A 2023-2027-es ciklusban az élelmiszeripari pályázatok egy új paradigma köré szerveződnek: az ESG-hez. De vajon mit rejt ez a három betű, és miért lett kulcskifejezés szinte minden iparágban?
Ahogyan a bolygónk szembesül a klímaváltozás, az erőforrások kimerülése és az ökológiai egyensúly felborulásának egyre súlyosbodó következményeivel, világossá válik, hogy a fenntarthatóság nem pusztán egy divatszó. Vegyük például a globális méretű vízhiányt: ha nem változtatunk az aktuális vízfelhasználási szokásainkon, számos kutatás szerint 2050-re akár a világ népességének fele is vízhiánnyal nézhet szembe. Ez nem csupán a lakosságot, de az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot is jelentős mértékben érinti majd.
Ebben az összefüggésben jön képbe az ESG (környezeti, társadalmi és vezetési tényezők). Ez a keretrendszer nem csupán a vállalatok társadalmi és környezeti hatásainak mérésére szolgál, hanem arra is, hogy a profit mellett a bolygónk fenntarthatóságát is szem előtt tartsák.
1. Mi az az ESG?
Az ESG az „Environmental, Social and Governance” (Környezeti, Társadalmi és Vezetési) tényezők rövidítése. Ezek a tényezők a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának és fenntarthatóságának mérésére szolgálnak.
Környezeti (Environmental)
Ezen belül a vállalatok környezeti lábnyomát, például az energiafogyasztást, a vízhasználatot és a hulladékkezelést értékelik.
Társadalmi (Social)
Ide tartoznak a munkahelyi jogok, az alkalmazottak jóléte, a fogyasztói jogok, és általában a vállalat társadalmi hatása.
Vezetési (Governance)
Itt a vállalatvezetés minőségét, az etikai normákat és más, a vállalati vezetéssel kapcsolatos kérdéseket vizsgálnak.
2. Mióta vezették be az ESG-t és mely országok használják?
Bár az ESG tényezők fogalma és gyakorlata az 2000-es évek elején kezdett elterjedni, a fenntartható befektetés és a társadalmi felelősségvállalás ötlete sokkal korábbra nyúlik vissza. Ma szinte minden fejlett gazdasággal rendelkező országban alkalmazzák ezt a szemléletet a vállalati értékelések és befektetések során.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
3. Van-e erre vonatkozóan bármilyen kötelezettségvállalás?
Az ESG értékelés nem minden országban és iparágban kötelező, azonban sok tőzsdén és egyéb szabályozói környezetben már egyre inkább elvárássá vált. A fenntartható befektetési alapok és a társadalmilag felelős befektetők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ESG teljesítményre, így a vállalatok számára előnyös, az e -tényezőkkel való összhang.
4.Hogyan alkalmazza az ESG-t az EU?
Az Európai Unió aktívan ösztönzi az ESG alapelvek alkalmazását. A fenntartható finanszírozásra vonatkozó európai akcióterv, amelyet 2018-ban fogadtak el, célja az ESG kockázatok integrálása a befektetési döntésekbe. Az EU ezen kívül számos irányelvet és rendeletet is bevezetett, hogy ösztönözze a vállalatokat az ESG információk közzétételére.
5. Hogyan épül be az ESG általánosan az uniós pályázatokba?
A pályázatok során az ESG tényezők egyre fontosabb szerepet kapnak. A pályázókat arra ösztönzik, hogy mutassák be, hogyan kezelik a környezeti hatásokat, hogyan járulnak hozzá a társadalmi jóléthez és hogyan irányítják vállalataikat etikusan és felelősségteljesen. Bár a konkrét pályázati értékelési pontozási rendszer kiírásoktól függően változhat, az ESG tényezők betartása, bevállalása viszont kulcsszerepet játszik a pozitív döntéshozatalban.
6. Hogyan befolyásolják az ESG tényezők az élelmiszeripari pályázatokat?
Az ESG, azaz „Environmental, Social and Governance” (Környezeti, Társadalmi és Vezetési) tényezők a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának és fenntarthatóságának mérésére szolgálnak. Az élelmiszeripari pályázatok esetében ezek a tényezők különösen fontosak, mivel közvetlen hatással vannak a fogyasztókra, a környezetre és az egész élelmiszeripari láncra.
7. Miért jelentős az ESG szerepe az élelmiszeripari pályázatok értékelésénél?
A fenntartható élelmiszertermelés és -fogyasztás előtérbe kerülése miatt az élelmiszeripari vállalatoknak egyre inkább figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket, ha sikeresen szeretnének pályázni vagy versenyben maradni a piacon.
Környezeti (Environmental) az élelmiszeripari pályázatokban: A vállalatoknak be kell mutatniuk, hogyan minimalizálják környezeti hatásokat, például azzal, hogy csökkentik a hulladékot, növelik az energiahatékonyságot vagy fenntartható beszállítókkal dolgoznak együtt.
Társadalmi (Social) az élelmiszeripari pályázatokban: Ezen belül kiemelt hangsúlyt kapnak az élelmiszerbiztonság, az alkalmazottak jóléte és a helyi közösségekkel való együttműködés kérdései.
Vezetési (Governance) az élelmiszeripari pályázatokban: Itt a pályázóknak azt kell bemutatniuk, hogy hogyan biztosítják a vállalati etikát és az átláthatóságot, valamint hogy milyen intézkedéseket hoznak a kockázatkezelés és a felelősségvállalás területén.
8. Hogyan változott az ESG szerepe az élelmiszeripari pályázatokban az idők során?
Míg korábban az élelmiszeripari pályázatok főként a környezeti tényezőket vették figyelembe (például az energia- és vízfelhasználás, a hulladékkezelés), ma már a társadalmi és vezetési tényezők is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a környezeti tényezők fontossága csökkent volna. Épp ellenkezőleg, az ESG összes eleme feltehetően növekvő jelentőséggel fog bírni az új még kiírásra nem került 2023-2027-es pályázati ciklus élelmiszeripari pályázatainak értékelési szempontrendszerében is. Az EU aktívan ösztönzi az ESG alapelvek alkalmazását. Az élelmiszeripari vállalatoknak és pályázóknak meg kell felelniük ezeknek az alapelveknek, ha sikeresen szeretnének részt venni az uniós piacon. Az ESG kritériumok betartásával az élelmiszeripari pályázatok nagyobb eséllyel nyerhetnek uniós támogatást és elismerést.
9. Hogyan alkalmazható ESG a gyümölcsfeldolgozó szektorban
ESG-Esettanulmány: almalé, ribizlilé, és aszalványok gyártása
-
Környezeti (Environmental) tényezők:
- Hulladékkezelés a gyümölcsfeldolgozás során: az almalé és ribizlié gyártása során keletkező préselési maradványok (pl. magok, héjak) újrafelhasználhatók állateledelként vagy komposztként.
- Vízfogyasztás: A gyümölcs sűrítésekor kivett víz újrafelhasználásra kerül a gyártási folyamatban vagy tisztítás után.
- Energiafogyasztás Alacsony hőmérsékletű szárítás: Az aszalványok készítésekor az alacsony hőmérsékletű szárítás csökkenti az energiafelhasználást.
- Hő visszanyerés: A gyümölcsök sűrítésekor keletkező hőt újrahasznosíthatjuk. (pl. hőcserélők alkalmazása, flash párologtatás,tároló-tartályok, abszorpciós berendezések használata stb.)
-
Társadalmi (Social) tényezők az élelmiszeripari pályázatok- gyümölcsfeldolgozás kontextusában:
- Dolgozók jóléte az cégben
- Szezonális munkaerő képzése: Az élelmiszeripari pályázatok során fontos a szezonális munkaerő megfelelő képzése, különösen a gyümölcsfeldolgozás csúcsszezonjában.
- Védelmi eszközök: A gyümölcsfajták savtartalma miatt a dolgozóknak megfelelő védelmi eszközökkel kell rendelkezniük.
-
Vezetési (Governance) tényezők az élelmiszeripari ( gyümölcsfeldogozás) pályázatokban:
- Nyomon követhetőség
- Digitális eredetellenőrzés: a sűrített almalé és ribizli eredetének nyomon követhetősége növeli a vásárlók bizalmát.
- Képzett menedzsment: Az élelmiszeripari vezetőknek a gyümölcsfeldolgozás specifikus kihívásaiban való jártasságának bizonyítása az élelmiszeripari pályázatok keretében.
10. Az ESG nem csak egy doboz, amit ki kell pipálni
Az új élelmiszeripari pályázatok várhatóan 2024 közepén kerülnek nyilvánosságra, az iparági szereplőknek már most érdemes lenne egy iparág-specifikus ESG keretrendszer mentén kialakítaniuk a stratégiájukat. Ennek kidolgozásához és alkalmazásához több mint egy fél év áll még a rendelkezésükre, hogy maximálisan felkészülten tudjanak indulni az új kiírásokon.
