A nyertes pályázati döntés csak a belépő a finanszírozás előszobájába?A banki hitelkérelem feltételeinek vajon hány támogatási okirattal rendelkező cég, vállalkozás tud majd eleget tenni? Élelmiszeripari agrárhitelezés lehet a kulcs?
Az élelmiszeripar mint ágazat válságálló természetének, valamint a benne rejlő növekedési potenciálnak köszönhetően, kiemelt figyelmet érdemel. Különösen felértékelődött az ágazat stabilitása a COVID-19 járvány idején, nem beszélve a jelenleg is tartó ukrán konfliktus begyűröző hatásmechanizmusaitól sem.
Élelmiszeripari agrárhitelezés, és a nyertes pályázatok kapcsolata
Az aktuális gazdasági helyzetben egyre több pénzügyi intézet stratégiájában kapott végre kiemelt hangsúlyt az agrár-élelmiszeripari finanszírozás. A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével létrejövő holding például az agrárhitelezésben további térnyerésre törhet, már nem csak egyszerűen banki szolgáltatóként szeretnének a termelők mellett állni, hanem a fejlődésük fontos támogatójaként is szerepet kívánnak vállalni.
A magyar tulajdonú élelmiszeripari cégek lemaradása jelentős a külföldiekhez képest, ezért fontos stratégiai kérdést vet fel a bankok részéről ezek hosszú távú finanszírozhatósága.
Az élelmiszeripari agrárhitelezés is az egyéb agrárhitelekhez hasonlóan egy rendkívül nehéz éven van túl, viszont a 2021-es évet bővüléssel zárta. Elmondható ugyanakkor, hogy ez a pozitív trend nem a hitelmoratóriumnak, hanem a sok a kedvezményes hitelkonstrukcióknak, a sok nyertes vidékfejlesztési pályázatnak valamint a beruházási kedvnek volt az eredménye. A mezőgazdaság hitelállományának 86 százalékát kedvezményes hitelek adták 2021-ben (NHP-, MFB-, és EXIM-,Takarékbank-, MKB-, OTP).
2021-2022-ben jelentős számú élelmiszeripari pályázat kapott támogatói okiratot. Az átlagos támogatási intenzitás 50% volt. Csak a komplex élelmiszeripari pályázaton 482 nyertes pályázat született. A támogatási összeg felső határa a 2 Mrd. Ft-ot is elérte bizonyos cégek esetében. A jellemző támogatási nagyságrend ugyanakkor 3-400 millió Ft volt, a projektérték ennek a kétszerese. Tekintettel arra a körülményre, hogy a pályázati előleg lehívása a VP-s projektek esetében egy rendkívül bonyolult folyamat, ezért a támogatás dupláját kellene beruházásonként a pályázóknak-, ill. a pénzintézeteknek megfinanszírozni ahhoz, hogy a tervezett beruházásaik megvalósuljanak.
A fenti nehézség a pályázatot elnyert cégeknek csak az egyik problémája, a másik az, hogy hogyan történjen a jelenlegi körülmények között a működés ill. az üzemeltetés?
A pályázóknak alapvetően 2 évük áll rendelkezésre a projektjük teljes lebonyolítására (+1 évvel opcionálisan meghosszabbítható), ugyanakkor ahhoz, hogy a pályázatban bevállalt támogathatósági outputokat teljesíteni tudják a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények ellenére, mindenképpen meg kell erősíteniük az inputjaikat, az az a forgóeszközzel való ellátottságukat. A megemelkedett termelési költségek megemelik az éven belüli hitelek szükségességét. Az alapanyagok ilyen mérvű előfinanszírozása ugyanakkor a hazai bankszektornak komoly kihívást jelenthet, hiszen százmilliárdokban mérhető forgóeszköz- hitelkihelyezést kell előfinanszírozniuk.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
Élelmiszeripari ágazatot érintő disszonanciák
A pénzügyi nehézségeken felül, a jelenlegi élelmiszeripari ágazatot egy meglehetősen ambivalens helyzetben érte az ukrán háború.
A teljesség igénye nélkül, szeretnénk néhány gondolatot Éder Tamástól (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége) kiemelni.
- Az élelmiszeripari export aránya az elmúlt három évben folyamatosan növekedett, és arányaiban is meghaladta a belföldi értékesítést. Ugyanakkor az élelmiszeripar termelésének növekedése majdnem minden évben elmaradt az ipari termelés növekedésétől, kivéve 2021-2022-es évet,
- A magasabb hozzáadott értékkel bíró készítmények – pl. ételkészítmények, feldolgozott termékek -piaci részesedése csak 15% -os részarányt képvisel az exporton belül, ami a visegrádi országok átlagához képest is gyenge mutató,
- Az élelmiszer kiskereskedelmen belül ugyanakkor javultak a hazai termékek piaci pozíciói, és ez jó hír! 2018 után 2021-ben a belföldi értékesítés bővülése jelentősen meghaladta az élelmiszer kiskereskedelem bővülését,
- Az élelmiszeripar jövedelmezősége mindezek ellenére rendkívül alacsony, és ez a tényállás 2021-ben sem változott. Az alábbiakban néhány szakmai indikátor a 2021-es évről
- A mezőgazdasági termékek termelői árindexének alakulása: 19,3%
- Belföldi értékesítés árindexe: 6,3%
- Élelmiszerek fogyasztói árindexe: 4,1 %
Összességében megállapítható, hogy a mezőgazdasági termékárak növekedését az élelmiszeripar áraiban nem tudta tovább érvényesíteni. Éder Tamás a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége vezetője, górcső alá vette továbbá az élelmiszeripar előtt álló versenylépességi kihívásokat is.
Élelmiszeripart érintő rövid-távú kihívások, („hardver-szoftver” gondok)
- A Vidékfejlesztési kiírások és a GINOP pályázatok révén 460 Mrd. Ft fejlesztési támogatás érkezett az ágazatba, ami még nem realizálódott. A jelenlegi nyersanyagipari szuper ciklus mellett a nyertes pályázóknak komoly problémát jelenthet projektjeik megvalósítása, hiszen a beadott és előkalkulált költségeik legalább 30%-kal megnőttek, így a valós támogatási intenzitás jelentősen lecsökkent. Tehát ennek megfelelően a beadáskor is magasnak számító 50%-os önerő, legalább 60-70%-ra nőtt,
- Munkaerő helyzet tekintetében további mennyiségi-, és minőségi problémák is érzékelhetőek az ágazatban,
- A reál jövedelem csökkenése, komoly keresletet csökkentő kockázati tényező,
- Éves 10%-os bérnövekedés-, valamint azok addicionális terhei mellett az innovatív fejlesztésre csak alig marad fedezet,
- Hiányzik a nemzetközileg is versenyképes üzemméret,
- A termékpálya bizalmi kapcsolatok egyre nehézkesebbek,
- A horizontális, és vertikális szerveződések nem általánosak az ágazatban,
- Önköltség fogyasztói árba történő beépítése fontos elvárás, ugyanakkor előrevetíthető a potenciális csőd azoknál a kiskereskedelmi egységeknél, akik az áremelést nem tudják, vagy nem szeretnék a vevőik felé továbbhárítani,
- Középosztály „alsóbb polcokat” preferálhatja az üzletekben,
- Bekövetkezhet a minőségi gyengítés, helyettesítő termékutánzatok megjelenése, stb.
Megállapítható tehát, hogy a 2022-es év sok szempontból összetett, hiszen ez az időszak rendkívül nagy terhet ró az iparágra, a pályázókra és a bankokra is egyaránt. Látható tehát, hogy ma már nem elég csak jól összerakni egy piaci projektet és a pályázati kiírásokon nyerni, a lényeg az, hogy tudjuk-e a beruházást finanszírozni vagy sem ebben a gazdasági helyzetben.
Élelmiszeripari agrárhitelezés lehet a kulcs?
Amennyiben a finanszírozás banki hitellel történik, úgy nemcsak a projektet, hanem a céget is egy úgynevezett életképességi vizsgálatnak vetik alá a finanszírozók. Sajnos előre lehet prognosztizálni, hogy a hitelpiac bővülése csökkenni fog ebben az évben, ezen belül az élelmiszeripari agrárhitelezés dinamikája is kérdéses. Ez pedig konzekvensen alátámasztja azt a tényt, hogy a piaci megalapozottság mint értékmérő faktor mennyire felerősödik, és emellett a fenntarthatóság valamint a versenyképesség szempontrendszere fog várhatóan előtérbe kerülni a banki kockázatkezelők értékelési „nomenklatúrájában”. A nyertes pályázóknak hamarosan egy újabb akadállyal kell majd szembenézniük, ez pedig a banki hitelbírálat rendszere. Egy banki beruházási hitelkérelem, a pályázatok benyújtásához hasonlóan bonyolult és időigényes folyamat, nem beszélve arról, hogy adott esetben egy pozitív hitelbírálat után sem dőlhetünk hátra, hiszen a megvalósítás még nagyon sok „megoldandó” feladatot tartogathat a számunkra.
Hasonló cikkek a témában: Agrárgazdasági finanszírozás/MFB-Tőkealap
