskörrel rendelkező vármegyei kormányhivatal hagyott jóvá;
legalább 18 éves, de 50 év alatti a pályázat benyújtásakor;
legalább 10 év korkülönbség van közte és az átadó személy között;
az átvett gazdaság minimum 10 000 euró STÉ vagy árbevétel alapján igazolható.

Nem jogosult az, aki:

2025. január 1. előtt átvette már a gazdaságot;
betöltötte az 50. életévét a gazdaságátadási szerződés megkötésekor;
nem illeszkedik a pályázat céljához (pl. hiányzik az érvényes átadási szerződés).

Gazdaságátadó pályázat – A generációváltás hátterének biztosítása

A gazdaságátadói pályázat célcsoportját azok a mezőgazdasági termelők alkotják, akik:

legalább 65 évesek vagy nyugdíjasok;
legalább 10 éve aktívan gazdálkodnak (vagy 5 év őstermelői jogviszony és 5 év munkaviszony is elfogadható);
legalább 10 000 euró STÉ-értékű vagy ennek megfelelő árbevételű gazdaságot működtetnek;
az utolsó lezárt évben volt mezőgazdasági árbevételük;
a gazdaságot egy másik természetes személynek adja át.

A gazdaságátadó nem lehet:

az a személy, aki nem nyújt be érvényes átadási szerződést;
az, aki az átadás után is gazdálkodni kíván.

Összefoglalás – kinek melyik pályázat való?

Szempont	Gazdaságátvevő	Gazdaságátadó
Korhatár	18–49 év között	65 év felett vagy nyugdíjas
Gazdálkodói státusz	Őstermelő vagy egyéni vállalkozó	Természetes személy gazdálkodó
Jogosultsági dokumentum	Jóváhagyott gazdaságátadási szerződés	Mentorálási szándéknyilatkozat
Cél	Belépés, gazdaság átvétele, folytatás	Kivonulás, utódlás biztosítása
STÉ vagy árbevétel elvárás	min. 10 000 euró	min. 10 000 euró
Pályázat célja	Támogatás az átvételhez és működtetéshez	Támogatás, és mentorálás a gazdálkodás befejezéséhez

Mindkét pályázat szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen csak akkor lehet támogatást igényelni, ha a gazdaságátadás párosa – átadó és átvevő – megfelel az összes követelménynek. Végső soron a siker azon múlik, hogy a gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat mögött valódi együttműködés és átgondolt stratégia áll-e.

A következő pontban megnézzük, hogyan épül fel a támogatási összeg, milyen kötelezettségekkel jár a részvétel, és milyen időbeli ütemezésre lehet számítani.

Mekkora a támogatás összege? Gazdaságátvevői/Gazdaságátadói pályázat

A támogatás összege sávosan kerül meghatározásra, az átadott gazdaság méretéhez igazodva. A legalacsonyabb támogatás 4 millió forint, amely 10 000 euró STÉ (vagy ezzel egyenértékű árbevétel) esetén jár. A legmagasabb támogatás 20 millió forint lehet, ha a gazdaság mérete meghaladja a 90 000 euró STÉ-t.

Támogatási kifizetések ütemezése Gazdaságátvevői/ Gazdaságátadói pályázat esetében

A támogatás összege ebben az esetben szintén a gazdaság méretéhez igazodik, 4 millió forinttól 20 millió forintig terjedően, sávosan.

Ugyanakkor a kifizetés három ütemben történik:

Első részlet – 25%: automatikusan jár a támogatási okirat jogerőre emelkedése után.
Második részlet – 25%: akkor igényelhető, ha a pályázó elvégzi a kötelező képzést( gazdaságátvevő esetében). Gazdaságátadási szerződés Kormányhivatalhoz benyújtásra került ( gazdaságaátadó esetében)
Harmadik részlet – 50%: az átvétel fizikai és jogi lezárása után. ( mindkét kategóriában)

Hogyan jön ki a 100 pont? – A gazdaságátadás pályázat pontozási logikája

Mind a gazdaságátadók, mind a gazdaságátvevők támogatása egy százpontos értékelési rendszer alapján történik. A cél: kiemelni azokat a pályázókat, akik valóban alkalmasak, elkötelezettek és képesek egy fenntartható gazdaságátadás végrehajtására. Bár a két pályázati forma hasonló keretet követ, eltérő szempontokat helyeznek előtérbe, igazodva az átadó és az átvevő eltérő szerepéhez a folyamatban.

Gazdaságátvevők pontozása – a személyes alkalmasság és a gazdaság jövője a fókuszban

A gazdaságátvevői pályázat (KAP-RD06-1-25) értékelése két nagy fejezetből áll:

Gazdaságátvevő bemutatása – 40 pont

Ebben a szakaszban a pályázó személyes, szakmai és társadalmi jellemzőit vizsgálják:

Szakmai gyakorlat (10 pont): ha már dolgozott mezőgazdaságban.
Szakértelem, végzettség (10 pont): szaktanfolyam, diploma, OKJ-s képzés.
Életkor (10 pont): minél fiatalabb, annál több pont (18–25 év = max pont).
Szakmai/társadalmi tagság (8 pont): pl. termelői csoport, szövetkezet.
Női pályázó (2 pont): a nemek közötti esélyegyenlőség támogatása.

A gazdaságátadás tartalma – 60 pont

Itt az átadott gazdaság jellemzőit és az ahhoz kapcsolódó vállalásokat értékelik:

Üzemméret vagy árbevétel (15 pont)
Munkaerő-igényes tevékenység (10 pont) – pl. kertészet, állattartás
Átadó életkora (6 pont) – idősebb = több pont
Vidéki kötődés (6 pont) – székhely vagy lakóhely vidéken
Fenntarthatósági szempontok (15 pont) – pl. ökológiai gazdálkodás, AKG
Agrár-támogatási tapasztalat (8 pont) – Fiatal gazda, AKG, ÖKO részvétel

A rendszer kiegyensúlyozott: a pályázó egyéni alkalmassága és a gazdaság jövője egyaránt számít. A cél az, hogy csak olyan gazdaságátvevők kapjanak támogatást, akik személyesen is elkötelezettek és egy életképes, fejleszthető gazdaságot vesznek át.

Gazdaságátadók pontozása – az életmű méltó lezárása kerül előtérbe

A gazdaságátadói pályázat (KAP-RD06-2-25) értékelése szintén 100 pontos, de itt más súlypontok jelennek meg.

A pontozási szempontok a következők:

A gazdaság mérete (max. 20 pont): minél nagyobb a gazdaság STÉ értéke vagy árbevétele, annál magasabb a pontszám.
A gazdaság munkát adó jellege (10 pont): ha legalább egy alkalmazottat foglalkoztattak.
Fenntartható gazdálkodási módszerek (15 pont): pl. AKG, ökológiai gazdálkodás, Natura 2000 terület, precíziós gazdálkodás.
Jogszabályi megfelelés és agrártapasztalat (15 pont): 10 év igazolt agrártevékenység, rendezett jogviszonyok.
Átadó életkora (10 pont): idősebb átadók előnyben.
Térségi szempontok (10 pont): hátrányos helyzetű térségek preferálása.
Jogosultsági dokumentumok (20 pont): a gazdaságátadási szerződés megléte, földhasználati jogok átadása, átlátható jogi helyzet.

Gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat-Mit látunk?

Itt nem a személyes alkalmasság, hanem a gazdaság „életmű jellegének” lezárása kerül a középpontba. A cél az, hogy a támogatás olyan termelőkhöz kerüljön, akik valóban hosszú távon és jogszerűen dolgoztak a mezőgazdaságban, és gazdaságukat teljes egészében átadják egy fiatalnak.

Gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat – Összegzés

A gazdaságátadás pályázat pontozása nemcsak formalitás: ez határozza meg, ki kap támogatást. Fontos tudni, hogy bár elvileg már 20 ponttól támogathatók a pályázatok, a valóságban a ponthatárt az Irányító Hatóság később határozza meg – akár jóval magasabban is. Ezért mindkét oldalon érdemes a maximális pontokra törekedni:

az átvevőnek bizonyítania kell a rátermettségét,
az átadónak pedig a gazdaság értékét, fenntarthatóságát és átadásának jogszerűségét.

Ha a két pályázat sikeresen összeér, és a pontszámok is megfelelőek, akkor a generációváltás nemcsak papíron, hanem valóságosan is megtörténhet. Így ha mindkét fél alaposan felkészül, és tudatosan építi fel a gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat részleteit, akkor a generációváltás nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is sikeresen lezajlik.

Végül is minden gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat arról szól, hogy egy élet munkája jó kezekbe kerüljön – és ebből új lehetőségek szülessenek!

Korábbi blogok a témában:

Gazdaságátadási pályázat élesben 2025 augusztus 28-tól!

Gazdaságátvevők pályázata élesben 2025 november 20-tól!

Amennyiben cikkünk felkeltette szíves érdeklődését, keressen bizalommal, forduljon irodánkhoz:
E-mail: annex@annexpalyazat.hu | Mobil: +36-20-9312-336

A Gazdaságátvevő vagy gazdaságátadó pályázat? Akár mindkettő? bejegyzés először Annex Pályázati Iroda-én jelent meg.